Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

Ezért, a mint örültem cikked elején érveidnek: ugy az ügy jelen állásában már, mikor közel van a megoldáshoz, a Tisza ós a két kerület elleni kikelést Don Quixot-fóle harcnak tartom, s a fölebb kifejezett jóakaratú határozat mellett igazságtalannak, a megtámadás modoránál fogva eszélytelennek,— mert hiszen ecettel nem fogunk soha legyet, — a gyanúsításnál fogva pedig lovagiatlannak. Én nem tudom felfogni, mi köze lehet a convent alakulásának a politikai izgatásokhoz? de azt tudom, hogy a lutheriek conventjét meg nem kérdezték az iskolai törvény hozatalánál, s igy a miénket sem kérdezték volna meg, s a te egykor kifejezett elved szerint nincs is jogunk azt kívánni. Megszületett a törvény nagy sebtében s épen azért tele fogyatkozásokkal, miket már többen kijelöltek, melyek közül egyik fő az, hogy a legfontosabb hivatalnok fizetését 300 ftra határozta, s azt sem terjesztette ki a felekezetekre, holott a jegyzőkét már 400 ftra, kiknek pedig mellékjövedelmük még majd annyira felrúg; a másik az, hogy a felekezetit, ha tán egypár száz írttal fel lehetne is segíteni, bezáratja, s költségeset ópittet, csakhogy községi legyen, pedig a községi név bizony még nem teszi jóvá az iskolát, a mit nemcsak te, de maga a kormány is belátott már. Még egyet nem hagyhatok szó nélkül, a mi mindenesetre észrevétlenül csúszhatott be tulbuzgó cikkedbe, ós ez az, hogy Tisza procul a negotiis ecclesiae nem is tudja bajainkat. Én azt hiszem, tudja, s mint főgondnoknak nem tudni nem is lehet, mert hiszen azok a bajok a mi egyházkerületünkkel is közösek, s ime, hogy tudja: ő adja most is a convent-panacea lótesülhetésóhez legelső a legegészségesebb eszmét, csak azután ilyenféle cikkekkel ne mételyezzük azt meg. 0 volt a pátens válságos idejében is az egyik legfőbb mozgató erő, emlékezzél a sárospataki tanügyi bizottmány gyűlésére, s a pesti az időben tartott értekezletre. Quisque sumatur bonus, donec probetur contrarium. Nyugodjál meg hát a jóakaratú s a conventet határozatképessé tehető indítványon, mint megnyugodott gyülósünkön a convent harcosa, s ne gúnyold ki egyházkerületi gyűlésünk lelki örömét, hanem örülj velünk együtt, hogy valahára megszületett egy emberben az eszme conventünk határozatkópesithetésóro s uiunkáikodjál a, neked adatott talentumhoz képest, hogy az eszme a valóságban is életet nyerjen valahára. Isten veled ! Nagy János, barsi ref. esperes. Bámulatos, mi mindent olvasott ki az ón tisztelt barátom igénytelen soraimból, amikre ón soha még csak nem is gondoltam, s mi mindent ignorált, amit én körülményesen s tőlem telhető világossággal kifejtettem. A fentebbieket olvasva az ember azt hihetné, hogy Tisza Kálmánnak a győri közgyűlésen tett indítványa a conventet illetőleg, miután „valahára megszületett egy emberben az eszme conventünk határozatképesithetósére, * az annyi idő óta hiába sürgetett ügynek valami hallatlan lendületet ád, mig ón csupa akadókoskodási viszketegből kákán is csomót keresvén, alaptalan ráfogásokkal a conventünk határozatképesithetésóre célzó nagy eszme valósítását hátráltatni ós semmivé tenni kívánom s ezért indítottam meg a Don Quixot-féle harcot, mely igazságtalan is, eszélytelen is.' Kemény vád, melynek fele sem tréfa, s mely, ha csak részben is igaz, az általam megindított Don Quixot-fóle harc nemcsak igazságtalan és eszélytelen, de tekintve az egyháznak egyesülésre törekvését, bűnös zavargás volna. Ámde hogy áll voltaképen a dolog? Az 186 7-iki conventen Tisza Kálmán abbeli nézetét, hogy a convent csak eszmecsere, kölcsönös felvilágosítás végett összejött ós a véleményeket rostálgató conferentiánál egyébnek nem tekinthető, azzal indokolta, hogy oly központi képviselet, oly teljhatalmú convent, mely az egyházkerületek joghatóságát korlátozhatná, a magyar protestáns egyház alkotmányában merőben ismeretlen, s igy jogérvónyesen határozó oly testületet csak egyetemes zsinat állapíthatna meg. Kpen nem tenne jó szolgálatot Tisza reputatiojának, ki e beszédet egyébnek állítaná, mint ügyes dialekticus fogásnak, melylyel a hires pártvezér egy, neki egészen más okból nem kedves intézmény foganatbavételét elodázni akarta. Avagy föl tehető-e, hogy Tisza Kálmán nem tudná csak ugy mint mi, hogy az autonom egyház egyetemének teljes jogában áll, egyházi intézményeit akkoramikor szabadon változtatni, sőt a szükséghez képest ujakat is teremteni ? Tisza Kálmán csak ugy tudja mint mi, hogy miután az autonomia joga fokozatosan az egyént, az