Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-13 / 15. szám

sához képest a leggyakorlatibb és célravezetőbb mód­szert, mint ezt Tóth Lajos urnái tapasztaltam: népneve­lésiink sokat emlegetett akadályai önmaguktól elhárulná­nak, s az iskola áldásos befolyása a nemzet egyszerű polgárainak értelmiségében az óhajtott mértékben nyilat­koznék. Hogy a népiskola hivatásának minél jobban meg­feleljen, nem hozzánk idegen, a miénktől elütő viszonyok közt Kifejlett módszerek szolgai alkalmazása a fődolog, hanem igenis a tanitó ügyes éleslátása, melylyel nö7en­dékei lelkébe bepillant és a reájok nézve szükségeseket nem megállapított merev rendszer által, hanem fejlettségüknek, vágyuknak megfelelő módon közli velük. Ez clZj 31 mit ta­pasztaltam a debreceni ispotályi fiiskolánál, s ezt nyil­vánosságra nozni és Tóth Lajos tanitó urat, kit alapos készültsége, szakavatottsága különben is ismeretessé tett már, mint oly tanítót, ki a fentebbi módon oktatja, ne­veli növendékeit, kiemelni, a népnevelésügy érdekében kedves kötelességemnek ismertem. Iskolalátogatásom alkalmával a nagy óbbakat a föld­rajzból s ezzel kapcsolatban a történelemből kérdeztem ki. Szabatosan, biztosan feleltek, A mi különösen meg­lepett, az, hogy a kérdés feltétele után nem kezdtek a növendékek azonnal elhirtelenkedve a feleletbe, hanem egy kis idei gondolkozás után teljes biztossággal mond­ták el, a mit a kérdésre vonatkozólag tudtak. És ez na­gyon helyesen van igy. A tanítónak egyik nagy feladata növendékeit leszoktatni az ide-oda kapkodásról s gondol­kozásra szoktatni, mielőtt feleletet adnának. E tekintet­ben is a legnagyobb elismerés illeti Tóth Lajos urat. A kisebb növendékeket az Írásban és olvasásban vizsgáltam meg. Mondatolás után helyesen, hiba nélkül irtak, ugy hogy egyetlenegy növendék írásában sem ta­láltam hibát. Az olvasásban a kezdők Tóth Lajos ur sa­ját módszere szerint igen szép előhaladásról tanúskodtak.. Szabadságot veszek ezen alkalommal Tóth Lajos ur olva­sási módszerét bemutatni e lapok t. olvasóinak. A betűk és számok vaslemezekre vannak festve s egy arra készült rovátkos táblában tetszés szerint rakha­tók össze. 400 ilyen vaslemezkén a mássalhangzó betűk feketével, a hangzók pirossal festve, a gyermeknek azon­nal szemébe tüntetik, hogy valamely szó hány szótagból áll. Az olvasás tanításának ezen módszere nem uj ugyan, mert a kártyabetüket juttatja eszünkbe, melyek több népiskolában használtatnak, de annyi tagadhatatlan, hogy tartósságánál fogva nagy előnynyel bir mind a szótagoló, mind az egyszerre olvasó módszer felett, mert köunyü áttekintetben egyszerre a gyermek szeme elébe állítja a szókat és azok részeit, a szótagokat. Hogy miképen készítendők ÓJ osztandók be ezen módszerhez szükséges vaslemezek: netaláni használat vé gett álljon itt a következő utasítás: I. N y o m t atás be 1 i nagy és kis betűk. II. írásbeli nagy és kis betűk. A nyomtatásbeli nagy és kisbetűk némelyikének tul­lapjain egy vagy két táblán, ugyanazon betűk. Jegyzet. Külön vaslemezeken, ugyanannyi i r á s­b e 1 i b e t ü , a mennyi a nyomtatásbeli betű egyforma táblákon, hogy a kirakásnál épen alá essék a nyom­tatásbeli. III. írásbeli jegyek (írás ós olvasás közben előjövő jegyek.) külön lemezeken. IV. írásbeli je­gyek tullapjain: római számjegyek, melyek azon oldalain a lemezeknek, egy kis jegygyei megjegyezve van­nak, melyeken az Írásbeli jegyek láthatóK. C-k tullapjain római számjegyek veres nagy C; D-k tullapjain római számjegyek nagy veres D; I-k tul­lapjain római számjegyek nagy veres L ; m tullapján ró­mai számjegy egy nagy veres M. V. Arab számjegyek. b-k tullapjain: arab számjegyek 1—9 ; f-k tullap­jain: arab számjegyek 1—9; g-k tullapjain: arab szám­jegyek 1—9 ; h-k tullapjain: arab számjegyekhez 0-k; k-k tullapjain : arab számjegyekhez 0-k ; m-k tullapjain : arab számjegyekhez 0-k ; n-nek tullapján: arab számjegy egy 1. Megemlítem továbbá, hogy ezen módszer a debre­ceni egybáztanácsnak bejelentetett, s az a nevelésügyi szakbizottságnak adta ki véleményezés végett. Ujabb ér­testilés szerint a bizottság gyakorlatiasnak és célraveze­tőnek találta, alkalmazását ajáulta, és terveztetett az is, hogy a bécsi világkiállításra felküldetik. Üdvözöljük Tóth Lajos urat, és fáradhatatlan tevékenységének, ügybuzgal­mának áldásos eredményt, a hazánk pedig sok ily derék néptanítót szivünkből kívánunk. BELFÖLD. Az alsó-borsodi egyházmegye Miskolcon tartá tavaszi közgyűlését, folyó ápril hó 2, éj 3-dik napjain nt. Prágay Lajos esperes, és méltóságos Szathmáry Király Pál segédgondnok elnöklete alatt. Esperes Prá­gay Lajos buzgó imája elhangzása után, a gyűlést meg­nyitván, meleg szavakkal üdvözlé méltóságos Szathmáry K. Pál s.-gondnok urat, ki a mult 1872-dik év tavaszán 33 évi egyházi munkássága után gyengélkedései következ­tében, e térről le akarván lépni, s.-gondnoki hivatalát le­tette. Azonban egyházmegyénk tiszteletteljes kérésének, s osztatlan bizálmának engedve, hivatalát újra elvállalta, s jelen gyűlésünkön a világi-elnöki széket mindnyájunk örö­mére ismét elfoglalta. Üdvözlé továbbá főtiszt. Kun Bertalan superinten­dens, ós nt. Körösi István alsózempléni esperes urakat, kik egyházmegyénket nagybecsű jelenlétükkel, s bölcs ta­nácsaikkal szerencséltették. A népes gyűlés nevezetesebb tárgyai következők voltak. a) A mult őszi — Geszten tartott — gyűlésén, szavazatok általános többségével megválasztott 2 világi ülnök, Szalay Elek ésGencsi Géza a szokott esküt letéve, s az egyházmegye bizodalmát megköszönve, hivataluk buzgó folytatására ünnepélyes Ígéretet tettek, s tanácsbirói széköket elfoglalták. b) Szinte feleskettetett, s hivatalába beállittatott, 2-od aljegyző, Csengeri József átányi lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents