Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

nyerte ; szerzője P e t r i Elek 3-ad éves theologus. Az e 1 e g i á r a beadott 2 munka közül a II. számú érde­mesittetett jutalomra; szerzője ennek B i c ó Pál. A müprózára beadott egy műnek a jutalom nem ada­tott ki. A prédikációra egy mü érkezett be, s ennek a jutalom ki is adatott; szerzője ennek M á 1 i k József, 4-ed éves theologus. Végül a jelentós köszönettel, emlékezik meg azon tanár urakról, kik e pályaművek meg­birálását elvállalni szívesek voltak. A Ballagi Mór által kitűzött azon kérdésre: „Adassék a synopticusok egymáshoz való viszonya", 3 pálya­munka érkezett be. Mind három mü dicséretes szorgalom­ról tesz tanúságot, az egyik azonban mind compositió, mind kidolgozás tekintetében felül múlja versenytársai­mig a másik kettő benső értékre nézve csaknem fedezi egymást. A jeligés levélke felbontatván, az első 5 aranya dijat Szőcs Farkas, mint a társai felett kitűnő mű szerzője nyerte. A másoddij odaítélésénél a pályamü­vek egyenlő becsénél fogva kellemes zavar állván elő, Török Pál püspök a 3 darab aranyos másoddij hoz a maga részéről ugyancsak 3 darab aranynyal járult s igy a 6 darab arany a másik két pályázó B e n k e István és P e t r i Elek közt osztatott meg. Ezekután ismét Török Pál püspök ur emelt szót s reményét fejezte ki az iránt, hogy a theol. intézet nö­vendékei a jövő évben még nagyobb mérvben és arány­ban fognak segélyeztetni, miután e célra újból igen je­lentékeny adományok tétettek. Kéri végül az ifjúságot, hoüy kitartás, szorgalom és erkölcsi magaviselet tekinte­tében igyekezzék ezután is megnyerni és biztosítani az intézet vezetőinek figyelmét, partfogását és sze­retetét. Az éljenzóssel fogadott zárbeszéd után a dalárda a „Vineta" megható előadásával zárta be az ünnepélyt. Kívánunk ezen virágozni kezdő theologiai taninté­zetnek s az ifjúság önképzőtársulatának jövőben is minél nagyobb sikert és előhaladást. (ys.) A hegyaljai hitv. ev. esperesség f. évi köz­gyűlése. E hó 1,2, ós 3-ik napjain, Miskolcon tartatott meg. Az első napot több érdekesebb ügy megvitatása céljából szükségessé vált és Zelenka Pál lelkész igazán, takarosan berendezett szobájában lefolyt előtanácsk ozmány vette igénybe. A tulajdonképeni gyűlés f. hó 2-án gyámintózeti istenitisztelettel kezdődött s 3-án délben fejeztetett be. Ha figyelembe vétetik esperességünk Abauj, Zemplén, Bor­sod, Szabolcs, Szatmár és Bihar megyékben szétszórt egy­házainak nagy távolsága: ugy gyűlésünk, melyen három, s ezek között két legtávolabb eső anyagyülekezet kivételé­vel a többi anyaegyház s több leány egyház, az utób­biak közt a debreceni is képviselve voltak, elég népesnek s u egyházi közügyek iránti érdekeltség megnyugtatónak mondható. Szeretve tisztelt esp. felügyelőnk, Péchy Tamás ur egészségi szempontból fürdőbe elutazni kény­telen lévén, táviratilag a jelenlevő egyházi felügyelők leg­idősebbikét kérte fel maga helyett az elnöki szék elfog­lalására, mi is a fancsali egyházfelügyelő ur személyében köztetszós mellett megtörténvén, elnöklő Bartholomaeides János főesperes ur felolvasta az egyházmegyénk viszo­nyaira vonatkozó részletes évi jelentést. A tárgyalt ügyek közül, mint érdekesebbeket, kie­melhetni vélem mindenekelőtt az elemi és felsőbb tan­intézetek ügyét, melyre nézve a dékáni jelentések s a nyíregyházi és miskolci algymnasiumok tudósitványai ál­talában kedvező s ezen téreni haladásunkat tagadhatlanul tanúsító adatokkal örvendeztették meg a gyűlést. Ha at­tól nem tartanék, hogy hosszadalmas találnék lenni e soraimmal: nóvszerint emelném ki azon gyülekezeteket és tanítókat, hol és kiknél a legnagyobb eredmény tűnvén ki, azért a gyűlés dicséretével találkoztak; de azokat sem mellőzném hallgatással, hol ós kiknél e téren még igen sok a kívánni való. Az egyháziasságnak egyik főmutatója, a gyámintézet ügye, szintén örvendetes adatokkal kedveskedett az esperes­ségnek, a mennyiben a mostoha óv dacára az áldozatkészség általában nemcsak nem csökkent, sőt ez évi gyüjtésünk nagyobb eredményt mutat fel a tavalyinál, mi a gyüleke­zetek általános áldozatkészsége mellett, különösen a nyír­egyházi egyház derék felügyelője Nikelszky Mátyás ur buzgólkodásának köszönhető, ki az ottani tanyai lakoso­kat, illető iskolatanitók segítségével a gyámintézetnek megnyervén, hozzájárulásukkal a tavalyi nyíregyházi gyűj­tésnél dzembetünőleg nagyobb eredményt vívott ki. A többi igen fontos ok mellett, nem csekély mértékben e kedvező körülmény is befolyással volt az esperesség ré­széről azon óhajtás egyhangú kifejezésére, mit magyarhoni ev. gyámintézetünknek a Gusztáv Adolf-egylettel leendő szervi összeköttetésére szavazatképen a ker. gyűléshez fel­terjeszteni határozott, melyszerint egyházmegyénk bár­mennyire tartozik is hálával s tisztelettel az áldott egy­let irányában, s bár az avvali eddigi testvéries viszony­nak ezentulra is nemcsak fen maradását, hanem közelebbi szabályozását és szilárdulását melegen óhajtja : mindazon­által honi gyámintézetünk önállóságát továbbra is fentar­tani szükségesnek látván, ennek nevezett egylethez fiók­egyletképen való csatlakozásának ellene van; ezen kér­désre nézve a miskolci gyámintézet ide vonatkozó indo­kolt és részletes ellenjavaslatát egyhangúlag elfogadván, azt mint esperességünk közohajtását a kerül, gyűléshez fölterjeszti s általában az 1862. évi egyh.-ker. gyűlés j. h. XXXVII. p. 4. kikezdésóben körülirt állásponton ma­radni kiván. Beható vita tárgyát képezte továbbá a Nyíregyházán megszűnt kerül, tanítóképezde helyébe ily tanintézetnek hol és mily forrásokból való létesítése és fentartása iránti tervkészítésre a kerület által kinevezett bizottság véle­ményes javaslata, mely szerint a tanitóképezdének Eper­jesen leendő életbeléptetése legcélszerűbbnek véleményez­tetvén, egyszersmind a javaslatban foglalt részletes költ­ségvetés alapján a képezdére okvetlenül szükséges fedezet-60*

Next

/
Thumbnails
Contents