Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-12 / 2. szám

Külföldi egyház és iskola. * Jules Simon és az ultramontanismus. A clerikalis izgatás Jules Simon közoktatási törvényjavaslata ellen megindult. Menigonte canton egy községében a pap a szószékből következő beszédet intézett hiveihez : „Nem ismeretlen előttetek, testv éreim, hogy petitiok vannak forgalomban, melyek közül némelyek ingyentanitást, mások kötelező ingyentanitást, mig mások kötelező felekezetnélkül ingyentanitást kivannak. Nagy szerencsétlenság lenne, ha ennek elégtétetnék. Kénytelenek volnátok akkor gyermekeiteket tizenhárom éves korukig iskolába küldeni; nem volna akkor ki juhaitokat és teheneiteket őrizze, hát még egyéb mezei gazdaságtok hogy állana! S ez még nem mind: az iskolatanitó, kinek nagyobb számú iskolagyerekeket kellene tanitania, nagyobb dijt követelne, s ezt a községnek kellene fizetnie. Én tehát szintén föltettem egy petitiot, melyet aláir ás végett elébetek terjesztek; ez azt követeli, hogy 1) a tanitás ingyenes legyen; 2) hogy a papi tanitás az iskolában fentartassék. A kik a 21-ik évet betöltötték, férfiak, nők a petitiot aláírhatják." Bar-le-duc vidékén pedig egy pap karácsonkor igy prédikált: ,,Franciaország el van veszve, ha a közoktatási törvény elfogadtatik. Szabadszellemüek, materialisták, istentagadók, muhamedánusok, protestánsok, és zsidók lépnek majd a mostani tanitók helyébe ; a szerzetesek és nénék kiszorittatnak az iskolából. Szám kiűzni akarják istent az iskolából, és mindnyájunkat a vadak állapotába akarnak helyezni, gyermekeinket pedig barbarokká tenni, kik miután szüleiknek gyalázatjukra voltak, a társadalmat felforgatandják. Jog és kötelességről többé szó sem lesz. Mindenütt csak rablás, gyilkolás és gyújtogatás; sem családnak, sem tulajdonnak semmi nyoma; a biróság kiforgatva, a társadalmi rend fejére állitva. Hogy e szerencsétlenség elhárittasék, szükséges, hogy a becsületes emberek szövetközzunek és ünnepélyes óvást tegyenek a materialisticus és istentelen tanok ellen, melyeket ránk akarnak tukmálni. E végre én egy nevezetes emberektől vett petitiot fogok a községben köröztetni és reméllem senki közületék aláirását megtagadni nem fogja. Aki alá nem ir, azt ezentúl socialistának és coramunardnak fogjuk ismerni." * Franciaország és a római euria. A pápai udvarnál volt francia nagy követ Bourgoing gróf visszalépése következtében, mint Párisból irják, egy interpellatió fog intéztetni a francia kormányhoz. Ugyan e tárgyra vonatkozólag Thiers a többi között igy nyilatkozott: „El vagyok határozva — ugyinond — hogy ne compromittáljam Franciaország politikáját; nem fogom követni ama politikát, mely minket Európában elszigetelt. Ma már birja Franciaország a nemzetek rokonszenvét és ón arra fogok törekedni, hogy ezt gyarapitsam. Védelmezni fogom a szent atyának, mint az egyház fejének függetlenségét. Franciaország politikája nem akarhat egyebet, mint 1. jó viszonyt Olaszországgal, és 2. az egyház feje érdekeinek tiszteletben tartását. Én fenn fogom tartani a fregatteot, melyet a civitavechiai vizekbe küldöttem, jóllehet, hogy Ausztria, Portugál és más kath. hatalmak ezt nem tették, de azt hiszem. a francia kormány kötelessége, hogy a szent atyának vendégszeretetet mutasson, ha ő azt függetlensége érdekében igénybe venni akarja. Franciaország volt oka az olaszegységnek, ez mozdította elő a pápa világi hatalmának elvesztét, s igy a francia minden más nemzetnél sokkal több tekintettel tartozik lenni az egyházi fejedelem iránt." * Német lapok a pápa legújabb allocutioj&ról. A pápának karácsony előtt tartott allocutiojára vonatkozólag a „Prov. Corresp." a következőket irja: A pápa karácsony előtt való napon az összegyűlt bibornokok előtt egy beszédet tartott, melyben újra nyilatkozott azon állítólagos üldözésekről, melyeknek a kath. egyház — szerinte — különböző országokban ki van téve. Különös hévvel és szenvedélylyel nyilatkozott a német birodalmi kormány magatartásáról, a sértegetés félreismerhetlen szavaival a német birodalom fejéről és a gyalázással a kormány tetteiről. A pápa már negyedszer lépett fel ez évben kihivólag, mintegy jelezve, hogy az egyházi kérdésekben való egyetértésről mit sem akar tudni. A pápa ezen fellépése feltétlenül kijelölé az utat, melyen az egyházi ügyek szabályozását illetőleg haladnia kell. Minél kevésbé lehet a fennálló viszonyok között a pápai székkel való egyetértésre gondolni, annál visszautasithatlanabbul lép előtérbe azon állami szükségesség, hogy az egyházi hatalom jogkörének határai kétségtelen törvényekkel megszabassanak. * Baselből értesítenek bennünket, hogy Le Gr r a n d Vilmos lelkész, ki számtalan alkalommal kiváló figyelemben részesité az egyetem magyar hallgatóit, öregsége folytán lemond az alumneum elnökségéről, s magányba vonul vissza. Utódjául Staehelin Rudolf egyetemi tanár van kiszemelve. (ff) Az Egyesült-Államok iskola-statistikája A mult esztendőben az Egyesült-Államok oktatásügyi budgetje 500 millió frank volt. 93,000 tanitó és 127,000 tanítónő 3,622,000 fiúnak és 3,588,000 leánynak adott oktatást. Összesen tehát 7,210,000 iskolaköteles van az Egyesült-Államokban s ezek 140,000 iskolában nyernek oktatást. KÜLÖNFÉLÉK. * KöszönetnyilYánitás. Az orsz. profc. árvaegylet elnöksége szent kötelességének tartja, hálás köszönetét nyilvánítani a nagylelkű közönségnek azon sokoldalú könyöradományokért, melyeket a karácsonyi ünnepély alkal-