Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-25 / 21. szám

anyagi erő hiácyábar, Pápán sem vélvén fentarthatdnak e szakiskolát, azon indítványt terjeszti tisztelettel a főtiszt. egyh.-ker. gyűlés elé, hogy : a) Miután egyházmegyénk szükségesnek látja, lio^y az országban ha több nem is, legalább egy protestáns jogakadémia légyen : tegye magát érintkezésbe egyházkerületünk a többi testvér egyházkerületekkel oly célból, hogy egyesitett erővel állitassék fel, az ország központjához lehetőleg közel eső helyeu, legalább egy a kor igényeinek megfelelő jogakadémia. b) Azon alapítványok, melyek nem határozottan jog akadémiai célra tétettek, de más alap hiányában a szükség kényszerítéséből mégis most arra fordíttatnak, ezentúl tanítóképezde felállítására fordíttassanak. 2. Az egyházi közös segélypénztár létrehozása iránt véleményadással megbízott esperesi karnak 4 pontban beterjesztett véleménye első pontját, mely az állam által, a prot. egyháznak is a hazában levő több egyházakhoz hasonlóan híveinek száma s birtokához, arányosított javadalmazására vonatkozik, teljesen osztja egyházmegvéuk. A 2-ik pont alatt kifejezett s az államsegély tőkésítését célzó nézetet szintén páltolja, azon hozzáadással, hogy a tőke kamatának háromnegyede ne később, hanem rögtön kegyadománykép kiosztassék. A 3-ik pontban az államsegély tőkésítése által teremtett tőkealapnak növelésére egyházi birtok aránylagos adókivetést ajánló nézetét szintén elfogadjuk, de az nézetünk szerint nem a földbirtokra, mely jövedelmezőségére annyira különböző, s nem is minden osztályt terhel, hanem az egyeues adóra lenne kivetendő, olyformán, hogy minden egyenes adóforint után fel krajcár fizettetnék. A 4-ik pont alatt nyilvánított — a tőkealap növelését önkónytes adakozás utján célzó — nézetet nem pártoljuk, mert kellő eredményt tőle nem várhatunk. 3. A „főiskolai törvényjavaslat" s „fegyelmi rendtartási törvények a középtauodábau-', amaz csekélyebb, emez több módosításokkal elfogadtattak. Legérdekesebb eszmecserét idézett elő a botbüntetés, mit a javaslat készítői a gymnasium alsóbb osztályaiban meghagyandónak vélelmeztek, de közgyűlésünk többsége teljesen mellőzendőnek mondott ki. 4. Készséges pártolásra talált a mezőföldi egyházmegyének hozzánk áttett abbeli indítványa, hogy az 1869-ik évben alkotott lelkészválasztási szabályrendeletek revideáltassanak, miután némely pontjai a gyakorlati alkalkalmazásban hiányosaknak tapasztaltattak. 5. Tárgyaltattak több rendbeli bepanaszolt vallássérelmi ügyek is. Ezek közül csak egyet említek föl, mely különösségénél fogva leginkább érdekes és curiosumul is szolgálhat. Ez a következő. Weisz Dávid nevii veszprámi lakos, izraelita szabómester, Végbeli Eszter gazdasszonyának, ref. ker. vallást követőnek mult, évben született figyermekét körülmetéltette, és sem az izraelita atyafiak, sem a református keresztyének anyakönyvébe be nem vezettette. E törvénybe ütköző tett már a mult .évben fel volt terjesztve további intézkedés végett az egyházmegye 1 Ö, vetiíetíségéten az egyházkerületi főhatósághoz. Azonban, nevezett izraelita, törvénysértő tettét most ujabb törvénytelenséggel fokozta az által, hogy meghalván a gyermek, azt az izraeliták szertartása szeriut temettette el;

a nélkül, hogy erre akárkitől engedélyt kért és nyert volna. Mint a mult évben a körühnetéltetés, ugy most az izraelita szertartású eltemettetés által követtetvén el vallás-sérelem, megint fölterjesztetni határoztatott. 6. A magyar általános biztosító - társaságnak, melynél vannak biztosítva egyh,-ker. kapcsolatban nagyobbára az egyházmegyénkbe kebelezett egyházak középületei, elismerést szavazott közgyűlésünk azért, hogy a lovnsi leány egy háznak március 30-án leégett épületében vallott kárát, ugy a mint a becsértéket az egyházmegye által kirendelt becslő bizottság felvette, hiány nélkül és gyorsan kielégítette, dacára annak, hogy az egyház másodóvi befizetésével elkésett. 7. A lelkész-értekezleti egylet is él és üdvösen mű -ködik nálunk. Legközelebb, a közgyűlés első napja délutánján tartott értekezletét egészen egy lelkészi nyugdíjintézet létesítése feletti tanácskozás foglalta el. Több rendbeli javaslat adatván be, ezek átuózésére s véleményes jelentésnek a jövő értekezlet elé terjesztésére egy bizottság neveztetett ki. Az elméleti értekezések felolvasására, melyek már a mult értekezletről is elnapoltattak, a gyakorlati életbe vágó égető kérdések most sem engedtek időt. Pap Sándor, iszkaszeiitgyörgyi ref. lelkész. A gümiiri ref. egyházmegye kebelében alakult „Kálvin-kör"-röl. A gömöri ref. egyházmegye ifjú lelkészei s segédlelkészei között élénk mozgalom indult meg. Egyházmegyénknek mult évben Uzapanyiton tartott közgyűlése alkalmával, midőn Csabai Pál, jelenleg szuhafői lelkész, egy önképző-kör létesítését tette indítványba, csakis a közohajtásnak adott kifejezést, s a jelenvolt ifjabb lelkészek és segédlelkészek örömmel téve magukévá az indítványt, a létesítendő kör alapszabályainak kidolgozására ki is küldtek egy bizottságot. E bizottság munkálatát elkészitve, f'. év apr. 16-án Zellerjén tartott egyházmegyei közgyűlésünk alkalmával elő is terjesztette, mit a jelen voltak elfogadtak, megerősítettek, sa kört megalakultnak nyilvániták. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha a társulat legbővebb ismertetése végett, annak már elfogadott alapszabályait bemutatom. 1. §. A társulat neve: „Kálvin-kör" I. Célja. 2. §. A szellemi tevékenységet egymásra hatás állal folytonos jótékony mozgásban tartani, a lelkészi teendők miként végzésének megvitatása, a lelkészi tapasztalatok kicserélése s komoly erkölcsi fegyelmezés által oda hatni, hogy tagjai értelmi s erkölcsi súlyt nyerve, —