Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-12 / 2. szám

először is a búzát. Kitölti a mérőbe, s te mellette állsz, kezedben — mintegy pallossal — a csapófával. De mit látsz ? . . . vadborsóval, rozszsal s szeméttel kevert aljabuzát, melynek elejét már magnakvalónak kiszedte a ritka rosta. Mily érzés fog el ? . . . kérdezd meg az ifjút, ki a sétatér fái között epedő kebellel lesi, várja az imádott, angyalt s helyette egy összezsugorodott anyóka jelen meg a kitűzött időben. Boszankodol, de boszuságodat elfojtod s csak ezt mondod : ezt én nem használhatom, látja édes barátom, most a buza kilája 11—12 ít., ezt nem veszik meg hatért sem, sőt nem is veszik meg, ezt nem fogadom el. Most megkezdődik a polgár részéről a capacitatio : de látja tisztelendő uram, nincs más. az isten verjen meg, ha van szebb, ha az isten ilyet adott, örömest hoznék én szebbet. A lelkész gondolkozóba esik: elfogadja-e most az egyszer, vagy ne. Nem fogadja el ? ! meg van a harag, a boszu, az átok. Szive beburkoltatik, olyan vastag kéreggel, a melyhez többé ez a pap nem férhet. Hasznavehetetlen lesz reá nézve a lelkész erkölcsi élete, igehirdetése ; mert ezek felhasználhatására kinyílt sziv kall, ez; pedig örökre bezáratott. Elfogadja ? jön a másik, tál még roszabbat hozva. Nem fogadhatom el. Hát azt ki hozta ott ? ha attól elfogadta kegyelmed, én tőlem is elfogadhatja ; a harmadik igy nyilatkozik: „jól van ez ingyen," „bár nekem hoznának ilyet" stb. stb. Ha el nem fogadja : örökös haragot s átkot von magára ; s ekkor munkálkodhat a lelkész, lehet erkölcse, becsülete, magaviselete kristálytisztaságu, mindenem használ semmit, mert a lukmát visszaküldte ; eredményt nem tud felmutatni, mert a sziv tőle elhajlott. Ha elfogadja: nem él meg, s esztendőre még roszabbat kapna, igy megy ez rendre a fizet és minden nemével. Káplán koromban meg nem foghattam, hogy mi okozhatja azt, hogy az én öreg principálisom, ki közszeretetben, tiszteletben állt minden müveit ismerőse előtt, miért nincs tiszteletben, szeretetben hallgatói előtt. Kérdezősködtem tőle. Így felelt : mindaz a pap, a ki három évig lukmát szed, elveszti hallgatói szeretetét. S egyszers mind emlékeztetett Ovidius eme szavaira: Turpe quidem dict.u, sed (sí modo vera fatemur) Vulgus amicitias utilitate probat. A lelkészi hivatal pedig olyan, mely kölcsönös vonzalom, szeretet nélkül nem lehet építő, gyümölcsöző. Égető szükség tehát, hogy a falusi pap fizetése rendeztessék ; hogy a lukmaíizetés jelen alakjában eltöröltessék ; hogy a lelkész ne maga legyen kénytelen hallgatóitól fejenként szedni be fizetését. „ D r.-f oki. RÉGISÉGEK. Yitnyédi Istvánnak Ensel akadémiai növendéke ügyében Klesch Dánielhez*) irt levele; Sopron, jul. 3. 1661. Ha Tisztelendőséged sok teendője nem szolgálna mentségeül, rosz néven venném, hogy önök követei hozzám Tisztelendőséged levele nélkül jövéneic. Beleegyeztem, hogy Enselem Önök iskolájában istennek és egyházának szolgáljon, de mivel előde korában támadott némi nehézségek háritandók el, készséges beleegyezésem azoknak elhárítása és a tanítók és tanulók közötti jó rend megállapítása nélkül foganatlan leend. Ajánlom őt Tisztelendőségednek és szeretettel kérem, irántam való tekintetből fogadja őt fia gyanánt, bánjék vele, adjon neki tanácsokat ugy, hogy Tisztelendőséged atyai vezérlete folytán m!nd Önök az Ő hasznos működésével, mind 0 az Önök atyai jóakaratával dicsekedhessenek, én pedig Önökkel örvendhessek. Nem kétlem, Tisztblendőséged atyai jóakarat, s őszinteség megannyi bizonyítékával fog iránta viseltetni, a miért valamint azelőtt, ugy ezután is Tisztelen -dőségednek szolgálatra kész rokona marad. Sopron, jul. 3-ikán 1661. (Fogalmazatból Vitnyédy István levelei közt a Magyar tud. Akadémia könyvtárában.) ) ' Latinból közli: G a r á d y. A tolnai és tolna-külsomogyi egyházvídókek mult századi jegyzökönyvei. Elsőben a tolnai egyházvidék 1723-ki negyedrétü jegyzőkönyvét mutatom be. A könyv tábláján belül és az első lapon, két karcos jelszó tűnik föl: Confideri idololatris ad conservationem suae prosperitates et pacis, est abnegatio Dei mdirecta et fornicatio cum illis. Hos. 14: 4. Mik. 6: 16. Ps. 1:1.— Nem méltó dicséretre az a fejedelem, ki az hadban lágy mint a bárány, és békességnek idején keménykedik mint az oroszlán. (Ez alkalmasint III. Károlynak szólott.) A második lapon van a könyv következő tartalma* latinul: 1. Subscriptiones et Sigilla Ecclasiarum earumque Pastorum. 2. Formula Juramenti Senioris Samuelis Pataji. 3. Literae Superintendentis Joannis Pataji ad Tractum Tolnensem. 4. Canones lingva hungarica , conformes fere illis, qui exstant Lampe p. 287. Nem egészen az 1576-ki hercegszőllősi zsinat articulusai. Cime: A Magyarországon dunamelléki püspökség alatt való reformata sz. ekklésiák doctoraitul tétetett articulusok, a szent és kegyesség szerint való életnek gyakorlására, az Isten dicsőségére. 5. Admonitiones quaedam publicae et Statuta Patajiensia. *) Klesch Dániel a levél keltekor kőszegi ág. vall. ev. pap volt. G.