Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

működése onnan vette kiindulását és irányát, hogy felismerte, mily sokat lendit az ujabb indogermán összehasonlító nyelvtudomány egyes, ennek körébe eső nyelvek helyesebb, alaposabb felfogására s igy közvetve célszerű tanítására is. Csakhamar tudomományos kötelességévé vált a feladat, hogy az indogermán nyelvtudomány nagy müveit, mint a Bopp és Schleicher - féle összehasonlító grammatikákat, de különösen a görög- és latinnal összehasonlitólag foglalkozókat, mint Curtius, Meyer, Corssen s mások munkáit hűségesen tanulmányozza és saját, a latin nyelvtant illető munkálataira felhasználja. Tanúbizonyságot, tett már e készületeiről 1866-ban e sorok írójának közvetítése folytán megjelent „Latin nyelvtani tanulmánya" és „Latin alaktana", mely a magyar tankönyvi irodalomban nagy haladást jelzett. Később mind szorosabban foglalkozott a latin nyelv régiségeivel s az ezeket mintegy kiegészítő itáliai dialectusokkal, s e komoly tanulmányai méltán kiérdemelték neki a magyar tudományos akadémia elismerő figyelmét is, mely őt 1871-ben levelező tagjai sorába választotta. E megtiszteltetésre Sz. azzal válaszolt, hogy a magyar akadémia kiadásában „A latin nyelv és dialectusai" című müvét adta ki, melynek hátragyott folytatása már sajtó alatt van. A latin classica philológia terén való törekvésének és működésének mindenesetre azon érdeme és eredménye van, hogy hazánkban a classicai nyelvek tanulmányára nézve az igazi tudományos eljárást példájával megmutatta s egy uj tudománynak iskolai célokra kellő alkalmazását megkezdte. Egyébként szorosabb értelemben vett philológiai működéséről is szép tanúbizonyságot tesznek magyarázatos classicus kiadásai s számos értekező és bíráló cikkei a nyelvészeti és tanügyi folyóiratokban. A tudományos irodalom terén szerzett érdemei a magyar közoktatási ministeriumnak is méltán felköté figyelmét. E ministerium államsegély mellett Szénássyt az 1872-ik év nyarán külföldre, jelesül Berlinbe küldé, tanulmányai gyarapítása céljából. Itt a még fiatal, de törekvő tudóst a philológia mesterei, Mommsen, de kivált Corssen a legmegtisztelőbb és őszinte barátsággal fogadták. Az utóbbi naponkint érintkezett vele s el volt ragadtatva a magyar tudós komoly törekvéseitől. Tudományos tárházát bőven gazdagítva érkezett vissza körünkbe; de a végzet megtagadta tőle, megtagadta tanügyünktől, és hazai tudományunktól, hogy azt közös kincsükké tehette volna. S habár tudományos működése már eddig is jeleseink sorába emeli őt, benne mégis nem annyira azt, a mi volt, hanem inkább a mi lett volna, van okunk siratni. Nagyrabecsülésünket érdemelte ki mint tanár, nevelő és tudós, de még nagyobb tiszteletünk illeti meg ót mint embert. Szellemének gazdagságát, tudományosságának fényét felülmulta és elhohomályositá szivének nemessége. Tiszta és csalárdság nélkül való volt az ő lelkülete, nyíltság és becsületesség jellemének alapvonásai. Szavai tetteivel, tettei szavaival teljes öszhangzásban állottak. Nem színlelt érzelmet, mely 'lelkében nem élt, nem nyilvánított véleményt, mely nem az övé volt, de eltérő véleményét a személy iránti tekintetből sem hallgatta el soha. S a milyen nyílt, őszinte volt érzülete, épen oly jóakaró volt szive is. Mindenkihez barátságosan közelitett, a ki hozzá fordult; erejének túlnyomóságát soha sem éreztetó a gyengébbel, magasabb hivatalos állását tiszttársaival. Tanártársainak számtalan alkalmuk volt tapasztalni, hogy igaz barátjuk vala. Mélyen dobogott szive mindnyájunkért, belátása, tapasztalatai s szilárdsága által mindnyájunkat támogatott és erősített, jóakarata által sokszor megörvendeztetett, sőt a kellő helyen és időben ártatlan tréfái által meg is vidámított. Azért érezzük ós érezni fogjuk sokáig, hogy eltávozott, hogy eltűnt körünkből örökre. Legyen áldott emléke közöttünk. Példája, szorgalma, szelleme lelkesítse utódait a nemes pályán, melynek egük büszkesége volt. Szerkesztői mondanivalók. Agárdra Köszönjük a figyelmeztetést, melynek eredményét jövő számunkban már látni fogja. A kézirat az irományhalmazban kikerülte eddig figyelmünket. Szives közreműködését kérjük ezutánra is. Ila küldeményeit néha azonnal nem közölhetjük, ennek oka az, hogy az időhöz nem kötött cikkeknél sorrendet kell tartanunk, % azt adjuk ki előbb, amelyik előbb küldetett be hozzánk. Pályázat tanári állomásra. A miskolci helv. hitv. ref. lyceumban a gymnasmmi 4-ik osztály tanári állomására pályázat hirdettetik. Fizetés: 512 ft. 90 kr., 6 köböl buza, 6 köböl gabona, a P. Horváth Mária-féle' alapítványból 124 ft. 82 kr. A megválasztott a lyeeumi tanári nyugdijintézetbe belépni köteles; hivatalát folyó évi szeptember 1-ső napján tartozik elfoglalni, s azt csak a tanév végén 3 hói előlegós lemondás mellett hagyhatja el. A bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok 1873. aug. 1-ső napjáig tekintetes idősb Molnár Bertalan s.-fögondnok úrhoz küldessenek. Kelt Miskolcon, 1873. jun. 4-én Porcs János, 3—3 egyházi jegyző. >