Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-06 / 14. szám

széről e tekintetben mindaddig helyesebbnek vélek, a mig az ellenkezőről meg nem győzetem. Görömbei ur cikkéből azt értem, hogy lelkésztársa azért irja Kis Ágnesnek Széles Jánossal vadházasságban nemzett gyermekét Nagy István nevére törvényesnek, mi­vel Kis Ágnesnek Nagy Istvánnal törvényesen kötött há­zassága mindaddig törvényes, mig a törvény föl nem bontja. Ezen állításban magában Görömbei ur lelkésztár­sának tökéletesen igaza van ; de abban, a mit ebből kö­vetkeztet, sem általában, sem különösen, nincs. Igaz, hogy a házasság törvényes, de ebből nem kö­vetkezik átalában, hogy Kis Ágnesnek minden tette is törvényes legyen, a mit mint Nagy István felesége elkö - ' vet. Törvényes-e az, ha férjén kívül mással is tart, ha faképnél hagyván férjét, egy másikat választ ágyastársul ? És ha ezen lépései nem törvényesek, miként lehetnének azok ezen lépéseinek következményei ? A férjjel kötött szövetség csak a szövetség határain belül ad jogot s ha az ezen határon kivül tett lépés jogilag sem törvényes, hogyan akarjam pap létemre, a ki hivatalomnál fogva is a törvény egyik őre vagyok, azt a törvényes rovatba ve­zetni ? Aztán abból, hogy a házasság törvényes, a szóban forgó esetre különösen is csak az következik, hogy az ezen házasságban született gyermekek törvényesek, mig az ezen házasságon kivül született gyermekei akár a fe­leség Kis Ágnesnek, akár a féri Nagy Istvánnak, törvény­telenek. Ezen házasságban születik pedig csak az, a kit az ezen házasságra szövetkezeit férj és feleség egymással nemzenek; a kit azonban akár a férj, akár a feleség egy harmadik személylyel nemz, az ezen házasság mel­lett ugyan, de mégis ezen kivöl és nem ebben szüle­tett. S ha mégis törvényesnek irom be, ha nem is egé­szen, de köriilbelől olyan dolgot követek el, mintha a tör­vényes gyermeket jegyezném a törvénytelenek rovatjába. De van még egy mondani valóm Görömbei ur lel­késztársának eljárása ellen. 0 tehát Kis Ágnesnek Széles Jánossal vadházasságban nemzett gyermekét Kis Ágnes és törvényes férje Nagy István nevökre irja törvényes­nek. Kérdem már most, ha Nagy István is vadházasság­ban él Hosszú Zsófival, a Hosszú Zsófinak Nagy István­tól származott gyermekét fogja-e, az előbbi eljárás ha­sonlatossága szerint, Nagy István és törvényes neje Kis Ágnes nevökre írni törvényesnek ? Ha eljárásának alap­ján következetes akar lenni, akkor ezt tennie kellene ; ha pedig mégis nem teszi, ő maga dönti meg okoskodá­sának és ez uton helyesnek vallott eljárásának alapját maga helyteleniti. S ha ezt teszi, illetőleg pedig ha nem teszi, bizo­nyára nem azért teszi, mintha Nagy Istvánnak Kis Ág­nessel törvényesen kötött házassága épen ugy törvényes ne volna mindaddig, mig a törvény föl nem bontja, mint az, a melyet Kis Ágnes törvényesen kötött Nagy István­nal. Ha tehát nem teszi, csakis azon okból nem teszi azt, minthogy ez utóbbi esetben, hogy ugy mondjuk, napnál világosabb, miszerint a Hosszú Zsófi által szült gyermeket nem a Kis Ágnes szülte. De ebből már most az következik, hogy ha világos az, miszerint a Kis Ág­nes által szült gyermek vadházastársa, Széles Jánostól származik, ne Írassék az hitestársa, Nagy István nevére törvényesnek. S ime ez az, a mit én Görömbei ur lelkésztársa ellenében, mint követendő eljárást, s ha meg nem cáfolta­tom, azt hiszem, hogy nem minden alap nélkül, vitatok. Kérdés már most : hogyan lehet világos az, hogy a Kis Ágnes álal szült gyermek nem törvényes férjétől, Nagy Istvántól szármaiik ? Erre nézve — azon kijelen­téssel, hogy az itt mondottakat jelen cikk keretében csak mintegy zárjel között mondottakat óhajtom tekintetni — következő megjegyezni valóim vannak. A mig Kis Ágnes törvényes férjével, Nagy lstván­-nal együtt él, a mig tehát a törvényes házasság nem­csak de jure, hanem de facto is fön áll, addig K;s Ág­nesnek minden gyermeke Nagy István nevére törvényes nek iratik. Igy anyakönyvezzük azt még akkor is, ha Kis Ágnes valamelyik gyermekének atyaságát Nagy István magáról másra hárítaná, fönhagyván — ezen esetben — ennek a jogot, hogy törvényes uton irassa felesége azon gyermekét törvénytelennek, a kinek atyaságáról nem akar tudni semmit. Ha azonban Kis Ágnes törvényes férjét , Nagy-Istvánt elhagyta és ettől különváltan magányosan avagy más férfival él ; ha tehát közte és törvényes férje között a házasság de jure ugyan fönn áll, hanem de facto meg­szűnt : ekkor ezen kérdés szerint igazodik a törvény: mikor szűnt meg a házasság de facto ? Mert pl. az osztr. polg. törv. könyv 138. §-a szerint, a melylyel kü­lönben a Dósa által egyházi jogtanában idézett H. t. 264 §-a és H. K. 2. R. 62. c. 3, §. és H. t. 365 §-ai tökéletesen megegyeznek, törvényes gyermekek csak azok, a kiket a feleség nem előbb, mint házasságra lépte után hat, és nem később, mint a házasságnak megszűnése után tiz hónappal szült. Megengedem, hogy ez a törvé­nyes házasságban együtt élők viszonyaira vonatkozik, de azt hiszem, hogy az idő meghatározására, amelyen kivül a gyermeket maga a törvény is törvénytelennek tekinti, alkalmazható volna ez a fönforgó esetben is. Az is igaz másrészt, hogy épen a fönnforgó esetben, a mely ta­gadhatatlanul kényes, nem volna az időnek ezen mértéke a törvény szigorával alkalmazandó, főleg ha ezt maga za anya egyenes nyilatkozata sem követelné. De mégis abban a véleményben vagyok, hogy a kiket a törvényes férjétől különélés tizedik hónapja után szül az anya, azok törvényes férjének nevére törvényeseknek joggal nem írhatók. Ha az ezen két pontban előre bocsátottak szem előtt tartása mellett végre maga az anya vallja törvény­telennek gyermekét. Mert téves a szerkesztő urnák csil­lag alatt tett ama megjegyzése, hogy az anya soha sem fogja az ilyen gyermeket törvénytelennek mondani a pap előtt, mert hiszen ezzel eo ipso maga nyilvánítaná ki, hogy házasságtörő. Hat évi tapasztalatom, melyet e te­kintetben nem egészen terméketlen talajon szereztem, 28

Next

/
Thumbnails
Contents