Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-14 / 37. szám

különféle vallásfelekezetek hívei között, még pedig egy oly férfiú közreműködése folytán, ki nagy tudományával, éles belátásával, szívós kitartásával, erélyével és bátorságával a leghathatósb támasza volt az uj tannak. E férfiú nem más, mint Horki Juhász vagy Melius Péter, debreceni református lelkész és superintendens, a magyar Calvin. Sayous e hasonlatot már csak azért is helyesnek találja, mert az egyszerű és hamisítatlan vallás iránt1 előszeretetén kivül Melius is oly kérlelhetetlen volt ellenségei irányában, mint Calvin ; az unitáriusok ellen folytatott dühös polémiája is legalább szintén erről tanúskodik. Szántszándékkal hivatkozunk erre, mert ép e munkájával alapította, meg hírét külföldön is és tett szert a hírneves Bése Tódor barátságára. Calvin müvének folytatója nagyra becsülte magyar pályatársát, őt példányképül állítva hitsorsosai elé; folyvást buzdította, köszönetet mondott neki hasznos müveiért, és kérte istent, „áldaná meg a Melius működését, hogy Krisztus győzedelmeskedjék • az istenkáromlók felett." Érdekesen fejti ki Sayous, mint szüleinlett meg a magyar alföldön az eddig ismeretlen könyvnyomtatás úgyszólván Melius vallásos működéséből. Addig, ha valamit nyomatni akartak, Genfbe küldték a kéziratokat, hol az európai protestánsok számára nemzetközi nyomdát tartottak fenn. A magyar lelkészek mindjárt kezdetben a Calvin kátéját adták a tanuló ifjúság kezébe, de a mi még jobban jellemzi a magyar calvinismus francia eredetét, az az, hogy az 1,563-iki egyházgyülekezeten a magyar reformált vallásúak is elfogadták a Bése Tódor hittételeit. Nem felesleges tudni, hogy e hittételeket a franciák is a maglikévá tették és a magyar reformált egyházi szervezet francia alapon jött létre. Tehát mindenkép igazoltnak találjuk, hogy a reformált vallást, ellentétben a német eredetű lutherana vallással, melyet nagyobbára most is csak németek, nálunk németek és tótok vallanak, magyar vallásnak hívják, mert noha az származására nézve francia, úgyszólván kizárólagosan csak magyar vidékeken honosult meg, magyar hittérítők fáradozása következtében. Sayous hűn ecsetelte a magyar Calvin működését, és oly háttérrel állitá Meliust a világ elé, melyen a rendkívüli férfiú nagy tudománya, buzgalma, szorgalma és fáradozásának eredménye nyomról-nyomra felismerhető. Előfizetési felhívás a K Özépiskola eszménye cimü tanulmányra. A középiskola reformra várakozó ügye még egy, szerintem legfontosabb oldalról nem nyert kellő felvilágosítást : a társadalom kérdésének szempontjából. A társadalom legnagyobb csapása, mely nem csupán a hazai, de az összes európai institutiók gyökerén rágódik: a vélemények anarchiája. Minden társadalmi osztálynak, rangnak^ majd valamennyi egyénnek megvan külön bálványa, melyhez a hibás alapokon nyugvó nevelés egész babonájával, makacsságával ragaszkodik. Ez az oka, hogy a társadalom legfontosabb ügyei legfölebb compromissumok utján intézhetők, de végmegoldást sehol nem nyerhetnek. E társadalmi baj kútfeje főként, s orvosolhatásának forrása egyedül az iskolákban áll. Mint a cserépedény a legelőször beszívott izt, ugy tartja meg az emberek óriási többsége neveltetésének első benyomásait. Hogy ez első benyomások, kivált a valamennyi iskola közzéppontján, a középiskolában az emberi értelem által eddig megállapított legjobb utón, a törvényszerűség utján történjenek, nézetem szerint ebben'áll a paedagogia tudományának kiváló feladata. Bebizonyithatólag a törvényszerűség belátására való emelésnek kell képezni a középiskola sajátlagos célját; s e célnak igazolása, a középiskolára való alkalmazása képezi tanulmányom feladatát, melybe tényleges középiskoláink, valamint reformjavaslataink értékének meghatározása is tartozik, a mondott legmaga sb paedagogiai elv szempontjából. Tanulmányom részletes tartalma a következő : Első fejezet. Történelmi visszatekintés a középiskolák keletkezésére; ezek alapelvei : Lumanismus, realismus, általános miveltség, előkészítés az egyetemre ; jelen tanulmány köre és feladata. Második fejezet. Paedagogiai alapelvek ; a tényleges középiskolák viszonya azokhoz ; a nyelvtanításról, mint a középiskola főtantárgyáról; nincs egy alapvető tantárgy. Harmadik fejezet. Positiv eredmények; mire vezetett az eddigi középiskola elméletben, gyakorlatban ; befolyása mostani hazai reform - mozsalmakr a; a ministerialis középiskolai törvényjavaslat ós a „Magyar Tanügy" férfiai; Salamon Ferenc „Közoktatásunk reformja." Negyedik fejezet. Az alaki képzés; az értelem fejlődésének természetes fokozatai ; miként szabályozzák ezek a felveendő tantárgyakat s a tantárgyak megfordítva, miként szabályozzák az értelemfejlődést; a törvényszerűség belátása mint egyetlen középiskolai cél; a módszer befolyása a középiskola tagolására; Sohwarc Gyula törvényjavaslata. Ötödik fejezet. A középiskola morális, aesthetikai szempontból; a nyelvek vitás kérdése; visszatekintés. Zárszó. Mihelyt kellő számú előfizetés vagy aláírás által a kiadási költség biztosítva lesz, a munka azonnal sajtó alá kerül. E célból az előfizetéseket postautalványon, az aláírásokat, kötelező postai utánvétel fejében, levelezési lapon minél előbb kérem nevemre, Sárospatakra küldeni. A név, lakhely, utolsó posta ós példányszám pontos kiírását kérem. Egy példány ára 1 fórint. Gyűjtőnek 10 előfizető vagy aláiró után egy tiszteletpéldányt ajánlok. Ha, legkésőbb, folyó évi december hó elejéig a könyv meg nem jelennék, jele, hogy elegendő számú előfizető, illetőleg aláiró nem jelentkezett s ez esetben a netán