Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

nyerte ; szerzője P e t r i Elek 3-ad éves theologus. Az e 1 e g i á r a beadott 2 munka közül a II. számú érdemesittetett jutalomra; szerzője ennek B i c ó Pál. A müprózára beadott egy műnek a jutalom nem adatott ki. A prédikációra egy mü érkezett be, s ennek a jutalom ki is adatott; szerzője ennek M á 1 i k József, 4-ed éves theologus. Végül a jelentós köszönettel, emlékezik meg azon tanár urakról, kik e pályaművek megbirálását elvállalni szívesek voltak. A Ballagi Mór által kitűzött azon kérdésre: „Adassék a synopticusok egymáshoz való viszonya", 3 pályamunka érkezett be. Mind három mü dicséretes szorgalomról tesz tanúságot, az egyik azonban mind compositió, mind kidolgozás tekintetében felül múlja versenytársaimig a másik kettő benső értékre nézve csaknem fedezi egymást. A jeligés levélke felbontatván, az első 5 aranya dijat Szőcs Farkas, mint a társai felett kitűnő mű szerzője nyerte. A másoddij odaítélésénél a pályamüvek egyenlő becsénél fogva kellemes zavar állván elő, Török Pál püspök a 3 darab aranyos másoddij hoz a maga részéről ugyancsak 3 darab aranynyal járult s igy a 6 darab arany a másik két pályázó B e n k e István és P e t r i Elek közt osztatott meg. Ezekután ismét Török Pál püspök ur emelt szót s reményét fejezte ki az iránt, hogy a theol. intézet növendékei a jövő évben még nagyobb mérvben és arányban fognak segélyeztetni, miután e célra újból igen jelentékeny adományok tétettek. Kéri végül az ifjúságot, hoüy kitartás, szorgalom és erkölcsi magaviselet tekintetében igyekezzék ezután is megnyerni és biztosítani az intézet vezetőinek figyelmét, partfogását és szeretetét. Az éljenzóssel fogadott zárbeszéd után a dalárda a „Vineta" megható előadásával zárta be az ünnepélyt. Kívánunk ezen virágozni kezdő theologiai tanintézetnek s az ifjúság önképzőtársulatának jövőben is minél nagyobb sikert és előhaladást. (ys.) A hegyaljai hitv. ev. esperesség f. évi közgyűlése. E hó 1,2, ós 3-ik napjain, Miskolcon tartatott meg. Az első napot több érdekesebb ügy megvitatása céljából szükségessé vált és Zelenka Pál lelkész igazán, takarosan berendezett szobájában lefolyt előtanácsk ozmány vette igénybe. A tulajdonképeni gyűlés f. hó 2-án gyámintózeti istenitisztelettel kezdődött s 3-án délben fejeztetett be. Ha figyelembe vétetik esperességünk Abauj, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Szatmár és Bihar megyékben szétszórt egyházainak nagy távolsága: ugy gyűlésünk, melyen három, s ezek között két legtávolabb eső anyagyülekezet kivételével a többi anyaegyház s több leány egyház, az utóbbiak közt a debreceni is képviselve voltak, elég népesnek s u egyházi közügyek iránti érdekeltség megnyugtatónak mondható. Szeretve tisztelt esp. felügyelőnk, Péchy Tamás ur egészségi szempontból fürdőbe elutazni kénytelen lévén, táviratilag a jelenlevő egyházi felügyelők legidősebbikét kérte fel maga helyett az elnöki szék elfoglalására, mi is a fancsali egyházfelügyelő ur személyében köztetszós mellett megtörténvén, elnöklő Bartholomaeides János főesperes ur felolvasta az egyházmegyénk viszonyaira vonatkozó részletes évi jelentést. A tárgyalt ügyek közül, mint érdekesebbeket, kiemelhetni vélem mindenekelőtt az elemi és felsőbb tanintézetek ügyét, melyre nézve a dékáni jelentések s a nyíregyházi és miskolci algymnasiumok tudósitványai általában kedvező s ezen téreni haladásunkat tagadhatlanul tanúsító adatokkal örvendeztették meg a gyűlést. Ha attól nem tartanék, hogy hosszadalmas találnék lenni e soraimmal: nóvszerint emelném ki azon gyülekezeteket és tanítókat, hol és kiknél a legnagyobb eredmény tűnvén ki, azért a gyűlés dicséretével találkoztak; de azokat sem mellőzném hallgatással, hol ós kiknél e téren még igen sok a kívánni való. Az egyháziasságnak egyik főmutatója, a gyámintézet ügye, szintén örvendetes adatokkal kedveskedett az esperességnek, a mennyiben a mostoha óv dacára az áldozatkészség általában nemcsak nem csökkent, sőt ez évi gyüjtésünk nagyobb eredményt mutat fel a tavalyinál, mi a gyülekezetek általános áldozatkészsége mellett, különösen a nyíregyházi egyház derék felügyelője Nikelszky Mátyás ur buzgólkodásának köszönhető, ki az ottani tanyai lakosokat, illető iskolatanitók segítségével a gyámintézetnek megnyervén, hozzájárulásukkal a tavalyi nyíregyházi gyűjtésnél dzembetünőleg nagyobb eredményt vívott ki. A többi igen fontos ok mellett, nem csekély mértékben e kedvező körülmény is befolyással volt az esperesség részéről azon óhajtás egyhangú kifejezésére, mit magyarhoni ev. gyámintézetünknek a Gusztáv Adolf-egylettel leendő szervi összeköttetésére szavazatképen a ker. gyűléshez felterjeszteni határozott, melyszerint egyházmegyénk bármennyire tartozik is hálával s tisztelettel az áldott egylet irányában, s bár az avvali eddigi testvéries viszonynak ezentulra is nemcsak fen maradását, hanem közelebbi szabályozását és szilárdulását melegen óhajtja : mindazonáltal honi gyámintézetünk önállóságát továbbra is fentartani szükségesnek látván, ennek nevezett egylethez fiókegyletképen való csatlakozásának ellene van; ezen kérdésre nézve a miskolci gyámintézet ide vonatkozó indokolt és részletes ellenjavaslatát egyhangúlag elfogadván, azt mint esperességünk közohajtását a kerül, gyűléshez fölterjeszti s általában az 1862. évi egyh.-ker. gyűlés j. h. XXXVII. p. 4. kikezdésóben körülirt állásponton maradni kiván. Beható vita tárgyát képezte továbbá a Nyíregyházán megszűnt kerül, tanítóképezde helyébe ily tanintézetnek hol és mily forrásokból való létesítése és fentartása iránti tervkészítésre a kerület által kinevezett bizottság véleményes javaslata, mely szerint a tanitóképezdének Eperjesen leendő életbeléptetése legcélszerűbbnek véleményeztetvén, egyszersmind a javaslatban foglalt részletes költségvetés alapján a képezdére okvetlenül szükséges fedezet-60*