Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-26 / 43. szám
Még egy kötelességet említek fel utoljára, nt. e.-m. kgy. mely eskümből folyik : a hazám iránti hűséget. A hajdankor feleslegesnek látta az apagyilkos ellen törvényt alkotni, a bűn elkövetését képzelni nem tudván. Ép igy vagyok én a haza iránti büséggel. Feleslegesnek tartok arra egy ref. lelkészt kötelezni esküvel, mert lehetetlennek tartom, hogy egy ref. lelkész hűtlen legyen hazája iránt, a mint hogy a magyar történelem ilyent nem is mutat fel. Csak a haza örömeiben nem vett mindenkor részt, mert mostoha gyermeke volt a hazának, de bajában igen ; és én ugy vagyok meggyőződve, hogy ha egy második thermopyiei hősnek hazáért életet feláldozni kész 300 bajnokot kellene egybegyűjteni, ezen 300 bajnok a ref. lelkészi testület körében lenne feltalálható leginkább. Kötelességeim fóbb pontjai körül az engem vezérlő irányelveket elmondám. Kötelességeim teljesítéséhez , a nt. egyh.-m, gyülekezeteinek, tanitói, lelkészi karának, világi és egyházi tanácsbiráinak, eg/h.-megyénk mgos főgondnokának mint elnöktársamuak, különösen pedig a nagy istennek segedelméért könyörgök. E beszéd elmondása s pár üdvözlet után" a közügyek tárgyalásához kezdett a közgyűlés. Legelőbb is elrendeltetett egyh. fő és világi jegyző választása. Majd nt. Molnár Lőrinc alesperes ur lemondása vétetett tudomásul, egyszersmind a hely betöltetlen hagyása rendeltetett. Felolvastatott az egyh.-ker. határozatai, indítványai a nevelés- és oktatásügyet illetőleg s a tanügyi bizottsághoz utasitatott. A csabdi egyház azon kérvénye, hogy papjuk legyen egyszersmind tanitó is, tárgyaltatott. Az illető egyház elszegényedést vetvén okul, megjegyzendő, hogy az egyháznak van választott papja ós tanitója. Az ügy megvizsgálására küldöttség menesztetett. Ez azonban igen időszerűtlen tett volt, s több ilyen teljesithetlen engedmények kéréséhez nyújt tért. Még ezentúl több kérvény panasz és sérelem intéztetett el , melyek minthogy nem közérdekűek, közlésre nem találtam méltóknak. Gyűlés után a beigtatás a megválasztott esperes vendégszerető házánál a legjobb hangulat között vigan folytattatott. Kelt Gyúrón, 1873. oct. 15. Yasadi Balogh Lajos, ref. körlelkész. A fentebb közölt esperesi beszédre, mely — mint mondanunk sem kell — több főbb pontjában a lapunk által képviselt elvekkel, törekvésekkel teljességgel nincs öszhangzásban, hosszasan reflectálni felesleges volna, mert hiszen azon alapos érvek, melyek egyik-másik pont ellen felhozhatók, már sokszor s hosszasan elmondattak egyebütt is, e lapok hasábjain is, de meg minden egyes embert meggyőzni akarni nézeteink helyessége felől — legyenek azok bármennyire igazak — nevetséges törekvés volna, ezen beszéd pedig — mint esperes ur is mondja — tisztán egyéni nézeteinek tolmácsolója, de távolról sem tekinthető az egész egyházmegye nyilatkozatának, sőt ugy látszik a beszéd hangulatából, hogy maga esperes ur is érezte, hogy ellennézetüek seregével áll szemközt. Pár futólagos észrevételt azonban nem mulaszthatjuk el, hogy ne tegyünk, anuyival is inkább, mert bizton merjük hinni, hogy Konc urat, ki ugy is mint lelkész, ugy is mint egyházmegyei hivatalnok, mindenkor lankadatlan buzgósággal , erélylyel s igen szép sikerrel fáradozott vallási s egyházi ügyeink érdekében, s kinek az egyházmegye élére történt állítását szivünkből üdvözöljük, nem egyéni ellenszenv, vagy bizonyos személyek iránti ellenséges indulat, hanem tisztán benső meggyőződés, s egyházunk iránti őszinte szeretet vezette azon fentebbi, általunk alá nem irható nézetek nyilvánítására, és igy merjük hinni, hogy ha a fenforgó kérdéseket kissé magasabb látkörből tekinti, ós egynémely dologra nézve alaposabban tájékozandhatja magát, nem fog habozni eddigi nézeteit net;1n helyesebbekkel felcserélni. Először is — mondja — a convent felállítása ujabb felesleges költséget okozna. Mennyiben ? Eddig is tartottunk conventeket, szükségesnek is tartja minden egyház" kerület a conventet, s ez költséggel járt eddig is. A kérdés csak az, hogy ha már convent név alatt a drága pénzt költjük, s a még drágább időt töltjük, legyen-e ennek eredménye, haszua, vagy ne ; vagyis hogy határozati joggal birjon-e az a convent, /agy pedig csupán eszmecserére szolgáltasson alkalmat. Továbbá, ha én önkényt reá ruházok valakire valamely jogot, már vagy azért mert nekeni ugy tetszik, vagy mivel én magam azon jogomat nem használhatom : akkor én jogaim megcsorbításáról nem beszélhetek. A convent pedig határozatot hozna csak oly ügyekben, melyeket hozzá az egyházkerületek önkényt felterjesztenek, vagyis a melyekben közös voltuknál fogva egyes egyházkerületek nem határozhatnak , a minő ügyeket a mi egyházkerületünk is, a többi is önkényt relegalt a conventre; s ily ügyekre nézve az egyházkerületek nagyon természetesen legfeljebb jegyzőkönyvileg fejezhetik ki nézeteiket, vagyis nem parancsolhatnak reá a többire, hogy igy határozzatok. Hogy a convent felállítása illetékes helyről történnék-e a közelebb megállapított terv szerint, azaz, hogy tehetik-e ezt az egyházkerületek, vagy pedig ez a zsinat dolga ? erre nézve felelt közelebb e lapokban e lapok szerkesztője „Mire van szükségünk" cim alatt, kimutatván, hogy még nagyobb horderejű s ugyancsak az összes magyarországi protestáns egyházat igen lényegesen érdeklő ügyekben is határoztunk, intézkedtünk zsinat nélkül. Ha pedig azon ellenvetésben talán az a gondolat lappangana, hogy az egyes egyházak megkérdezése nélkül akarnak a conventre nézve az egyházkerületek intézkedni, holott apró érdekű statutum hozatalánál is az egyes egyházakat megszavaztatják, ez mellékes és függő kérdés, s ha ugy tetszenék e tekintetben igen könnyen kiegyezhetnénk,