Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-06 / 14. szám

széről e tekintetben mindaddig helyesebbnek vélek, a mig az ellenkezőről meg nem győzetem. Görömbei ur cikkéből azt értem, hogy lelkésztársa azért irja Kis Ágnesnek Széles Jánossal vadházasságban nemzett gyermekét Nagy István nevére törvényesnek, mivel Kis Ágnesnek Nagy Istvánnal törvényesen kötött házassága mindaddig törvényes, mig a törvény föl nem bontja. Ezen állításban magában Görömbei ur lelkésztársának tökéletesen igaza van ; de abban, a mit ebből következtet, sem általában, sem különösen, nincs. Igaz, hogy a házasság törvényes, de ebből nem következik átalában, hogy Kis Ágnesnek minden tette is törvényes legyen, a mit mint Nagy István felesége elkö - ' vet. Törvényes-e az, ha férjén kívül mással is tart, ha faképnél hagyván férjét, egy másikat választ ágyastársul ? És ha ezen lépései nem törvényesek, miként lehetnének azok ezen lépéseinek következményei ? A férjjel kötött szövetség csak a szövetség határain belül ad jogot s ha az ezen határon kivül tett lépés jogilag sem törvényes, hogyan akarjam pap létemre, a ki hivatalomnál fogva is a törvény egyik őre vagyok, azt a törvényes rovatba vezetni ? Aztán abból, hogy a házasság törvényes, a szóban forgó esetre különösen is csak az következik, hogy az ezen házasságban született gyermekek törvényesek, mig az ezen házasságon kivül született gyermekei akár a feleség Kis Ágnesnek, akár a féri Nagy Istvánnak, törvénytelenek. Ezen házasságban születik pedig csak az, a kit az ezen házasságra szövetkezeit férj és feleség egymással nemzenek; a kit azonban akár a férj, akár a feleség egy harmadik személylyel nemz, az ezen házasság mellett ugyan, de mégis ezen kivöl és nem ebben született. S ha mégis törvényesnek irom be, ha nem is egészen, de köriilbelől olyan dolgot követek el, mintha a törvényes gyermeket jegyezném a törvénytelenek rovatjába. De van még egy mondani valóm Görömbei ur lelkésztársának eljárása ellen. 0 tehát Kis Ágnesnek Széles Jánossal vadházasságban nemzett gyermekét Kis Ágnes és törvényes férje Nagy István nevökre irja törvényesnek. Kérdem már most, ha Nagy István is vadházasságban él Hosszú Zsófival, a Hosszú Zsófinak Nagy Istvántól származott gyermekét fogja-e, az előbbi eljárás hasonlatossága szerint, Nagy István és törvényes neje Kis Ágnes nevökre írni törvényesnek ? Ha eljárásának alapján következetes akar lenni, akkor ezt tennie kellene ; ha pedig mégis nem teszi, ő maga dönti meg okoskodásának és ez uton helyesnek vallott eljárásának alapját maga helyteleniti. S ha ezt teszi, illetőleg pedig ha nem teszi, bizonyára nem azért teszi, mintha Nagy Istvánnak Kis Ágnessel törvényesen kötött házassága épen ugy törvényes ne volna mindaddig, mig a törvény föl nem bontja, mint az, a melyet Kis Ágnes törvényesen kötött Nagy Istvánnal. Ha tehát nem teszi, csakis azon okból nem teszi azt, minthogy ez utóbbi esetben, hogy ugy mondjuk, napnál világosabb, miszerint a Hosszú Zsófi által szült gyermeket nem a Kis Ágnes szülte. De ebből már most az következik, hogy ha világos az, miszerint a Kis Ágnes által szült gyermek vadházastársa, Széles Jánostól származik, ne Írassék az hitestársa, Nagy István nevére törvényesnek. S ime ez az, a mit én Görömbei ur lelkésztársa ellenében, mint követendő eljárást, s ha meg nem cáfoltatom, azt hiszem, hogy nem minden alap nélkül, vitatok. Kérdés már most : hogyan lehet világos az, hogy a Kis Ágnes álal szült gyermek nem törvényes férjétől, Nagy Istvántól szármaiik ? Erre nézve — azon kijelentéssel, hogy az itt mondottakat jelen cikk keretében csak mintegy zárjel között mondottakat óhajtom tekintetni — következő megjegyezni valóim vannak. A mig Kis Ágnes törvényes férjével, Nagy lstván-nal együtt él, a mig tehát a törvényes házasság nemcsak de jure, hanem de facto is fön áll, addig K;s Ágnesnek minden gyermeke Nagy István nevére törvényes nek iratik. Igy anyakönyvezzük azt még akkor is, ha Kis Ágnes valamelyik gyermekének atyaságát Nagy István magáról másra hárítaná, fönhagyván — ezen esetben — ennek a jogot, hogy törvényes uton irassa felesége azon gyermekét törvénytelennek, a kinek atyaságáról nem akar tudni semmit. Ha azonban Kis Ágnes törvényes férjét , Nagy-Istvánt elhagyta és ettől különváltan magányosan avagy más férfival él ; ha tehát közte és törvényes férje között a házasság de jure ugyan fönn áll, hanem de facto megszűnt : ekkor ezen kérdés szerint igazodik a törvény: mikor szűnt meg a házasság de facto ? Mert pl. az osztr. polg. törv. könyv 138. §-a szerint, a melylyel különben a Dósa által egyházi jogtanában idézett H. t. 264 §-a és H. K. 2. R. 62. c. 3, §. és H. t. 365 §-ai tökéletesen megegyeznek, törvényes gyermekek csak azok, a kiket a feleség nem előbb, mint házasságra lépte után hat, és nem később, mint a házasságnak megszűnése után tiz hónappal szült. Megengedem, hogy ez a törvényes házasságban együtt élők viszonyaira vonatkozik, de azt hiszem, hogy az idő meghatározására, amelyen kivül a gyermeket maga a törvény is törvénytelennek tekinti, alkalmazható volna ez a fönforgó esetben is. Az is igaz másrészt, hogy épen a fönnforgó esetben, a mely tagadhatatlanul kényes, nem volna az időnek ezen mértéke a törvény szigorával alkalmazandó, főleg ha ezt maga za anya egyenes nyilatkozata sem követelné. De mégis abban a véleményben vagyok, hogy a kiket a törvényes férjétől különélés tizedik hónapja után szül az anya, azok törvényes férjének nevére törvényeseknek joggal nem írhatók. Ha az ezen két pontban előre bocsátottak szem előtt tartása mellett végre maga az anya vallja törvénytelennek gyermekét. Mert téves a szerkesztő urnák csillag alatt tett ama megjegyzése, hogy az anya soha sem fogja az ilyen gyermeket törvénytelennek mondani a pap előtt, mert hiszen ezzel eo ipso maga nyilvánítaná ki, hogy házasságtörő. Hat évi tapasztalatom, melyet e tekintetben nem egészen terméketlen talajon szereztem, 28