Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

PROTESTÁNS GYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., elsfi emelet. Elfííizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. -m Észrevételek Sydow elitéltetése fölött. Sydow lelkészt, köztudomásúlag, mii el Jézus származásáról az uralkodó nézettől eltárőleg nyilatkozott, az illető consistoriura „az egyházi rendelet k durva megsértése miatt" hivatalvesztésre Ítélte, Figyelemre méltó jelenség. Egy pnt. egyházi törvényszék elitéi ogy lelkészt józan ész szülte meggyőződésének nyilvánításáért. Teki'itsük közelebb röviden, mennyiben sérthetett meg Sydow egvházi rendeletet? Talán ellenkezik nézete a bibliával s a prrtestans ker. tan szellemével ? A három század előtt kiadott — a meggyőződést szük korlátok — közé utasító egyh. rendelet ugyanazon exclusiv szigorral érvényesítendő ma is, mint kibocsátása idején ? Az első kérdésre vonatkozólag az orthodoxok azt állítják, hogy egyházunk elfogadta a rzentirást, mirt é^et hitszabályzó tekintélyt, mint alapot s igy ki ez alappal ellenkező tant vall, az sértést követ el az egyház irányáb'iu. Sydow i\ézef

e pedig ellenkezik mind az ó mind az uj szövetség számos helyével. Erre azonban a következőket lehet megjegyezni. Krisztus többször neveztetik istenfiának , de ugyancsík a szentirásbm ismételten neveztetnek mások is istenfiainak. E nevezet nem dönt Jézusnak emberi származása ellen. Igaz továbbá, miszerint a Máté és Lukács-féle evangeliomokban szó van a szent lélektől való fogantatásról ; elfogulatlanul vizsgálva azonban, ez evan jeliomok ide vonatkozó helyei sem zárják ki Jézus születésének a természet törvényei szerinti értelmezését. Másrészről pedig határozottan bibliai tan, ó szövetségi jóslat volt, hogy Jézusnak Ábrahám, illetőleg Dávid nemzetségéből kelle származnia atyai ágon. Ezen általános hitnek hódoltak Jézus kortársai, közelebbi követői, a Máté és Lukács-féle evangediomok irói is, midőn összeállították azon geue.ilogiai táblákat, melyekeu Józsefet mint Jézusnak atyját — és nem Mariát — egyenesen Ábrahámtól, illetőleg Ádámtól származtatják. Ha Jézus fogantatása a természet törvényeinek határain kivül esik, akkor a íent jelzett bibliai jóslat s az ezt igazoló Jeszármaztatás Máté és Lukácsnál egyszerűen naiv ámitás. Akkor nem valósult a Jehovától Ábrahámnak adott' am;iz igéiét: „A te magodban áldatnak meg a földnek minden nemzetségei®, a mennyiben ez t. i. messiási jövendölés. Tény továbbá, hogy Jézus a hitet, mely szerint a Messiásnak Dávid magvából kelle születnie, nem utasította vissza. Józsefnek atyasága ellen nem szól sehol; az e te cintetben bizonynyal illetékes Mária pedig Józsefet világosan Jézus atyjának nevezi Luk. 2 r. 48 v. „íme a te atyád és én, nagy bánattal keresünk vala tjgedet." Megvált ínk az Istenben ugy tekintette atyját és istenét, mint kivánía, houy tekintsék mások is; Ján. 20 r. 17 v. igy szól : „Felmegyek az én atyámhoz és a ti atyátokhoz, az én istenemhez és a ti istenetekhez". Egyedül jónak azaz tökéletesnek — elutasítva magától e nevezetet — csak az istent állította. Végül neki is voltak nehéz percei, melyekben ai ajkairól elszálló panasz: „Én istenem! ón istenem! miért hagytál el engemet!" mig egyrészt döbbentve tárja elénk kino Í halálharcát, a méltatlan üldöztetés, a hálátlanság feletti iájdalmát, másrészről érthetőn mutatja benne az embert, ki velünk együtt ugyanazon teimészeti törvények határai között született, élt és szenvedett, kiben egyszersmind a jóra vezérlő, az iga; ságért önéltét feláldozó testvért tisztelheti mindenki. Rövid(n, tekintettel a szentírás'több helyeire, &9