Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

a biblián kivül mily könyvekben keressetek üdvöt s mely tanokat kerüljetek mint gyanúsakat." Gr y u r á t z F. ISKOLAÜGY. A tiszáninneni h. h. egyházkerület felügyelete alatt álló miskolci prot. felsőbb leánynövelde tanterve, szellemi és anyagi állása, tanerői, létszáma, vizsgái. Azon elvnek levén követője, hogy egy nőnevelő-intézet a családnak nevel, vagy is inkább a családi nevelést egészíti ki, természetesen állithatjuk fel a következő igazságot: fősuly itt az oktatásban a kedély- és jellemképzésre fektetendő. Kedélyképzésre, a mennyiben eltérve a szigorú scholasticai rendszertől, a tudományok előadásában is, nem csak megválasztásában, oda kell míiködnünk, hogy a szivuek legyen tápláléka akkor mindig, midőn az észnek munkássága, fejlesztése képezi figyelmünk tárgyát. Jellemképzésre, a mennyiben ne legyen mellőzve egy alak, egy igazság, egy erkölcsi elv, kinek és a melynek tettei, hatása az emberiségre jótékonyan folytak be; ne legyen figyelmen kivül hagyva a növendék erkölcsi életéből egy, dicséretet vagy megrovást érdemlő tett, vonás sem, amazzal buzditólag, ezzel javitólag hatván lélekre és szivre. És mindkettőt összefoglalva: kedélynek és jellemnek adjunk bő táplálékot gondosan választott erkölcsi és nemzeti irányú olvasmányok által, különösen fordítsunk gondot arra, hogy a fejlődő növendék minél több verset, költeményt tanuljon meg szavalva, természetesen azon kitűnő költőinktől, kik mély búvárai voltak az emberi léleknek, hogy annak kincseit és salakját felmutassák egy jövő nemzedék épülésére, buzdítására. Igy meg lesz óva a növendék azon veszélyes iránytól, mely fájdalom, sok családnál megvan, hogy tiltva levén a különben természetes és ártatlan hatású könyvnek olvasása, a gyermeki lélek veie született, vele járó vágya, akaratossága által titkon oly könyvek olvasására csábittatik, melyek korát jóval meghaladják s zavart idéznek elő a fiatal olvasó elméjében, szivében. Foglaljuk el a növendéket már a családban — természetesen korához képest — egy-egy kitűnőbb költemény érzelmes — pathos nélküli — előadásával, vagy egy erkölcsi olvasmány kivonatának megirásával. Meglátjuk bizonyára eljárásunknak eredményét kedély-, jellemképzésben s értelemfejlesztósben egyiránt. Egy nevelőintézet tanitási irányának milyennek kell lenni ? — az előbbiekből önkényt folyik: gyakorlatinak. A tanultakat összeköttetésbe hozzuk az élettel, hogy a növendék kikerülvén az intézetből, magát tovább képezhesse, s fogékonysággal birjon a tudomány s emberi mivelődés mozzanatai iránt. A nevelés irányát a felekezet határozza meg, melynek védelme s pártfogása alatt áll az illető intézet, távol minden felekezetieskedés, annyival inkább türelmetlenségtől; sőt minden oldalról oda kell irányulnia a nevelésnek, hogy inkább oly társaságnak tekintse azt a növendék, melyben él, a melynek minden tagja testvére, szeretetére, ragaszkodására érdemes. Legyünk inkább szabadelvűek, igyekezvén megoldani ezáltal is — s hiszem itt erre hatalmas tényezőt találunk — socialis viszonyaink egyes kérdéseit. Előadási nyelvül természetesen a magyar használtatik; a teljesen idegen ajkúak saját nyelvökön nyernek egy ideig magyarázatot egy vagy más tantárgyban. Tapasztalván, hogy a jelenlegi társadalmi helyzet minden mivelt egyéntől megkivánja, hogy európai miveltebb nyelvek közül egyet vagy többet is beszéljen: a német nyelv tudásának szüksége nélkülözhetlen s ez magyarázati órákon kivül társalgási nyelvül is használandó, azonkivtil mivelvén a szintén széles kört foglalt francia nyelvet. Az egyes tantárgyakat illetőleg következő részek adatnak elő: Vallásból az ószövetség azon része, mely inkább a családi élet vallásosságát s erényeit tárja fel előttünk; az újszövetségi hit- és erkölcstan, különösen Jézus tettei, munkálkodása, halála ; egyes hitágazatok, a különféle keresztyén felekezetek eltérő véleményeivel ; egyháztörténelem a keresztyén egyház alapításától a jelenkorig, különös figyelemmel a magyar prot. egyháztörténelemre. A magyarnyelv előadásában főleg arra fordittatik nagy gond, hogy a tanítványok könnyűséget nyerjenek gondolataik kifejezésében, s hogy a mit kifejeznek, azt tisztán, szabályszerüleg le is tudják irni. ElŐadatik tehát szótan, mondattau, irálytan, a mindennapi életben előforduló levelek, nyugták, szerződések, kötvények irása, összekötve a korok fejlettsége s a végzett tudományokhoz mórt tárgyak fogalmazásával. Bevezettetik továbbá a tanítvány a költészet és izléstan eleméibe. Ezzel párhuzamban tehát megismerhetik a nemzeti nagyobb költőket. Értelmes felolvasás és szavalásban a tanítványok gyakoroltatnak, mi által a beszédbeli folyékonyság ós irály nyer ós tisztul, szépül s a fogékony sziv széppel és nemessel telik meg. Ezeket követi és zárja az irodalomtörténet, lehető könnyű, népszerű modorban. Ide vonatkozólag egy könyvtár létesítése nélkülözhetlen, mely a növendékek felfogási s lelki fejlettségi állapotához mért müveket foglalja magában, vegyesen a magyar, német, francia irodalomból. A németnyelv tanításánál főfigyelem oda fordittatik, hogy az alaktan helyes áttanulmányozása, szóval alapos nyelvtani készültség mellett, a növendékek mindjárt beszélgetésben gyakoroltassanak, feladott tárgyakról fogalmazást készítsenek, remek müveket szavaljanak, olvassanak. A francianyelv mint rendkívüli tantárgy taníttatik , még pedig ugyanazon módszer szerint, melyet a német nyelv tanításánál kijelöltünk. Történelemből: a legnevezetesebb személyek, legfontosabb események, ugy az ókori, mint a közép-