Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-28 / 39. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * A karcsai ref. templom Zemplénmegyében, az iskolával, parochiával és ennek minden melléképületeivel együtt sept. 15-én a lángok martalékává lett. Legközelebb tüzetesen fogunk szólani hazánk ezen románstylü építményéről, s addig is, mig az illető lelkész, Nagy József ur beküldené segélykérő felhívását, a legmelegebben és sürgetőleg felhívjuk a közönsóget adakozásra, az adományok gyűjtését ós rendeltetési helyére való eljuttatását készséggel magunkra vállalván. * Az u. n. „szolgagyermekek'6

érdekében Sass Károly, albisi lelkész ur egy levelet intézett hozzánk, melynek lényegét osztjuk ugyan, de másrészt kétségbe kell vonnunk, hogy a lelkész ur jelen felszólalására a mi lapunk is alkalmat adott volna; tudtunkkal legalább a „Prot. Lap"scha sem vetette szemére sem a papoknak sem másoknak, hogy alacsony sorsban születtek. Az meglehet, hogy lapunkba e tárgyra vonatkozólag valami hibás kifejezés csúszott be, ami félreértésre adott alkalmat; de ezért a szerkesztőséget felelősségre vonni nem lehet. Az emiitett levél különben, melyre felhívjuk a figyelmet, igy hangzik: Olvastam, ha jól emlékszem, a „Figyelmező"-ben, hogy a prot. tanintézetekben tanuló szolgagyermekek erkölcsi kiképeztetésére nines kellő gond fordítva, holott a papság leginkább ezen erkölcsileg alant álló osztályból szokott ki kerülni. Olvastam a „Prot. Egyházi ós Iskolai LapM

-ban is e kérdést, hogy: a szolgagyermekekből kikerült lelkészek alkotnának-e törvényt az anyaszentegyháznak ? Ha nem ezen kifejezéssel történt is a nyilatkozat, de csakugyan ez volt a szelleme s lealacsonyító lényege a két helyről idézett felszólalásnak. Furcsa nyilatkozatok ! Hát Jézus, ki világrenditő és átalakító eszmével lépett fel, birt-e vagyonnal ? V. Sáudor pápa, ki koldus-vezető, Luther, ki éneklésével kéregető s Martinuzzi György, ki kezdetben kályhafütő szegény tanuló volt, nem fénylő csillagai lettek-e az egyháznak ? Hogy az irigység s a lealacsonyító kifejezés, az alacsony porból fölemelkedett, tudó. mányos képzettséggel biró férfiak ellen, szemólyeskedési viszketegböl többé ne móltatlankodhassók: jó lenne, ha a prot. egylet, mint az egyház ós vallás éltető geniusa, mint a magyar nemzetiség fedező vértje, mint a', igazság s a testvériség apostoli testülete azonnal felszólalna, hogy a gymnasiumokban a szegény tanuló gyermekekre nézve a szolga nevezet eltöröltetnék s helyette a „jótóteményesek" nevezete vétetnék fel minden tanintézetben ; minden lealacsonyító szolgálat alól a szegény gyermekek feloldoztatnának s lakásuk ugy lenne berendezve, hogy a jótéteményes gyermekekkel egy felügyelő felsőbb tanuló laknék. Ez által meg lenne mentve a szegényebb tanuló gyermek az erkölcsi sülyedéstől s a lealacsonyító szolgai nevezettől; ez által az egyház s a nemzet erkölcsi becsértóke nagyban fedezve lenne. Megjegyzendő, hogy a „Figyelmező"- ben történt nyilatkozat nem lealacsonyitásból, hanem a szegény tanuló gyermekek sorsának korszerű átalakitásából törtónt * A debreceni főiskolára vonatkozólag az ottani lap a kővetkezőket irja: Az iskolai év küszöbén állunk, s még most sem tudhatjuk, miként és mivé fog átalakulni íőiskolánk, miután a járvány miatt elhalasztott egyházkerületi közgyűlés csak octóber 1-ső napján fog összeülni. Annyi és oly nagy fontosságú kérdések megfejtése vár ezen gyűlésre, hogy méltán várhatjuk feszült figyelemmel és aggodalommal, valyon mit fog határozni?! Elfogadja-e az egyházkerület az önkormányzat megölésére feltalált g divatba jött centralisatio eszméjéből keletkezett független ós senkinek nem felelős conventet, mely az egyházkerületek hatáskörét semmivé teendi ? Lehet-e jogacadémiánk ? és képezhet-e Debrecen a közigazgatási és birói pályára valódi magyar ós nemzeties jellemű jogászokat ? Azt még képzeletben is alig merjük feltenni, hogy tanárképző intézetet is állithassunk Debrecenben, mert ehez erős bölcsészeti tanfolyam kellene. Pedig ha egyszer kimondja a a törvényhozó testület, — mit kétségen kivül ki is fog mondani, — hogy senki sem lehet tanár, a ki a tanárképességi vizsgát le nem tette, ugy majd csak az államképezdékből választhatjuk tanárainkat. Már pedig isten látja lelkemet, de ón nem tudom elhinni, hogy azokban saját ifjaink is nemzeties irányban fognának neveltetni ; ott majd az „ubi bene, ibi patria" lehet a világpolgárias elv. Nekünk pedig nemcsak nemzetéhez, hanem felekezetéhez is erősen ragaszkodó tanárokra volna szükségünk, hogy ifjaink is ezen szellemben neveltessenek. A gymnasiumnak nyolc osztályúvá alakulását már a mult áprilisi közgyűlés kimondta és elrendelte; de ennek sikere is attól függ, miként lesz az átalakítás keresztül vive és életbe léptetve; hacsak mutató nomine lényegében ugyanaz marad, ugy nem nyertünk vele semmit. Biztos tudomásunk vau ugyau róla, hogy a tanárkar miud a belrendtartási, mind a fegyelmi szabályokat lényegesen átalakította ; de ezeket is a közgyűlésnek kell erősen megrostálni, mert itt csak gyökeres reform használhat. A gymnasiumban egy nagy horderejű tanszék, — az Imre Sándoré, — még most sincs betöltve; a Gelencei lemondásával és a Kallós Kálmán Aradra törtónt kineveztetésével már két tanszék jön üresedésbe. Honnan kapunk e nyomorult fizetésre alkalt latos embereket még azon esetben is, ha a mostani 750 frt fizetést 1000 frtra, s a 250 frt lakbér-átalányt 300 frtra emeli a közgyűlés, mint a gazdasági választmány javasolja. A reáliskoláról nem is szólok, mert ennek sorsa leginkább a város kezében van, s most már csak attól függ, helyesen és minden mellékes érdekre való tekintet nélkül tudják-e megválasztani a tanárokat ? Uraim ! akik a választással meg vagytok bizva, ne nézzétek sem Pétert, sem Pált, nézzétek egyedül a nagy fontosságú reáliskola érdekét. Továbbá az épület berendezése is ezen közgyűlés feladatai közé tartozik. Erre vonatkozólag a tanárkar egy sok tekintetben helyes javaslatot dolgozott, melyet a gazdasági választmány is magáévá tett. De egy dologról elfelejtkeztek. Van az épületben a 78*