Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-17 / 33. szám

pontból elvtársai oly melegen üdvözöljék ; de ha igen, ugy mi egyházi szempontból az eőri gyülekezet választása fe­lett ép ellenkezőleg sajnálkozásunkat fejezzük ki. Kíván­csian várjuk a M. U. közleménye után, valyon Felső-Eőr uj lelkésze pap lesz-e hát csakugyan, vagy kortes és po­litikai agitator; mert hogy mindakettő egy személyben nem lehet, az — bármily „lelkes és tehetségdus" ember­nek állítják is — kétségtelen. Különben e tárgyra még visszatérünk s Mérni ur működését — már csak curió­sumból is — figyelemmel fogjuk kisérni. Miután a M. U., mint politikai lap, sokat vár tőle, mi, egyházi lap, eo ipso keveset várunk — meglátjuk, a sok reményből lesz e semmi vagy a semmiből sok. " Boross J. úrtól egy levelet vettünk, melyben a szerkesztőnek szemrehányásokat tesz azon megjegyzésért, mely „VII. Gergely pápa története" cimü könyvre vonat­kozólag lapunk 31-dik számában megjelent. A levélben elmondja Boross ur, hogy e megjegyzés által sokat ron­tottunk a gerlicei iskola ügyén, amelynek pedig segélyre van szüksége, őt pedig, — aki becsületes utón, fáradság­gal és nem zsákmányolás által kereste eddig kenyerét, — becsületében támadtuk meg. Végül annak bizonyítá­s-ára, hogy ő mennyire nem zsákmányoló természetű, közli velünk azon valóban elismerésre méltó jótéteményeket, melyekben ő iskolákat és egyeseket részesített. Boross ur kívánságának teszünk eleget, midőn szemrehányásaira nyilvánosan a következőkben válaszolunk. Mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy a közlemény a szerkesztő távol­létében s igy tudtán kivül jutott a lapba s hogy ennél­fogva azért a felelősséget az vállalja magára, aki a szer­kesztéssel ideiglenesen meg lett bizva. Ami már most a dolog érdemét illeti, mi ezután is megmaradunk azon el­vünk mellett, hogy az irodalmi termékek bírálatában csakis az illető munka belbecsére leszünk tekintettel és kritikánkat semmiféle jótékonysági tekinteteknek nem ren­deljük alá. Ezt a közönség méltán megvárhatja olyan lap­tól, mely a közönséget öntudatosan még soha fel nem ültette. Boross ur könyvének bírálatában is e szempont vezérelt bennünket és bármennyire szivünkön viseljük is egy szegény iskola ügyét, kimondtuk, sőt ha kívánja, most ismételjük, hogy ez a könyv rosz. Midőn azonban e né­zetünknek kifejezést adtunk, egy szóval sem állítottuk, hogy a szerző zsákmányol vagy hogy kenyerét nem tisz­tességesen keresi. Tudjuk mi, mint Boross ur is bizonyo­san tudja, hogy lehet valaki rosz iró, s amellett mégis igen jótékony és becsületes ember; de ép mert ezt tud­juk, megtámadtuk benne az irót, a nélkül, hogy az em­berre távolról is reflectá'tunk volna. Levele után, mely­nek hitelét nincs okunk kétségbe vonni, nyilvánosan is elismerjük, hogy ő igen jótékony ember; de annál inkább kell sajnálnunk, hogy jótékonyságát irodalmi uton akarja gyakorolni, holott más téren sokkal fényesebb sikerre' szerezhetne érvényt humánus érzelmeinek. Hogy nem született írónak,» legjobban mutatja mostani indokolatlan felszólalása, mely jórészben szavaink félremagyarázá­sén alapszik. * A debreceni árvaház javára az ottani nőegy­let sorsjátékot rendez. Egy sorsjegy ára 50 kr. A nyere­ménytárgyak ezüstnemüekből állnak, 2600 ft. összes ér­tékben, 100 nyerő számmal, melyek közt a főnyeremény 500 frt. értékű ezüst készlet. A hu?ás jövő évi apr. 1-ső napján lesz. A legmelegebben ajánljuk e sorsjátéki vál­lalatot olvasóink pártfogásába. A humánus cél megvalósitá sában fáradozó nőegyletnek pedig kívánjuk a legszebb sikert. * Gyászhír. A szadai ref. egyház buzgó fiatal lel­késze, a pesti ref. theologiai intézet volt jeles növendéke, Tamásy István, e hó elején az országszerte uralkodó járvány áldozata lett. Szép tehetségű, iparkodó fiatal ember volt, kitől az egyház sokat várhatott. Béke legyen porain! * A pesti német ev. hitközség papjává 127 sza­vazattal 110 ellenében Schranz János választatott. * Uj néptanitó-képezde. Az eperjesi collegium igazgatóságának értesítése szerint a tiszai ev. egyházke­rület közelébb tartott gyűlésének egy, a törvény minden kellékének megfelelő uj néptanitó-képezde felállítására vonatkozó határozata már a jövő tanévben foganatosíttatni fog. Az első évfolyam az 1873 /á -iki tanév kezdetén Eperie­sen megnyílik. Beléphet, aki algymnasiumot végzett. Az ellátás teljesen ingyenes; díjtalanul nyer a növendék ok­tatást, egész élelmezést, butorzott szobát takarítással, vi­lágítással és fűtéssel. A tanítások 1873. sept. l-jén meg­kezdetnek. * A máramarosi felsőbb nőnövelde, mely Er­zsébet királynénk nevét viseli, egy értesítést küldött be hozzánk, melyben az intézet szervezete, a fölvétel felté­telei stb. közöltetnek. E jeles intézet már három év óta áll fenn, s mint megbízható forrásból tudjuk, a legszebb sikerrel működik. Az intézet élén b. Barkócy-Dömők Antónia és dr. Fejér Bertalan, lyceumi tanár, állanak. Fölvétetik benlakásra 20—24 növendék, de mint bejáró az oktatásban még legalább ugyanannyi növendék ré­szesülhet. Igen szép ós humánus intézkedés a n öveidét fentartó nőegylet részéről, hogy minden 10 benlakó növendék után egy vagyontalan árvát ingyen tanításban és ellátásban és minden 10 bejáró ós fizető növendék után szintén egy vagyontalan árvát ingyen oktatásban részesít. Az előkészítő tanfolyamra való fölvételnél megkívántatik, hogy a növendék 7-dik évét betöltötte legyen és magyarul irni, olvasni tudjon. A benlakó növendék fizet az elő­készítő- és az 1-ső osztályban 220 ftot, a felsőbb osz­tályokban 250 ftot. A bejáró növendékek 30—60 ftot fizetnek. A jövő tanév oct, l-jén kezdődik. (kg.) Még egy gyászhír. E lapok 31-ik számában néhai Szeremlei Mihályné asszony necrologja alkalmából érintve volt a csapás, mely a pusztító járvány következté­ben a tiszaoszláii ref. egyház lelkészét Baksa Sámuel urat érte, négy nap alatt négy halottat, anyósát és há­rom gyermekét temetvén el. A szerencsétlen család­ban a halál szomorú munkáját magának a családfőnek

Next

/
Thumbnails
Contents