Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-02 / 44. szám

támadót, akár laicus, akár clericus legyen az, békeségtö­rés bűnében vétkesnek nyilvánította. Ferdinánd egy sta­tutuma büntetéssel fenyegetett minden szót vagy írást, mely a westfaliai békekötés ellen intéztetik; e catego­riába tartozott a pápa említett bullájának terjesztése is. A császárok választási capitulatiói azontúl egész 1792-ig folytonosan fentartották a német vallásbéke álláspontját s bárhonnan s bárki részéről jövő támadás ellen megvé­delmezendőnek nyilvánították határozatait. A pápa mai állítása ugyanazon alapon mozog, mely 300 év előtt „ledöntetett s elvettetett", mint a császári nyilatkozatok nyelve mondja. Ez a római curia hagyomá­nyos álláspontja, melyről le nem léphet. De mivel már a 16-ik század fejedelmei is feladták ez álláspontot, ma annál kevésbé gyakorlati. Azonban gyakorlati volna még ma is, ha a német törvényhozás háromszáz esztendő óta, a pá­pák minden tiltakozása dacára, nem gondoskodott volna folytonosan arról, hogy a Vatican elveiből csak oly kö­vetkeztetések vonassanak, melyeket a német szellem el­szivel. A curia már egyszer kénytelen vele, hogy a legfőbb hatalom nevében mindent követeljen. Ha valamit megta­gadnak tőle : égre kiált. És mégis, épen azért mert min­dent akar és akarnia kell: nem adható meg neki mindaz amit kiván. S elvégre is beéri azzal, amit épen kaphat temporum ratione habita. De hát tiltakoznia kellett a pápának ép ugy a vallásbéke, mint ujabban a májusi törvények ellen. A császár válasza ezen, a 16-ik század óta im­practikus pápai thesisre , bár ősei s alattvalói többségének evangelikus hitvallására hivatkozik, — mégis nem korlá­tozott confessionális jellegű. Mert a német császár e til­takozásával amaz állásponton áll . melyen Németország fejedelmei — katholikus és evangélikusok egyaránt — az utóbbi háromszáz év alatt folyton állottak; áll a né­met vallásbéke jogalapján. A pápa igénye, mely termé­szetesen következéssel nem bírhat, — polemicus ; s ha a világtörténelem d nagy „ignoramus"-ának volna valami értelme, nem lehetne az egyéb, mint az összes keresz­tyénség alávetése a pápaságnak. Egy hasonló korlátolt­ságu viszonzás postulatum gyanánt állította volna fel az összes keresztyénség elszakadását a pápaságtól. De Vil­mos császár ép ellenkezőleg vallásszabadságot és vallás­békét hirdet még az intolerantiával szemben is. * János, a szászok királya, az utolsó, ki még Önálló Szászország fölött is uralkodott octóber 29-én halt meg, János, Maximilian herceg és pármai Karolina Mária Theresia hercegnő legifjabb fia, született 1801. de­cember 12-én. Ifjúságát, jó vezetés alatt, beható tanul­mányokkal tölte, nevezetesen az olasz irodalomban képezte magát nagy előszeretettel s 1821-ben történt olaszországi utazása még inkább növelte ez előszeretetét. 1825-ben a financ-collegium alelnöki székét foglalta el; s nem sokkal ezután olaszországi utja eredménye gyanánt kinyomatta Dante „Pokládnak első 10 énekét, általa eszközölt német fordításban, melyhez „Philalothes" aláírással talpraesett előszót irt. E munkáját kézirat gyanánt osztotta szót is­merősei között. Tevékeny részt vett aztán az 1824-ben ala­pított szász régészeti egyletben, melynek egy ideig elnöke is volt; valamint az agricultura tudományával is tüzetesen fog­lalkozott s johannishauseni birtokán gyakorlatilag is érvénye­sité. Trónra 1854-ben, bátyja hiltelen halála folytán lépett s bátyja elvei szerint folytatta a kormányzást. Az igaz­ság ujjászervése, a kitűnő szász codex, az iparszabadság, a vasúthálózat kiegészítése: az ö kormányzatának müvei. Kereskedelmi szerződések, s a német vámegylet fenntar • tása által sokat tett az ipar és kereskedelem emelésére. Családi életéből a következő adatokat jegyezzük fel. 1822-ben Amália Auguszta bajor hercegnővel kelt egybe, Arany lakodalmát a mult évben még jó egészségben érte meg. Házasságából 3 fi és 6 leánygyermek származott. Legidősb fia és trónutódja Albert koronaherceg született 1828-ban, s összekelt 1853-ban Karolinával, Wasa Gusz­táv herceg leányával. KÜLÖNFÉLÉK. * A tiszántúli ref. egyházkerület nov. 5-dikére határozott gyűlése bizonytalan időre elhalasztatott, mivel e gyűlés tárgyául kitűzött népiskolai szervezet javaslatá­val az illető bizottság nem készült el. A gyűlés napja később fog közzététetni. * A háromszéki árvalányházat Kézdivásárhelytt october hó 12-én nyitották meg nagy ünnepélyességgel; az árvaház előtti szabad téren sátor állt, melyben a vá­lasztmány lelkes elnökével, Szentkereszty Stefanie bárónő­vel, s a közönség egy része foglaltak helyet; volt tem­plomi beszéd is. Jelenleg már hat árva lányka van e jó intézetben, melynek eddig tízezer forintja van, a mihez gróf Mikes Benedek és neje ezer forinttal járultak. * Fogarassy Mihály, erdélyi kathol. püspök, octo­ber 28-án ülte meg ötvenéves papságának jubileumát, mely alkalommal százezer forintos alapítványt tett neve­lési ügyre, s főként egy Gyula-Fehérvárott felállítandó kathol. lyceumra. * A mosonymegyei cholera-árvák és özvegyek javára Albert főherceg kétszáz, gr. Henckel Hugó száz forintot küldött. Vadász község cholerainségének enyhítésére pedig b. Simonyi Lajos kétszáz forintot adott e mellett három árva neveltetését és ellátását magára vállalta. * A nagyszerű jótékony eélú adakozások hazája azonban Anglia. Hogy itt az efféle adományok minő mérvben nyújtatnak egyik vagy másik felkarolt huma­nistíkus irányú intézetre, arról némi fogalmat szerezhe­tünk a „Times" egyik számából , mely csak egy hasáb­ján tiz nyugtát közöl, egyenkint ezer font sterlingről (vagyis tiz-tiz ezer forintról), mely összegek névtelen adakozóktól gyűltek be jótékony célokra Egy másik

Next

/
Thumbnails
Contents