Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-10 / 32. szám

javaslat tárgyalása befejeztetvén, kimondatott, hogy az orsz. tanáregylet elvileg nem pártolja. Fontos határozat, mely a törvényjavaslat sorsára kétségkívül döntő befolyás­sal leend, s abban lényeges változtatások eszközlésére, sőt az egésznek átalakítására is birhatja a kormányt. — A harmadik nap az egyes tagok által benyújtott indítványok tárgyaltattak, melyek közt azonban egy sincs, amely kü­lönös figyelmet érdemelne. Landaunak a rajzkiállitásra vo­natkozó indítványa volt még mind közt a legfontosabb, melyet a gyűlés el is fogadott. Végül elnökké Ney Ferenc, titkárrá Komáromy L választatott s ezzel a három napig tartott gyű­lés feloszlott. * Még egy gyászhir. Varga János, hódmező­vásárhelyi ref. tanitó, életének 62-dik, buzgó működésé­nek 35-dik évében m. hó 26-án elhunyt. Béke ham­vain ! * A pesti német cv. hitközség által egy lelkész lett volna közelébb választandó. Azonban a lehető legna­gyobb közönyösség mutatkozott az ügy iránt, amennyiben az ezer főre menő, szavazati joggal biró hitközségi tagok közül csak 176 jelent meg. Miután pedig a fenálló sza­bályok szerint lelkész csak absolut szótöbbséggel válasz­tathatik, s ezt a jelöltek egyike sem nyerte el, Schranz f s Haffner urak közt szűkebb választás fog történni aug. 10-kén. IRODALOM. * Emléklapok Vajai id. báró Vay Miklós fél­százados egyházi hivataloskodásána k örömünnepe alkal­mából. Kiadja a tiszáninneni ref. egyházkerület. Szer­kesztette Szinyei Gerzson. Az ünnepelt kőnyomatu arcké­pével. Ara ? — Vay életrajza, a jubileum alkalmával tartott beszédek, az egyes ünnepélyes actusok leilása, szóval, mindaz, ami e csinosan kiállított füzet tartalmát képezi, nagyobb részt megjelent ugyan már a jubileum alkalmával csaknem minden hírlapban; de tekintve azt, hogy minden hirlap egy-egy temető, mely a szellem ter­mékeit a szó szoros értelmében eltemeti, tekintve továbbá a Vay-jubileum jelentőségét, melynél fogva megérdemli az, hogy az utódok is megemlékezzenek reá : elismerés­sel kell fogadnunk a tiszáninneni egyházkerület jelen vál­lalatát. * Gyakorlati irálytan, vagyis a közönséges, pol­gári és üzleti életben előforduló írásművek szerkeszté­sére vonatkozó szabályok és példák. Reál-, kereskedelmi­es polgári iskolák számára, valamint magánhasználatra irták Névy József és Névy László. I. rész. Budapest, 1874. Kialja Aigner Lajos. Ára 1 frt. Jelen mű szer­kesztésében szerzőket — mint az előszóban olvassuk — azon elv vezérelte, hogy benne a gyakorlati élet kívá­nalmaira különös tekintettel levő, főkép szakiskolák illető osztályai oly segédkönyvet kapjanak, mely nem csu­pán száraz mintákat foglal magában, hanem mindazon legfontosabb jogviszonyok ismertetésére kellő gondot for­dít, melyekkel a polgári életben találkozunk s melyek alapos értése nélkül a minták másolása szolgai és ered­ménytelen munka marad. Az első rész az irályt illető általános megjegyzéseken kivűl nyilatkozatokat, szerződé­seket ós váltókat foglal magában, közbe-közbe magyarázó és útbaigazító jegyzetekkel. * Theschedik Sámncl önéletírása. Eredeti né­met kéziratból fordította és kiadta Zsilinszky Mihály. Pest, Kilián Frigyes bizománya. E felette tanulságos és érdekes munkát tüzetesen fogjuk ismertetni, addig is ajánljuk olvasóink figyelmébe. * A „Budapesti Szemle" 4-ik számát, mely már egy-két héttel ezelőtt elhagyta a sajtót, csak most vet­tük. Tartalma, ha ugyan még újság olvasóink előtt, a következő : Róma a középkorban. D a n i e 1 i k J. Ame­rika déli államai a háború óta. S t e i n e r Zs. Az erdé­lyi hódoltság és végvárai. S z i 1 á g y i S. Az erdő be­folyása az éghajlatra. Hunfalvi J. A Sehweizi al­kotmány uj terve. — Kóbor Tamás. (Költemény.) Burns után Arany J. Jó tanácsok. (Költemény.) L é v a y J. A tragédia és komédia között. Névy L. Junius emlé­kezete. Hegedűs S. Az angol törvények a szegények­ről. György E. Értesítő. * A „Tanáregylet Közlönye" most megjelent iO-dik füzetének tartalma : A latin és görög nyelvi ok­tatás eredménytelenségéről. PetrovichF. A közép­iskolai rajztanitásról. L a n d a u A. Középtanodáink ará­nya és elhelyezése. Felsmann J. A jegecrajzolás némely módjáról. W i s s i n g e r K. Hazai irodalom : Dapsy : A geologia alapvonalai. Sajóhelyi F. Phi. lologiai üzelmek. Veress J. Külföldi irodalom : Ele­mente der Geologie. Téglás G. Rendes rovatok az el­maradhatlan „Nyilt tór"-rel. NEKROLOC. 1873. julius 25-én a monori reform, paplak udva­rán egy koporsó volt felállítva. Mellette zokogott az öz­vegy nő, hat — többnyire kiskorú gyermekével. • Ott voltak a testvérek, rokonok, barátok ós a résztvevőknek egész serege, kik között láthattuk egyházmegyénk s.-gond­nokát gr. Teleky Sándort, tanácsbiráját Szilassy János urakat, a r. kath. és az ágost. hitvallású felekezet lelké­szeit, a szomszéd vasadi ref. egyház képviselőit, Monor város minden rendű ós korú lakosait, különösen a monori ref. gyülekezet elöljáróit ós tagjait. Mindezek néh. Mol­nár Pál végtisztességtételére gyűltek össze. Molnár Pál született Kecskeméten 1817. Iskoláit bevégezvén, 1847-ben a monori ref. egyházgyülekezet által megválasztatott lelkipásztorul, s itt működött mint lelkész 26 éven át; itt kezdte, itt végezte be lelkészi pályáját. És mily sikerrel? 26 évi lelkészkedése közben nehéz, borús, viharos napokat látott a magyarországi ref. egyház és annak lelkészi kara. De a nehéz viharos na­pokban a monori egyházgyülekezet hajója zátonyt és ör­vényt szerencsésen kikerült, mert kormányosa ébren vi-

Next

/
Thumbnails
Contents