Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-15 / 24. szám

BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. E hó 7-én nyilt meg Budapesten a dunamelléki egyházkerület közgyűlése Tör ö k Pál püspök és gróf L ó n y a y akadályoztatása miatt Vizsolyi Gusztáv, mint legidősebb segédgondnok, kettős elnöklete alatt. Püspök ur buzgó imája után mindenekelőtt az egyes küldöttek igazolásáról tétetett jelentés, a melynek kapcsában püspök ur indítványára határozatba ment, hogy mivel a tanácsbirák egy része részint csak tiszteletbeli, részint más minőségben különben is részt szokott venui a tanácskozásban, még 7 egyházi és 4 világi tanácsbiró választassák, a szavazatok beküldésének határidejéül szeptember hó elseje tűzetvén ki. Püspök ur évi jelentését a halálozások és lemondások által szenvedett veszteségek felsorolásával kezdette s a Vay-jubileum örvendetes tényének felemlítése vei végezte. A jelentés továbbá a többek közt a conventröl is megemlékezett, különösen hangsúlyozván határozatképességének múlhatatlan szükségességét. Vizsolyi Gusztáv indítványára az egyházkerület átiratban fogja kifejezni háláját és kegyeletét b. Vay Miklós urnák félszázados egyházi hivataloskodásáért. A lelkészvizsgáló bizottság jelentése szerint első vizsgára 4, második vizsgára 11 segédlelkész jelentkezett. Felavatásra -12 lelkész jelentette magát. A felavatás másnap, azaz f. hó 8-án ment végbe, mely alkalommal az egyházi beszédet Máté 7 : 7. alapján D ö műtő r Károly pacséri lelkész tartotta. A gyűlés második napján, azaz 9-én, a főgondnok gr. L ó n yay Menyhért ur is megjelent az ülésen, melynek egyik legfontosabb tárgyát az egyetemes convent kérdése képezte. Török Pál superintendens előadja, hogy b. Vay Miklós, mint hivatalára nézve legidősb főgondnok, a conventet már egyszer összehívta volt mult évi november 20-ikára, akkor azonban az uralgó járvány miatt meg nem tartathatott; minthogy azonban több fontos és halaszthatlan ügy vár megoldásra, b. Vay a convent[megtartásának ujabbi határnapjául f. ó. juliushó elsejét tűzte ki. — Püspök ur azután igy folytatja : 1867 óta nem volt conventünk; utolsó conventünk nem épen jó hangulatban oszlott el a tárgyakat illető, de főként a convent minősége feletti nézetkülönbségek miatt. Akkor kellemetlenül oszlottunk szét s még aggódni is kezdtünk a felett, valyon fogunk-e még valamikor conventre egybejőni. Azonban, épen azok a superintendentiák, a melyek a conventröl azon nézetben vannak, hogy az csak eszmecsere végetti összejövetel, a mely csak nézeteket és véleményt fogalmazhat, de végmegállapodásra nem juthat, épen azok több oly tárgyat relegáltak évről évre a conventre, melyekhez ők otthon hozzá sem szólhatnak, mert nem csupán egy egyházkerületet, hanem az egyetemes ref. egyházat illetik, és épen ezen superintendentiák sarkalták leginkább b. Vay ő nagyméltóságát, hogy conventet hívjon össze. Idejárult még,.hogy az erdélyi egyházkerület magát a mi egyházkerületünk mintája szerint szervezte s óhaját nyilvánította a velünk való szorosabb egyesülés és szövetkezés iránt. Ennek következtében ő excja felhívja az egyes egyh.-kerületeket, hogy a conveati tárgyakra nézve jussanak valami megállapodott véleményre s követeiket oly utasítással lássák el, hogy a conventen végérvényesen határozhassanak: Püspök ur ezután egyenkint elősorolja azokat a tárgyakat, melyek az egyes egyh.-kerületek által a conventre relegáltattak. A legfontosabb p. o. a zsinattartás ügye, az államsegély kiosztása iránti közös megállapodás, a közóptanodák ügye és számtalan más nevezetes ós további halasztást nem szenvedhető ügyek. Ezek felett azonban nem csupán eszméket cserélni, hanem végleges és érvényes határozatokat kellene hozni, mert különben p. o. a középtanodákat illetőleg az országos tömények mag fognak hozatni a nélkül, hogy a magyarhoni ref. egyház, a mely pedig az iskolákat illetőleg báromszázados tapasztalattal bir, szavát is hallathatná. Antos János, világi tanácsbiró legjobbnak látná, ha az egyh.-kerületi gyűlésből egy bizottság küldetnék ki, mely a conventi tárgyak iránt adandó utasításokat illetőleg véleményes javaslatot terjesztene elő még ezen gyűlés folyama alatt. Szerinte a convent határozatai mind enesetre kötelező erővel kell, hogy bírjanak. Fi 1 ó Lajos: A convent jelen szerkezete mellett nem felel meg fontos hivatásának; szükséges volna, hogy ne csupán értekezlet, hanem oly hatósági közeg legyen, mely mind a négy, illetőleg öt superintendentia felett álljon s kormányzási és közigazgatási tekintetben párhuzamban legyen magával a synodussal. A conventiiök ugy kellene szerveztetni, hogy bizonyos igen fontos kérdésekre nézvá a legfőbb fórum appellatóriumot képezze s mind a/, öt superiutendentiára nézve érvényes határozatokat hozhasson, Fördős Lajos: A főkérdés az, hogy a küldöttek határozatképeseknek tekintessenek-e; erről azonban nem is szükséges vitatkozni, minthogy a mult conventre is határozatképességgel felruházott követeket küldött az egyli.kerület. Ballagi Mór: Ha a mi superintendentiánk már határozottan ki nem fejezte volna az iránti nézetét, hogy a convent határozatképes legyen, bizony nem nagy mesterség kívántatnék hozzá, kimutatni, hogy egy képviseleten alapuló testület határozatai legtávolabbról sem veszélyeztetik az autonomiát s az ellenkezőnek állítása valóban arcul csapása volna az egész müveit világnak. Mi tehát azt akarjuk, hogy igenis, a convent határozatképes legyen. A mi azon kérdést illeti: adjuuk-e követeinknek utasítást vagy sem? e tekintetben nem akarok bölcsebb lenni az egész müveit világnál; ahol képviselet vau, ott utasításnak nincs helye; de miután jelenleg küldötteink nem képviseleti uton lettek megválasztva, hanem itt a 48