Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-24 / 34. szám

kereszt az előre látható jutalom : óh ez nem órdem, nem hazafiság, ezt bármely szolgalélek megteheti. De elvet vallani, mely üldözőben van, s küzdeni érte a hatalom, ármány s rágalom minden fegyvereinek ellenében, küzdeni a jutalom s elismerés, sőt talán a. győzelem reménye nélkül, nem annyira a jelen, mint inkáob a jövőért: ehez sokratesi, ehez krisztusi lélek kell. És ilyen kevés van a hazában. Oh a hatalom diadalkocsiját tolni mindig akadnak vállalkozók, de ki a diadalmenetnek útját állva merész ajakkal igy kiáltson a hatalom szolgáira : „Egy lépést se tovább, mert az ut, melyen mentek, ezrek szivvérén gázol keresztül J" s inkább el hagyja magát tapodtatni, mintsem utat nyisson a közromlásra : ily jellemet ne keressetek sokat, ez csak kevés számú választottak tuiaidona. Ilyen volt B. L. s ezért kellett kiürítenie a keserű poharat. Ha a hatalom, az uralkodó párt mellé szegődik, talán fény, talán kitüntetés várja jutalmul, mint sokakat azok közül, kik egykor oly nagyok és dicsők valának; de ő a fényes, de meggyalázott élet helyett, inkább akarta a meggyalázott, de dicső halált stb. stb." Szükségesnek látom megjegyezni, hogy ezen erőteljes idézetben nem annyira a történeti szempont, mert bizony egy kissé kemény beszédek ezek , mint inkább a jellemfestés absolut értéke gyakorolt döntő hatást re;í u. Még három óráció van a füzet e harmadik részében. :i melyek közül az első P. I. volt honvéd őrnagy, a második V. G, tanitó, a harmadik pedig Kölcsey sírjánál tartatott. Ezekről azonban, a füzet második részének rövidebb beszédeihez levén sorozhatók ezek is, újból nincs mit mondanom. Ugy van. A már fentebb elmondottak állnak ezekről is, sőt nemcsak, de a mint a tisztelet tárgyai kiválóbb személyek, oly mértékben kiválók, illetőleg feltűnőbbek ezek is — szépek, meghatók, kedvesek. * * * Ismertetésem végéhez értem, a melyből láthatod tisztelt olvasó, hogy mig egyrészről méltatni kívántam szerző szép tehetségét, s mindazt a mit ezen füzetben erre érdemesnek Ítéltem : addig másrészről a becsúszott főbb tévedések előtt sem hunytam szemet és nem takargattam ezeket. Az ily részrehajlatlan eljárással, az írónak és a való igazság kimondását joggal követelő közönségnek tartozunk. De meg kérdezem : volt-e az valaha jó befolyással bármely iró további munkásságára nézve is, ha különösen első műve fölött részrehajló bírálat mondatott, s a jóakaratú, őszinte és nyilt észrevétel hiányában, tévedéseit meg nem ismerhette, s igy azoka* nem is javíthatta ? S mentül tehetségesebb íróról van szó, annál nagyobb bűnnek nevezném én a részrehajló bírálatot. Ehez nem kell commentár. Illyés Bálintnak csak két hibája van : az egyik, hogy néha nem eléggé szabatosan fejezi ki magát, s igy félreértésekre szolgáltat alkalmat ; a másik pedig, hogy lelkének lángoló hevében, az alaki szabályszerűség korlátai közül igen sokszor kiront. Ha tehát ezeket leküzdi és elhagyja szerző, nincs kétségem, hogy rövid idő alatt elsőrangú egyházi iróink között fog magának érdemlett helyet biztosítani, a mit adja az ég, hogy mihamarább jelezhetui szerencsénk lehessen ! Garzó Gyula. Jelentés. A tis/áninneni reformált egyházkerület küldöttsége a sárospataki főiskola tápintézetébe, az 1873 -74. iskolai évre következd gymnasiumi és académiai tanuló ifjakat vette fel: I. Alapítványokra: Gróf Pallavicini-alapitványra : Tóth Kálmán. Prinsterer-alapitványra: Bodnár István. Dr. Szabó János-alapítványra: Kesső Géza. Bártfai Szabó Károly-alapítványra: Grega János, Szalóci Pál. Kócán Józsefné-alapitványra: Magyar Bertalan. Ragályi Károlyné-alapitványra: Kiss Elek. Yecsey Oláh Károly-ala pitványra: Lantos János. Bernáth Zsigmond-alapítványra : Lmg Lajos. Pálóci Horváth Simon és Mária-alapitványra : Cserepes Genson, Márton Gyula, Szabó Albert, Deák Bertalan, Sziics Béla, Barcsa András, Bánóci Audrás, Kovács Pál, Becske Bálint, Ferenci Ferenc, Fejes Sámue'. Szakai István, Anti Géza, Komjáthi Pál, Németi Sámuel, Szabó Imre, Komjáthi Sándor,Hideg József, Pap Zsigmond. Biki Ferenc. Zsarnai-emlék-alapitványra: Kozma Jenő. Ferency Lajos alapítványra: Rác István. Pelsőci takarékmagtár-alapítványra: Smegner János. II. Ingyenesek: Simon Audor, Konc Károly, Körösi István, Oláh Péter, Gál Antal Farkas Sándor, Fürjész Jenő Fekete István, Csillik Balázs, Sárkány Sámuel, Nóvák Lajos, Kis Károly, Dankó Pál, Kulcsár Ferenc, Kocsis József, Turi Zsigmond, Hutka József, Bódogh János, Pallagi László, Beregszászi István, Fábián Károly, Szőke József, Tóth Bertalan, Vigvári Mihály, Dulházi Sándor, Vas Mihály, Mészáros József. III. Egy évre 20 frtot fizetnek : NagySándor, Ozsváth Bertalan, Kertész Bertalan, Igaz Dániel, Szűcs Sándor, Kovács István, Frencel Bertalan, Bárdos István, g. Tóth Elek, Kövi József, Nagy Kálmán, Lázár István, Litkei György, Átányi József, Német Lajos, Árokháti Vilmos, Zámbori Zoltán, Tóth Antal, Sebő Lajos, Baskai Béla, Szabó Gyula, Szombati István, Kovács János, Magyar Pál, Kérészi Lajos, Kis Béla, Svecka Sámuel, Pa taki Károly, Rác Gábor, Szentimrei Dániel. IV. Egy évre 40 frtot fizetnek : Mészáros Lajos, Máté Gyula, Sárkány Lajos, Uj József, Nagy Károly, Szilágyi Kálmán, Szendi Lajos, Szendi Károly, g. Tóth Miklós, Bartha János, Szoboszlai Gyula, Szűk Gyula, Főnyi Károly, Kovácsi István, Tolnai Károly, Szakai Elek, Nyiri Ferenc, Nagy Pál, Gerzsenyi György, Beke László, RosZkos András, Ö. Pál Laios, Kapitány Zsigmond Sftttő Lajos, Sárkány József, Fekete József, Hubai Sándor, Horváth Ist-