Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-12 / 41. szám

Az, hogy a kész müvet maga az esperesség adja-e ki vagy az olcsóbb kiállithatás végett a ft. egyházkerület­hez vagy egyéb esperességekhez is fordul-e társulás vé­gett; vagy, ha valamely kiadóval szerződik, azzal szem­ben mennyi időre köti le magát, miszerint a mü kelendő­ségét biztosítandó, más könyveket nem hoz be; hogy végre minő eljárást követend az eddig ez esperességben használatban levő katekizmus lassankénti elhagyása tekin­tetében : ezek, ugy vélem, oly másodrendű kérdések, melyek megoldása csak a főmunka, t. i. a szerkesztés legyen a célnak megfelelőleg bevégezve, a nt. esperesség bölcs tapintatának annál kevésbé fog nehezen esni, mert ez oly szép eredmény lenne, melyről a hivek kézzelfog­hatólag győződnének meg, hogy az egyház az ő benső ós általuk is érzett szükségeikről kiván gondoskodni. Egyelőre segítsünk magunkon a meglevő tan­könyvekkel s irott füzetekkel. De ha aztán, tán egy két év múlva is e terv csak terv maradand, s a sokat akaró szarkát fogják fülünk körül emlegetni: akkor minden­esetre alulirt is sajnálni fogja azon időveszteséget, mit a jóhiszemű kísérlettétől okozott; de vigasztalja magát az­zal, hogy hiszen a nm. ministerium kiadványai se ké­szültek még mind el, s ha rövid idő múlva arról győ­ződnénk meg, hogy nem voltunk képesek a nekünk jobb­nak látszót valósítani, még mindig módunkban áll a községi iskolákba behozott könyveket elfogadni, s tán — a mit csak szerény ohajtáskép merek nyilvánítani — az egyetemes egyház utján odahatni, hogy a tankönyvrendszer iránti nézeteink a ministerialis szerkesztőtestületnél figyelembe vétetnének, s miután továbbá a felekezeti tankönyvekről való gondos­kodást, a mely körül pedig szintén volna javitni való, még sem odázhatjuk el magunktól, a föntebbi tervnek legalább vallástani részei tán még se vesztek kárba. S végtére is in magnis et voluisse sat est! Haffner Lajos, hidasi evang. lelkész mint bizottmányi tag. Iskolai értesitők. 23) A kecskeméti ref. főtanoda értesitvénye. Szerkesztették Csilléry Benő, jogacadémiai- ós Parragh Gedeon, lyceumi igazgatók. Ez értesítő a jobbak közé sorolható ; amiben előnyösen eltér a többiektől, s ami kü­lönösen könnyíti használatát, az, hogy a bevezetésben összevonva közöltetik benne csaknem mindaz, ami hátrább részletezve adatik elő. Az általános adatok közül kieme­lendő, hogy az egyháztanács az önképzőkör számára két tágas olvasóterem megnyitását és felszerelését munkába vette. A főiskolai könyvtár számára pedig egy nagy üve­ges szekrény állíttatott fel, amely évtizedekig képes lesz a főiskola könyvgyűjteményét befogadni. A tanári karban az a változás történt, hogy a természetrajzi tanszékre a mi lapunk olvasói előtt is ismert Szakács István és az elhunyt Tatai András helyére Nagy Ferenc választattak meg. Érettségi vizsgára bocsájtatott az első félév végén 18 tanuló, kik közül 1 visszalépett, 2 félévre és 1 egy évre visszavettetett ; a tanév végén pedig 44, kik közül 3 visszalépett s 2 félévre visszavettetett. A joghallgatók kö­zül birói államvizsgára 54-en bocsájtattak, s mindnyájan kiállták a vizsgát. Ami az értesítő következő rovatait illeti, azok közt csupán a tanszerekre vonatkozó olyan, amelyet hiányossága miatt nem lehet használni. A tanári kar a lyceumban 12, a jogacadémiában 6 tagból állt. A tanulók száma a lyceumban 254 volt (3-al kevesebb, mint tavaly); vallásra nézve ref. 143, ág. 13, r. kath. 44, gör. kel. 37, unit. 1, zsidó 18 ; nemzetiségre nézve ma­gyar 218, szerb 16, horvát 3, román 17, a csehek szá­mára feutartott rovat nincs betöltve; magántanuló volt 46. A jogacadémiában 6 tanár működött, a hallgatók száma 208 volt (29-el kevesebb, mint a mult évben) ; vallásra nézve ref. 83, ág. 19, r. kath. 87, gör. kel. 9, zsidó 10; nemzetiség szerint magyar 203, szerb 3, ro­mán 2. Magántanuló a jogászok közt 84 volt, ami —vi­szonyítva a tanulók összes számához — aránytalanul nagy. Valyon tett-e a kecskeméti jogacadémia igazgató­sága lépéseket a magántanulással űzött visszaélések meg­szüntetése iránt ? Ha nem : ugy ajánljuk figyelmébe az eperjesieknek ez ügyben tett intézkedéseit. A következő, vallás, erkölcs és fegyelem cimü fejezet, külön rovatot ritka értesítőben képez, pedig — föltéve, hogy megbiz­ható hű adatokat tartalmaz — jó szolgálatot tehet va­lamely intézet minőségének megítélésében. „Ifjuságunk er­kölcsi életében — olvassuk az emiitett fejezetben — súlyosabb vétség nem merült fel. De el nem titkolhat­juk, mert látjuk, hogy a magyar ifjúság pénzzel, időve^ egészségével ma sem tud jól gazdálkodni. Országosan hajlandó ifjuságunk pazarlásra, ivásra és szenvedélyes já­tékokra " A tantervben kevés változás történt. A torná­szat, gyorsirászat, francia nyelv stb. a tantervben mint kö­telezett tantárgyak szerepelnek. A taneszközök rovatát a fenebb emiitett oknál fogva mellőzzük. Az ösztöndij-alap 470 darab arany és 13,078 ftra rug, melynek kamatai óv végével a jobb tanulók közt kiosztatnak. A tápinté­zetben átlag havonkint 60 ifjú étkezett. A tápintézeti pénztárból 538 ft. osztatott ki a tanulók közt segélyké­pen. Pályadijak fejében 154 ft. és 2 darab arany, érdenl-és ösztöndijak fejében pedig 702 ft. 95 kr. és 4 darab arany osztatott ki. Látni való ez adatokból, hogy a kecs­keméti iskola a prot. iskolák közt elsőrendű helyet fog­lal el a tanulók segélyezése tekintetében. Az ifjúsági egy­letek száma 6. 24) A nagykőrösi h. h. lyeeum tudósitványa. Összeállította Bónis Károly, igazgató-tanár. Jóval kisebb, de azért csak olyan hasznavehető, sőt amennyiben a tan­szerek rovata pontosabban be van töltve, még hasznavehe­tőbb értesítő, mint a fenebb ismertetett. A körösi tanári karban a lefolyt évben többféle változás tőrtént. Bélák Imre helyébe Mészöly Gáspár választatott tanárrá; Sánta Béla helyét, ki külföldön volt, ideiglenesen Barta József töltötte be; Dúzs Sándor Pestre választatott meg tanárrá. 82

Next

/
Thumbnails
Contents