Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-08 / 23. szám

ber lelkének. Még pedig valamint a tagmozgalomban meg lehet különböztetni az altest, a mell és fej mozgalmait, mint inkább az érzéki akarásnak, a kedélynek és az ér­telemnek fokozatosan emelkedő jelképes nyilatkozatait ; valamint az arc alsó vidéke az áll, az inkább érzéki te­vékenységet, az arc közepe, az orr a két értelmű szinlett kedélyességet, a fölső részen, a homlok vidékén a szem a lélek legkiválóbb és már ellentétes nyilatkozatait jelké­pezi : ugy a kaponya különböző alakulása és alkata a jel­képezés emelkedő fokain fejezi ki a lélek nyilatkozatait, jelesül: a) A kaponya hátulsó részének nagyobb kidomboro­dása erősebb akarási képességet, s nagyobb érzék: cselek­vést jelez. b) A kaponya közepének szelidebb kidomborodása RÉGISÉGEK. A pápai evang. gyülekezet eltöröltetése s újra meg­alapítása a mult században. (Vége.) Tertia Testis : Hon. Judith Gulás, providi Nicolai Csótár vidua ibidem degens ann. 82, aug. conf. ad. jur. exam fassa est. Ad. 1-um et 2-um : ámbátor ugyan a Fa­tens Bába mellett Bodenhelyen született, mivel mindaz­által a Tanúnak Édes Attya Gulás Istv. egy testvér atyafi voltt azon időben itt Pápa városában volt Luthe­ranos Mesternek Rogáts Jánosnak feleségével Gulás Jut­kával, tehát a midőn itt Pápa városában a Lutheránusok Templomát el akarták venni, a föntt nevezett Lutheranos mester Rogáts János mint sógora Édes Attyának Gulás Istvánnak és ennek testvérjének Gulás Jánosnak levelet irt, hogy jönnének el Pápára, mivel úgymond a pápai lutheránus templomot el akarják venni, ugy szintén őtet és a Prédikátort ki akarják tenni. És igy ezen le­vélre a Tanú édes attya és Testvérje Gulás János ugy a Tanú is mint egy 13 esztendős leányka levén vélek elment Pápára egy négy ökrös szekéren és egy négy lo­vas kotsin, azért jelen levén szemeivel látta, a midőn regveli könyörgés után bementek ós a templomot elvet­ték, a Prédikátort és mestert kiigazították. Ezen okbol tehát firisen emlékezik a Tanú és bizonyossan tudja, hogy ezelőtt circiter 69 esztendőkkel itt Pápa városában a Lutheránusoknak voltt vallásbeli gyakorlások; voltt t. i. Templomjok, Predikátorjok és mesterjek. Nem kü­lönben azt is bizonyossan tudja, hogy azon Lutheránu­soknak templomja, ugy Predikatorjoknak és mesterjeknek lakóhelye ott voltt, a hol most a Piartzon Thanhoffer Uram lakik, azon ház abban az időben két contignatiós volt ... És igy mindezekből bizonyossan vallya a Tanú, hogy ezen épületek abban az időben jók, nagyok és betsessek voltak. Sup. quib. prsntes nostras dedimus litteras testimo-mélyebb érzelemnek, élénkebb kedélynek és képzelemnek, tehát művészetre való hajlamnak jelvénye. c) A koponya első részének nagyobb domborsága nagyobb értelmi képezhetést jelez. És csakis ennyi az, mit a kaponya jelképes kifejezéséről mondani lehet; mert a mit némelyek állítanak, hogy az agyban némelyeknél különösebb szervek képződnek egészen kiváló komolyabb tudományosságra, másoknál zenére, festészetre stb., má­soknál ismét teljesen érzéki tettekre, lopásra s más bű­nökre: ennek ellene van a tapasztalás, ellene az ember erkölcsi szabadsága is, minthogy ez utolsó különösebb szer­vek az embert erkölcsi szabadságától fosztanák meg, és emberi méltóságának ellenére teljes szabadságnélküli létre (indeterminismus), és vaksors szerint való kényszerűségre (fatalismus) kárhoztatnák. (Folytatása következik.) niales . . . Francisci Tallian de Vizek, Paulus Kálmáu. A gyülekezet alapításához kellő feltételek megvizsgálá­sára kiküldött vegyes bizottmány tagjai voltak: kath. részről Horváth József és Vizeki Tallian Ferenc; ev. részről Noszlopy Ferenc és Szakonyi János. A bizottmány jelentése szerint Pápán s a hozzá csatlakozott filiákból összesen 184, névszerint felhozott család kérelmezé a 70 év előtt eltörölt pápai anyagyüle­kezet feláll ithatását. A kért engedély a hivek számára kiállíttatott 1784. jan. 5. Megérkeztével azonnal meg­tette a gyülekezet a kellő intézkedéseket a szabad val­lásgyakorlat megkezdésére. Temploma nem levén, isteni tisztelet tartására szerződóst kötött Ács Mihály és István gyül. tagtársakkal, épületjök egyrészének ideiglen átenge­dése iránt e célra. Itt tartatott az első isteni tisztelet „a háznak hátulsó részében lévő és a végre előre készíttetett pajta s istálóban, Feő Tisztelendő Nmes és Nztes Per­laky Gábor Ur, a Dunántul levő s aug. confessiót tartó Eclesiak Superintendense által, Február holnap 15-én 1784-ik esztendőben, ugy nevezett sexag. vasárnapon ; mely nap tsak azért is itten megjegyzésre méltónak lenni ítéltetik, minthogy ezelőtt 70 esztendővel szinte ezen a napon , az mint a fönt előladott acták megmutatják, fosztatott legyen meg ezen pápai aug. conf. ón levő gyü­lekezet az isteni szolgálatnak előbbi szabados gyakorlá­sátul." A tulnyomólag kath. lakosságú városnak tanácsa protestált az evangelikus hivek ez eljárása ellen, mely szerint magánházban merészelnek vallásos összejövetelt tartani, mire ő Felségétől egyenes engedélyt nem nyertek. Az Ács-testvérek azonban szintén hivatalosan, önérzettel uta­siták vissza az alaptalan ellenmondást, „melyre többet is lehetne ugyan felelni, de hogy megtessék, hogy a nemes ember több becsületet tud , elég rövid felelet lészen, hogy ... az admoneáltató városnak semminemű jurisdic­tióját és keresetét magukon meg nem esmérhetik." Egy ideig a gyülekezet lelkész nélkül lévén, „más szomszéd ecclesiabeli lelki atyák úgymint Tiszt. Búzás István dab-

Next

/
Thumbnails
Contents