Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-07 / 36. szám
A népiskolai oktatás ideje a legtöbb vidéken két részre, némelyiken azonban három- vagy négyre is el van osztva ; nyolc hónapra terjed, csak a déli részeken tanitanak kilenc, sőt tiz hóig is. Ez idő alatt legtöbbnyire minden hétköznap oktatnak, azonban különösen az ambulansi iskolákban csak öt napon át, mert ezekben a hatodik nap a gyermekek kihallgatására van szánva. A napi oktatás öt-hat órára terjed, nehánv percnyi szünettel a tanórák közt. Vannak iskolák, melyekben csupán délelőtt tartatnak tanórák, vannak olyanok, melyekben délelőtt is, délután is. A svéd népiskolák tantárgyai: vallás, nemzeti nyelv, történet és földrajz, mértan és mértani rajz, számolás, zépirás, ének, testgyakorlat és kertészet. Arról, hogy az egyes tantárgyakat hány gyermeknek tanitják, külön statisztikát vezetnek, melyből kiviláglik, hogy legtöbben az éneklésben (310,718-an), azután a testgyakorlatban, történetben ós földrajzban, természetrajzban, mértanban és rajzban, legkevesebben pedig a kertészetben (49,015-en( gyakoroltatnak. Kilenc évvel ezelőtt elrendeltetett, hogy az iskolából kimaradni akaró gyermekekkel elbocsátási vagy végső vizsga tartassák, s e törvény annyira keresztül lett vive, hogy már 1871-ben 148.742 gyermek tett végső vizsgálatot. Nagy jelentőségű azon rendelet is, hogy az iskola naponkénti látogatásában akadályozott gyermekek számára a városokban néhány hétköznapon két esti óra tartatik, vidéken pedig egy. E rendelet foganatosítása már nagyobb nehézséggel járt. A szülők, kik gyermekeiket munkatársnál, segédkezőnél egyébnek nem tekintették, gyakran csak törvényes megintés után adták azokat az iskolába. Igy esett, hogy emiitett módon a kormány bölcs intézkedését még két év előtt is csak 25,215 gyermek vet-e igénybe. Egyes részeken jobb szerencsével kiséreltetett meg a paraszt legények oktatása, kik mint serdülő, vagy a férfi korhoz közelgő ifjak rég tul vannak az iskolaköteles koron. Az ilyen fajta, ugy nevezett főnépiskoláknak célja a nép elemi ösmereteit bővíteni a praktikus életben legfőbb fontosságú, átalánosan hasznos ismeretekbe vezetés által. Az előadottak után föl sem is tehetni, hogy a svédek csupán minél több gyermek irni-olvasni tanitására ügyelnének; ők annak eszközlőire is nagy gondot fordítanak. Tanítóik nem egyedül az által hasznosak, hogy oktatják' a jövő reményeit, hanem azért is, mert a mindennapinál több kívántatván tőlük, a nemzet szellemi erejét mint megannyi müveit ember, nagyban emelik. A felsőbb elemi tanítóknak az egyetemen kell vége zniök. A káptalan előtt tett vizsgánál legjobban kitűnt három ifjú közül választ a község, melynek főelemi tanítóra van szüksége. A népnevelők seminarium-végzettek, s csakis a teljeskoruak bocsáttatnak rendes állomásra. A tanítókat a Község választja a pályázókból, az egyháztanács által kijelölt három egyén közül. Kis-iskolai tanítókul pedig oly egyónok alkalmaztatnak, kik a lelkész és az iskolatanács elé bizonyítványt terjesztenek jó hiruevükről, keresztyéni életpályájukról és emellett bebizonyítják, hogy szükséges ismeretekkel birnak a kis-iskolák tantárgyaiban. Ezeken kivül nyilvános próbát tesznek tanitás- ós bánásmódjuk megismertetésére. Ily tanítók a családatyáknak a lelkészszel való tanácskozása után rögtön alkalmaztatnak. És ez igen észszerű. Ott, ahol nem annyira a tanulmány mint inkább ügyes bánásmód határoz, ha ez megvan, bizony szerfölött fölö sleges volna sokat ceremóniázni. A tanítók magas létszámát mutatják az 1871. évi statisztikai adatok, mely évben a népiskolákban 5039 tanító és 2776 tanítónő foglalatoskodott, kik közül azonban csak 3215 tauitó ós 485 tanítónő tett a seminariumban tanitói vizsgát. 52 tanitói állomás volt összekötve a papival, 1507 meg a sekrestyésével, mely utóbbi ugyancsak nagy összeg. De most jön csak a java! Korunk legcsengőbb énekese : a pénz, ugylátszik, bekapott a svéd tanítók közé [s, ami azt eredményezi, hogy népnevelőnek elegendő jóravaló ember megy, s az illetők válogathatnak közülök. A felsőbb néptanítók, kik azonban, quod bene notandum est, valamennyien egyetemvégzettek, 1000—1500 birodalmi tallér évi fizetés mellett lakással és fűtéssel láttatnak el. A sajátkópeni néptanítók és tanítónők évi fizetési minimuma 400 tallér volt 1873-ig, amikor ezt az országgyűlés 500 tallérra emelte, hozzászámítva 8 tonna (egy tonna = 20 mázsa) természetben kiszolgáltatott gabonát. Gondoskodva van azon tauitók jutalmazásáról is, kiknek szolgálati ideje évenkénti nyolc hónapnál többre terjed; ezen időn felül eső minden hónapra két tonna gabonával többet kapnak. Továbbá minden rendes népnevelő a maga kerületétől lakással, ahoz való fűtéssel és földdel vagy legalább is konyhakerttel láttatik el. A jóravaló öregebb tanítók megjutalmazása céljából tavaly mondatott ki, hogy mindazon rendes tanitó, ki hivatalát tiz éven át kifogástalanul vezette, legalább is 600 tallért kap fizetésül. És a legkisebb fizetésben 3170 r. tanitó- és tanítónő közül 2455 részesült a legkisebb fizetésbens 715 pedig magasabban, mely a nagyobb városokban gyak ran 1000—1500 tallérra rug. A tanítók nyugalmaztat ásáról, mint majdnem minden nyugati államban, ugy itt is gondoskodva van •, még pedig ugy, hogy a tanitó helyett a község fizeti az évi járulékot. Az egész fizetésnek 75°/0 -át képező egész panziót 60-dik életkora ós 30-dik szolgálati éve betöltésével kaphatja meg a tanitó; de számot tarthat a nyugdíjra gyógyithatlan betegség vagy más nyomasztó körülmény igazolása után is. Az egész országban hét tanitó- és két tanitónő-seminarium van. Az ezek feletti felügyeletet a kerület káptalana, a főfelügyeletet pedig a cultus-departementnek illető osztálya teljesiti. A népnevelő-képző-seminariumok három év alatt végzendő osztályokra vannak osztva; tanulói tandíjmentesek. Tárgyak : vallás, anyanyelv, szám- ós mértan, történet és földirat, természetisme, nevelés- és módszertan, szépírás, rajz, zene ós ének, test- és fegyvergyakorlat, kertészet, különösen faültetés.
