Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-19 / 42. szám
nék" a lutherán „igazhitüséget" állítja ellenébe. És pedig mig ez nem bizonyul valótlan ráfogásnak, addig nem fogja az igazságnak legalább külszinét nélkülözni Samarin ezen állítása: „Én találtam üldözőket a hivatalnokok, birtokosok, lelkészek, egyházi s gyülekezeti elöljárók között ; tudom mint állnak ezek boszut a vallásváltoztatásért — de ez mind Livlandban, s csak a lutheránusok részén tapasztalható." Gyurátz F. Legújabb. A pápa és a német császár között a levélbeli érintkezés már rég megszakadt. Berlinben különösen rosz néven vették amaz encyclikát, mely a német egységről és ennek megalkotásáról igen erős kifejezésekben tesz említést. Ez idő óta a euria és a német kabinet közt majdnem ellenséges viszony állott be, melynek megszüntetése végett a pápa ragadta meg a kezdeményezést, s aug. 7-én levélben egyenesen Vilmos császárhoz fordult, melyre azután a császár sept. 3-án válaszolt. Mindkét nagy érdekű levél most legközelebb került a nyilvánosság elé, ós sietünk azokat t. olvasóinkkal megismertetni. A pápa Vilmos császárhoz. A Vaticanban, 1873. augusztus 7-kén. Felség! Mindazon rendszabályok, melyeket Felséged kormánya egy idő óta életbe léptetett, mindinkább a katholicismus megsemmisítését célozzák. Ha önmagammal számot vetek az iránt, mely okok adhattak alkalmat e kemény rendszabályokra, megvallom, hogy ilyen okokat nem vagyok képes fölfedezni. Másrészt közöltetik velem, hogy Felséged nem helyesli kormánya eljárását és nem hagyja jóvá a katholika vallás ellen foganatosított rendszabályok szigorát. De ha igaz, hogy Felséged nem helyesli és Felséged korábban hozzám intézett levelei eléggé igazolják, hogy ön azt, a mi jelenleg történik, nem helyeselheti, ha mondom, Felséged nem helyesli, hogy kormánya a választott utón mindinkább kiterjeszti a Jézus Krisztus vallása elleni szigorú rendszabályokat, és azt ezek által oly súlyosan károsítja, nem fog-e akkor Felségedben azon meggyőződés megérlelődni, hogy e rendszabályoknak nincs más hatásuk, uiint hogy Felséged saját trónját ássa alá velük? Én nyíltan szólok, mert zászlóm az igazság, és szólok, mert egyik kötelességem mindenkinek az igazságot megmondani, azoknak is, kik nem katholikusok; mert mindenki, ki a keresztségben részesült, egy vagy más módon, melyet itt kifejteni nincs helyén, a pápa alá tartozik. Azon meggyőződóst táplálom, hogy Felséged elmélkedéseimet szokott jóságával fogadandja, és a fennforgó esetben szükséges intézkedéseket megteendi. Midőn Felségedet ragaszkodásomról és tiszteletemről biztosítom, kérem istent, hogy Felségedet és engem egyenlően konyörületébe fogadjon. Pio, s. k. A német császár a pápához. Berlin, 1873. september 3. Örvendek, hogy szentséged ugy, mint korábbi években megtisztel az által, hogy levelet intéz hozzám; annyival inkább Örvendek, minthogy ez által alkalmam nyílik oly tévedések helyreigazítására , melyek Szentséged augusztus 7-iki levelének tartalma szerint a német viszonyokra vonatkozólag önhöz eljutott tudósításokban elő kellett, hogy forduljanak. Ha ama jelentések, melyek Szentségedhez a német viszonyokra vonatkozólag eljuttatnak, csak valót tartalmaztak, akkor nem volna lehetséges, hogy Szentséged helyet engedne azon föltevésnek, miszerint kormányom oly utakra ért, melyeket ón nem helyeslek. Államaim alkotmánya szerint az ilyen eset nem állhat be, minthogy Poroszországban a törvények és kormányrendszabályok fejedelmi jóváhagyásomra szorulnak. Mély fájdalmamra katholikus alattvalóim egy része két politikai pártot szervezett, mely a Poroszországban évszázadok óta uralkodó felekezeti békét államellenes üzel" mek által megzavarni igyekszik. Fájdalom, e mozgalmat magasabb katholikus papok nemcsak helyeselték, hanem a fenálló országos törvények ellen föllázadva, ahoz csatlakoztak. Szentséged figyelmét nem kerülhette el, hogy hasonló jelenségek ez idő szerint a legtöbb európai és néhány tengerentúli államban is ismétlődnek. Nem feladatom megvizsgálni azon okokat, melyek egy keresztyén vallás papjait és hiveit arra buzdíthatják, hogy az állami rend ellenségeinek ennek megtámadásában segédkezet nyújtsanak ; elljntyen igenis föladatom az isten által kormányzatomra bizott államokban a beibékét megvédeni és a törvények tekintélyét megóvni. Tudatával birok annak, hogy ezen királyi kötelességem teljesítéséről számadással tartozom istenemnek, és államaimban a rendet és a törvényt minden megtámadás ellen meg fogom védeni, míglen isten megadja hozzá a hatalmat. Én mint keresztyén uralkodó erre kötelezve vagyok ott is, hol sajnálatomra e királyi kötelességemet oly egyház szolgái ellen kell teljesítenem, melyről fölteszem, hogy az evangelikus egyháznál nem kevésbé a világi felsőbbség iránti engedelmesség parancsát a nekünk kinyilatkoztatott isteni akarat kifolyásának ismeri el. Sajnálatomra a Szentségednek alárendelt papok közül Poroszországban soüan megtagadják ez irányban a keresztyén tant, ós kormányomat azon kényszerűségbe hozzák, hogy hű katholikus és evangelikus alattvalóim nagy többségére támaszkodva, az ország törvényei megtartását világi eszközök által kikényszerítsék. Szivesen engedem magamat azon reménynek, hogy Szentséged a dolgok való állásáról értesülvén, hajlandó lesz felhasználni tekintélyét arra, hogy az igazság sajnos elferdítése, és a papi tekintélylyel való visszaélés mellett űzött izgatásnak véget vessen. Jézus Krisztus vallásának, mint Szentségedet isten előtt biztosítom, ez üzelmekhez semmi köze, ugy szintén az igazságnak sem, melynek Szentséged által felhívott zászlóját is .fenntartás nélkül elismerem. Szentséged levelének még egy nyilatkozatát nem hagyhatom ellenmondás nélkül, habár nem is téves jelentése-84*