Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-31 / 35. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, elsö emelet, Előfizetési dij: Hely ben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 fi-t.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. ~ Bélyegdij külön 30 kr. Hitközöny a prot. egyliázban. Egy ismert nevű tudósunk közelébb, számos idézetekkel Mustrált értekezésben bizonyítgatta, hogy a ker. vallás semmi uj eszmével nem gazdagította az életet, és hogy a vallástól a morál teljesen független. Az első állításra vonatkozólag annyit legalább mindenki beismer, miszerint azon eszméket, melyek addig csak mintegy lappangva éltek a kevés emelkedettebb lelkűek körében, s melyek hivatva voltak a világot újjá teremteni, a keresztyénség karolta fel s tűzte zászlajára Absolut ujat, vagyis az emberi szellemtől idegent rietn hozhatott Krisztus vallása, mert ez esetben egyszerűen nem is lett volna megérthető, de felszínre emelte s vezórszerepre utalta az addig valódi értékükben nem ismert s. nem méltányolt elveket, melyek av. emberiségre nézve a tökéletesedés zálogai lőnek. Elvitázhatlao másrészről a vallásnak mély behatása is az erkölcsi életre. Mi az erkölcsi éle* ? A léleknek viszonya az emberiséghez. Mi a vallás ? A léleknek viszonya egy tökéletes lényhez, istenhez, igy vallás ós erkölcs' élj

t közt benső kapcsolat van, egymást áthatják, egymást emelik ós sülyesztik. A történet tanúsága szerint a vallás kötelékeinek szétbomlása egyszersmind az erkölcsi élet pusztulását is maga után vonja. Nem céltalan valami, nem korlát a vallás a fejlődő emberiségre nézve; ellenkezőleg ez egy szivemelő erő, buzdító vezér a tökéletesedé < utján. Ez hirdetője a borult jelenben egy szebb jövendőnek, hirdetője a gonoszság bitorolt uralmával szemben az igazság végdiadalának, hirdetője a halál felett a lóleV halhatatlanságának. Szóval a vigasz remény szent forrása, melynek szétdulását az élet nem hagyja megboszulatlanul. Hogy a vallással már sok visszaélés törtónt, az áll; azonban ez csak annak egyik bizonysága, hogy a roszakarat a legszentebb, legdrágább kincset is eszközül használhatja önző céljaihoz. Abusus non tullit usum, A visszaélések átkos e.ilóke távolról sem jogosít arra hogy a vallást haszontalan, ö magát túlélt intézménynek declaráljuk, hanem ellenkezőleg, hogy a visszaélésektől tisz itsuk, hogy buzgó részvéttel óvjuk az elhanyatlástól. Egyesek, tudományukra vagy anyagi jóletre támaszkodva állithatják, miszerint ne in órz k a vallásnak szükségét, azonban az ily nézet uralomra jutába, az átalános vallástalanság vészt hoz elkerülhetlenül a társadalmi rendre. Fájdalom, épen korunk mutatja, párhuzamban a materialismus terjedésével, a vallásosságnak több helyen gyors elhanyatlását.' Az önérdek által vont körben az anyagi gondok teljesen elfoglalják a lelket; egyház, vallás e körön messze kivül esnek, s egyre gyengültebb a szükségérzet, mely a figyelmet hozzájuk csatolja. És különösen terjed a veszedelmes hitközöny épen azon egyházakban, melyeknek létalapját kezdettől fogva első sorban az áldozatkész buzgóság képezte. Leginkább fenyegeti, mondjuk ki nyíltan, a vaJástalanság a protestantismust. A mivelt osztályban még az idősbak egy része is, mintha belefáradt volna már a munkába az egyházért, vagy nem tartaná többé szükségesnek a résztvevő buzgalmat, nem aggasztja, magát a vallás ügyével a k{^kevésbé sem. Az ifjabbaknál pedig, ugy látszik, általában azon ön/ő elv vívja ki magának az irányadó szerepet, mely szerint jó ós üd ös egyedül az, mi anyagilag hasznom, és hogy mi a hasznos, azt 69