Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-14 / 37. szám

évszámokra, hanem a holt adatokra, az egyes időszakokban uralkodott eszmékre, a tudomány belső összefüggése és szellemére fektetendő. A többi §-ok merő formalitásokat tartalmaznak, amelyek — kisebb-nagyobb eltérés mellett — az államvizsgáknál mindenütt szokásban vannak. KÜLÖNFÉLÉK. * Ajánljuk a cultusministerium figyelmébe a következő levelet, melyet Soltész János, ombodi ref. lelkész ur intézett hozzánk, s mely igy hangzik: „Nem mulaszthatom el, hogy az erdődi róm. cath. plébánosnak felekezeti visszaéléseit nyilvánossá ne tegyem, s hogy azokra egyrészről a közvélemény, másrészről az illető ministerium figyelmét és Ítéletét fel ne hívjam. Erdődön, mint egyik tagja az egyházmegyeileg megbízott vizsgáló küldöttségnek megjelenvén, hitfeleinknek következő panaszait hallottuk előadatni: 1. Irsik Ferenc plébános keresztel, temet hir nélkül ref. gyermekeket. 2. Esket hirdetési bizonyítvány nélkül, reversalis kicsikarásával vegyes házasfeleket. 3. Róm. cath. egyházi közmunkára biró által hajtatja a reformált vallású családok fejeit, ellenszegülés vagy megtagadás esetén kérlelhetlenül exequáltatja. 4. Helyi és általános egyházi szentek ünnepein nem csak otthon mesterségöket, de még a mezőn szántást vagy egyéb munkát sem szabad a reformátusoknak végezni. Ilyenek történnek 1873. évben a szatmárhégyi anyaegyház erdődi filiájában, hol a reformátusok száma a 200-at meghaladja. Vallás-egyenjoguság, országos törvény, cultusministerium, mindéi van mi nálunk, csak az nincs, amire pedig mindenekfelett szükség volna: erélyes végrehajtó hatalom, részrehajlatlan kormányintézkedés." Eddig a levél. Kérjük t. levelezőnket, annak idején tudósítson bennünket arról is, valyon jelen felszólalásának lett-e eredménye s valyon a ministerium tett-e lépéseket az iránt, hogy az a bizonyos Irsik Ferenc, ki garázdálkodásairól már régebbről ismeretes, az ország törvényeinek arcátlan lábbaltapodásáért a maga büntetését megkapja. * Szívélyes kérelem Polgár Mihály úrhoz, mint adunamelléki reform, egybáz kerületfőjegyzőjéhez. A superintendentía minden hivatalos kiadványai megküldetnek ugyan minden lelkészi hivatalnak és általa az egyházaknak; de e kiadványok egy része részint a lelkészek halálozása s az erre következő interimalitások alkalmával, részint a lelkészek más helyre költözködésekor az egyház levéltárából eltéved, elvész, s e miatt kivált a fiatalabb lelkészek sohasem bizonyosak benne, ha ismerik-e — mint kellene — az egyházkerület minden kiadványait teljesen, vagy sem ? Hogy tehát erről bizonyosságot szerezhessen aki akar, hogy minden lelkész leltározhassa saját egyháza részére s a mennyiben hiányoznának be is szerezhesse a mint lehet az emiitett kiadványokat: azon kéréssel fordulunk önnek ismert szivélyességéh^z és ki meritő tárgyismeretéhez : méltóztassék az Egyházi Lapban közzé tenni a dunamelléki reform, egyház- kerületnek a legrégibb időktől fogva nyomtatásban megjelent hivatalos kiadványainak (superintend. jegyzőkönyvek, — egyházi almanachok, — conventi, egyet, tanbiz. jegyzőkönyvek , felhívások, törvények, statutumok) teljes cimsorozatát. Nem volna-e egyszersr.iind célszerű e cimsorozatot külön lenyomatban is minden egyháznak megküldeni? B. * A theologiai könyvtárra az „Erdélyi prot. Közlöny" is gyűjt aláírókat. A nevezett lapnál eddigel: 15-en irtak alá. Kezdetnek ez is jó. * Marosvásárhelyen közelébb három papi állomás üresült meg, melyekre sept. 2-kán egy, az egyháztanács által kiküldött bizottság, a pályázók közül Tolvaj Zsigmond, Bartha Lajos, Szőllősi István, Vas Tamás, S"OS Antal és Lőrinci Dénes lelkészeket jelölte ki. * Felhívás. A n.-szalontai helv. hitv. egyházvidék esperese Osváth Imre ur 147. sz. körlevelében a nevezett egyházvidékben működő ref. tanitó urakat — körökre osztva — folyó hó 23. és 24-ére összejönni hívta fel, s az egyik kör előadójává alulírottat nevezte ki. Ennek következtében tisztelettel felhívom a tenkei, gyaatai, újlaki, uyégerfalvi, sonkolyosi, jánosfalvi, széplaki, kisházai, fenesi, tárkányi, remetei és belényesi tanitó urakat, hogy a fent jelzett napon Belényes városában — magukkal hozván az esperesi körlevélben érintett tankönyveket — megjelenni szíveskedjenek. Kelt N.-Szalontán sept. 9.1873 Hegedűs János, központi ref. tanitó. * A debreceni ref. egyházközség néhai Szombatby István, Debrecen város egykori főbirájának (1735—1810.) és nejének, Vorösmarthy Zsuzsánnának (1745—171,9.), kik egész vagvonukat egyházi és iskolai célokra higyományozták, az emlékkertben emléket állított fel. Az emlékkő szürke márványból van, tömör négyszög oszlop alakban készítve. * Az uj büntető törvénykönyv, melylyel az i^azságügyministerium a napokban elkészült, s mely már nyomtatás alatt van, több oly törvényes intézkedéseket is tartalmaz, melyek az államot biztosítják az egyház túlkapásai elől. Ez intézkedésekhez majd hozzá szólunk mi is, ha a codex a sajtó alól kikerül, addig is hallomás utj£n közöljük azokat főbb pontjaikban. Az állam —• a codex szerint — nem engedheti meg;

hogy a clerus bármely tagja akár a maga, akár valamely bel- vagy külföldi egyházi hatóság nevében oly rendeleteket bocsásson ki, melyek ellenkeznek az államtörvényekkel. Az államfeuség legmulhatlanabb követelménye az. hogy az államban csak egy törvényhozás legyen hatályos. Aki e követelménynek nem veti magát alá, vagy aki a pápa és az egyház nevében az államtörvényekkel ellenkező intézkedéseket tesz, az megbüntetendő. Az esetben, ha bizonyos egyházi rendelet, mely az állami törvényekkel ellenkezik, kihirdettetik, anélkül, hogy elébb az állami hatóság elé terjesztetett volna, bűnös cselekvény áll be, mely egy évi börtönnel és 3000 forintig terjedhető pénzbirsággal büntet-