Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

827 növendék nyert oktatást. A reáltanodában 9 tanár működött. A tanulók száma az év végén 48, az év elején 58 volt, kik közül debreceni 47, vidéki 11; val­lásra nézve róm. kath. 8, ref. 43, ág. 4, izr. 3. Ösztön­díj 3-féle létezett. — Az értesitvényt két általános rovat zárja be, a segélyezések és az ajándékozások rovata. A segélyezések a következők voltak: a) a tápintézet, mely­ben díjmentesen 72, csekély pótfizetés mellett 90 tanuló nyert élelmezést; b) lakást kapott az iskola épületében 183—187 tanuló; c) legatióba bocsáttatott karácsonkor 176, húsvétkor 177, pünköstkor 166 felsőbb tanuló; d) supplicált 20 hittanhallgató; e) tandíjmentességben része­sültek az 1-ső félévben 125-en, a 2-dikban 112-en, tan­díj fejében 2 frtot fizetett 2, 5 frtot 129, 4 frtot 73; a tanitóképezdei növendékek általában tandíjmentesek; f) a kórházban hány növendék nyert ápoltatást, ez az értesí­tőben nincs megemlítve; g) a zenedei díjmentes tanitás és h) a vasúti dijelengedés szintén jelentékeny segélyfor­rás volt a tanulókra nézve. Ami végül az adományo­zásokról szóló kimutatást illeti, ez nincs összegezve s ennélfogva ezt mellőznünk kell. 22) A rimaszombati egyesült prot. gymna­sium értesitője. Közli Baksay István, e. ó. igazgató. A rimaszombati gymnasium husz év óta minden évben nyil­vánosan számot adott működéséről s e tekintetben való­ban ritkítja párját. Jelen, 20-ik évi értesitője rövid ugyan, de azért van benne annyi, amennyiből az intézet mostani állására nézve tájékozást szerezhetünk magunknak. Az értesítő bevezetésében a gymnasium történetének rövid áttekintésén kivül a tanári karban történt változásról és jótéteményekről tétetik említés. Az eltávozott Terray Gyula helyébe Zachar Gusztáv választatott meg tanárnak. Ösztöndíjul és jutalmul 115 frt. osztatott ki a növendé­kek kőzött, ezen kivül teljes tandíjmentességben részesül­tek 14-en, féldijt fizettek 6-an. A tápintézetben 50 tanuló nyert ellátást. Ifjúsági egylet csak egy volt, az önképző­kör, de erre aztán a tanári kar — ugy látszik — gondot is fordított. A könyvtárról és a muzeumról szóló kimutatás annyira felületes, hogy teljesen hasznavehetlen. A tanári kar 9 tagból állt. A tanulók száma 202 volt, kik közül vallásra nézve 84 ág., 69 helv., 24 róm. k., 25 izraelita-A tanulók nemzetiségi statisticája hiányzik, ami annál inkább megrovandó, minthogy — a rimaszombati gym­nasium egyik legfőbb célja az lévén, hogy a vidék tót ajkú növendékei megtanulják benne a magyar nyelvet, — a közönség tudni akarná, mennyiben éri el az iskola ama célját, vagyis hogy hány idegen ajkú ifjú megy Rima­szombatba a magyar nyelv elsajátítása végett. Boross M. müveinek kiadatása. Lapunk 35-dik számában Boross Mihálynak legkö­zelebb megjelent „Élet Tükre" cimü elbeszélését ismertet­vén, felhívást intéztünk egyszersmind a szerzőhöz, hogy adja vagy adassa ki számos kötetre menő, de a könyv­árusi forgalomból már jórészben kiment müveit. Örömmel conetatáljuk, hogy felhívásunk eredményre vezetett annyi­ban, amennyib en maga Boross Mihály alább következő nyilt levelében az eszmét helyesli, sőt annak kivitelére fel is szólit bennünket. Mi a közbenjárást szivesen magunkra vállaljuk s már is megtettük a lépéseket az önmagunk által megpendített, talán életrevalónak mondható terv fo­ganatosítására. Addig is azonban, mig a vállalatra nézve határozott megállapodásra jutnánk s mig a szerző rend­szeres programmot tenne közzé, ismételve ajánljuk az ügyet különösen a papok és tanítók figyelmébe, mint akiknek legelső sorban hivatásuk a nép szellemi műveltségének emelése, a népies iratok terjesztése. Boross nyilt levele igy hangzik: Tisztelt barátom! Becses lapod egyik számában ismertetvén legutóbb megjelent csekély müvemet az „Élet Tükrét", egyúttal azon felhívást intézted hozzám, hogy népies müveimet, a me­lyek rég elfogytak, s a melyeket az ujabb nemzedék nem ismer, második kiadásban rendezzem sajtó alá. Tudod mennyire el vagyok halmozva hivatalos teendőkkel; de azért ha a közügynek ez által szolgálatot tehetek, s a köz­művelődést csak parányi részben is előmozdíthatom, ám legyen meg, éjjeleimből is szakasztok néhány percet s en­gedek felhívásodnak, ha kivált ez többek óhajtása is. Azt is tudod, hogy a kiadásra én anyagi viszonyaimnál fogva nem vállalkozhatom ; tehát csak ugy érhetünk célt, ha vállalkozó találkozik. Széttekinteti em könyvtáramban s összeszedve azokat, a melyek talán második kiadásra is méltók, mintegy 16—17 kötetet lehetne másodszor is kiadni. A kötetek terjedelmére nézve az a nézetem, hogy egynek-egynek Jósika-, vagy Jókai-féle olcsó alakban 200—220 lapnál többnek nem igen szabadna lenni, megmondom az okát, miért. Köznépünknek — pedig az volna a főcél, ezen osztályra hatni — nem elég népszerű olvasmányt nyújtani, szüksé­ges, hogy az rövid és olcsó legyen, mert csak igy veszi meg és ha megvette, igy élvezheti, nem lévén ideje s tü­relme hosszasabb olvasmány befogadására, kivált kez­detben. Mi okozta a Corvina bukását ? Az, hogy sem nem népszerűt, sem nem olcsót nyújtott olvasó közönségének; hanem főgondját arra fordította, hogy a kik az oltár kö­rül forgolódnak, az oltárról meg is éljenek. Nekünk, ha célt akarunk érni, más utat kell választanunk, jelesül

Next

/
Thumbnails
Contents