Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-31 / 35. szám

lárda jeles közreműködése. Az elhunyt derék nőnek emléke legyen áldott! * A debreceni collegiumban nagyobbszerü reformok életbeléptetésén fáradozik a tanári kar. Óhajtanók, ha az idevágó javaslatokat, melyeket a „Debrecen" röviden közölt, valamelyik a tanár urak közül a mi lapunkban is ismertetné. Egyelőre csak annyit jegyzünk meg, hogy e javaslatok szerint az académia egyetemi szervezetet nyer, s a tanszabadság elve fog érvényre emeltetni. * Fater Belus esete, melyet a „Magyar Állam" szent áhitattal és dicsekedve közöl jámbor olvasóival, nagy feltűnést okoz mindenfelé. Páter Belus ugyanis egy, az oltári szentségekkel ellátott cholera-beteg hányadékából ujjaival kiszedte a szent ostyát s hogy az meg ne szentségtelenittessék, maga ette azt meg, minek természetesen az lőn a következménye, hogy a páter néhány óra múlva cholerában meghalt. Ez a fertelmes eset magában véve nem lepett meg bennünket. A vakbuzgóság ennél még utálatosabb és hóbortosabb cselekvényre is ragadta már az embereket. De a dologban meglepő az, hogy amaz őrült ember a kalocsai főgymnasiumban physices professor volt s hogy esztelenségét a rendfőnök, előleges beleegyezése által mintegy legitimálta. Teljesen jogosultnak tartjuk s annak kell tartani minden józan embernek a „Napló" intését, melyet ez eset alkalmából a szülőkhöz intéz, hogy óvakodjanak gyermekeiket Kalocsára küldeni, ahol Belus-féle emberek tanitanak; de osztjuk az emiitett lapnak azon nézetét is, hogy az államügyésznek kötelességében áll a rendfőnököt, mint aki egy ember öngyilkossági szándékát előmozditá, perbe fogni. Ami pedig a „Magyar Államot" illeti, mely Belus tettét sanctionálja, ez beszámitás alá nem eshetik. Aki egy őrültséget helyesel, az maga is őrült s mint ilyent — saját és a társadalom érdekében — a tébolydába kell zárni. Avagy nem megeshetik-e, hogy páter Lonkay, akinek olyan nagyon megtetszett a collega szent cselekvénye, a szabad levegőn egyszer csak mag ais kedvet kap efféle szent cselekvényre ! ? * Gyászhirek. A mult hét folytán DóciAndrás, gönci ref. lelkész 75éves korában, 42 évi buzgó lelkészkedése után typhusban elhunyt. — Kölesden e hó elején hunyt el Ott Tamás, kistoimási nyugalomba lépett ev. tanitó. E mindenkitől egyformán tisztelt ós szeretett aggastyán 77 évet élt, a tauitói pályán 59 évig működött. — Wehofer Mihály, a vasmegyei goberlingi ev. .község tanitója mult hó 30-kán, 29 éves korában meghalt. Béke poraikon ! * Iskolai jelentések. Az i g 1 ó i főgymnasiumban az országszerte uralkodó járváay miatt az 1873/4. tanév f. é. september 15-kén kezdődik. Iglón, 1873. aug. 22. Az iskolai tanács. — A pozsonyi lyceum hatósága, noha Pozsonyban a járvány nem pusztit, hanem csak szórványosan fordulnak elő egyes esetek, az ország több vidékein uralkodó cholera miatt a szülök megnyugtatása végett célszerűnek tartotta a tanév ünnepélyes megnyitását sept. 14-dikére, az előadások kezdetét pedig 15-dikére halasztani, ugy azonban, hogy a beiratások már 4-dikén elkezdődnek. Pozsony, 1873. aug 22. Az igazgatóság. — A szigeti lyceum igazgatósága a következő értesítést küldte be hozzánk: Ámbár a cholera-járvány Sziget városában, igen csekély mérvben mutatkozik: mindamellett ugy a megye több részében, mint a szomszéd megyékben uralgó járványra való tekintettel és elővigyázatképen szügségesnek látta a Sziget városi járványbizottság elrendelni, hogy a helybeli iskolákban a tanfolyam september hó 15-dik napja előtt meg ne kezdessék. E rendelet foganatosittatik a szigeti h. h. lyceumban is, miről a t. c. szülök és gyámok azzal értesíttetnek, miszerint hacsak a fent kitűzött határidőnek meghosszabbítása szükségessé nem válnék, miről ez esetben külön értesítés fogna kiadatni, lyceumunkban a ^Íratások september hó 15-ón mindenesetre megkezdetnek és azon hó 20-dik napjáig folytattatván, az előadások ugy a jogacadémián, mint a gymnasiumban és elemi osztályokban azon hó 22-dik napján veendik kezdetüket. M.-Szigeten, 1873. augusztus hó 23-án. Yáradi Gábor, felügyelő gondnok. Szilágyi István, igazgató-tanár. — Rimaszombat városában és vidékén a cholera-járvány megszűnvén, az egyesült prot. gymnasiumban a beiratások, pót- és magánvizsgák f. é. september első hetében, a rendes tanórák pedig ugyanazon hó 8-kán fognak megtartatni. Az igazgatóság. IRODALOM. * Élet tükre. Hilarius naplója után készítette Boron Mihály. Szerző tulajdona. Kapható Klökner Péternél Székesfehérvárit. 1873. Ára 1 ft. Boross Mihály nevét a legújabb nemzedék nem ismeri eléggé s igy müveit sem méltányolhatja kellőleg. Mig Boross itt Pesten, a központon lakott, mig müveinek terjesztéséről a fővárosi kiadók gondoskodtak: addig nálánál olvasottabb iró — bátran állithatjuk — alig volt. Ifjúsági, népies iratai az ötvenes években minden ház olvasó-asztalán fel voltak találhatók, s ő a közönség eme pártfogásából buzdítást merített magának, hogy különben is bámulatos termékenységü tollát szakadatlanul működésben tartsa az ifjúság ós a nép szellemi szükségleteinek kielégítésére. Ma azonban a provincián a poros acták igénybe veszik a jeles iró idejét annyira, hogy évenkint egy-két munkánál többet nem bocsájthat napvilágra s ezek is a vidéki könyvárus bureaujában el vaunak zárva a nagy közönség elől. A volt jobbágyság hármas könyve, magyarország közjoga s más ujabb munkái Borossnak nin. csenek ugy elterjedve, amint tekintve belbecsöket méltán megérdemelnék. Boross irodalmi dolgozatait tiszta, népies ós mégsem durva nyelvezet, világos előadás, egészséges humor, ahol kell metsző guny ós kíméletlen, de nem undorító drasticismus jellemzik. Alig van iró, aki a nép