Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

összeg tisztán csak Lachatnak hagyományoztatok s a kormánynak semmi joga sincs Lachat magánügyeibe avatkozni. A pénzt pedig vonakodott a püspöki leltárba beadni. Ezért Hentsi sikkasztási keresetet indított Lachat ellen s a berni, aargaui, thurgaui és baseli kormányok azonnal táviratilag tudatták helyeslésöket e lépés megtétele iránt. Későbbi értesülések szerint Lachat püspök tiltakozik a felebbviteli törvényszéknél a solothurni bíróság azon rendelete ellen, hogy a Linder-féle hagyatékot a per befejezéséig a járásbíróságnál letegye, * Hyaeinthe atya Genfben egyház-politikai felolvasásokat tart. F. hó 18-án az első felolvasás alkalmával háromezernél több hallgatója volt. Tárgyul korunk egyik legégetőbb kérdését: az állam és egyház közti viszony fejtegetését választá. Ajánlja az államnak ós az egyháznak egyesülését, azon határokon belül, melyek mindkettő számára a gondviselés által vannak kijelölve, s más egyházat nem ismer el, mint azt, mely a keresztyénségre van alapítva. * Zürichben véglegesen elhatározták, hogy egy ó-katholikus községet szerveznek. Az intézkedések már megtétettek s legközelebb leend a pap választás. * Németországi hirck. A polgári házasság behozatala Németországban nehézségekkel találkozik. A bajorországi képviselők kijelentették, hogy ők kétlik kormányuk beleegyezését a birodalmi gyűlés kezdeményezéséből eredendő polgári házasságról szóló törvényjavaslatba, s ha a birodalmi gyűlés egyik vagy másik pártja ragaszkodnék azon szándékához, hogy a polgári házasságról törvényjavaslatot terjeszt elő, ők kényszerülve lesznek ellenzéket képezni, a mi állásukat szükség nélkül merevvé tenné. A birodalmi gyűlés befolyásos tagjai azt vélik ennélfogva, hogy a kezdeményezést alulról vagyis az egyes országgyűléseken kell tenni. Erre célzott talán Virchow a porosz képviselőházban, midőn azt mondá, hogy az egyházi törvények letárgyalása után több határozati javaslatot fog benyújtani, melyek között első a polgári házasság előterjesztésének követelése lesz. Hanem annyi bizonyos, hogy a bajor képviselők ellenzókeskedése nem fogja meggátolni a német birodalmi gyűlést abban, hogy a polgári házasság intézményét Németország azon államaiban is meghonosítsa, melyekben eddig még nincs életbeléptetve. * A rcichsrath pénzügyi bizottsága az alsóbb, de főleg az egyetemi oktatás emelésének szempontjából Ausztriában okvetlenül szükségesnek tartja, hogy tehetséges egyéneket, kik a bécsi s egyéb belföldi egyetemeken megszerezhető ismereteket már magukévá tették, további tudományos kiképeztetés végett külföldre küldjön, igy remélvén nyerhetni jeles szaktudósokat s tanárokat. A pénzügyi bizottságot ezen elhatározásra bizonyára azon ujabban tett tapasztalás kényszeritette, hogy a kormány a bécsi egyetem mind jogi s bölcsészeti, mind orvoskari megürült tanszékeinek betöltésére nem rendelkezett megfelelő belföldi tanerőkkel, mert nemrég nemcsak Németországból voltak kénytelenek importálni tanárokat (Billroth, Bamberger), hanem ujabban több tudós és tanár (Pettenkoffer Hoppé—Seyler, Kühne) a meghívást határozottan visszautasították. KÜLÖNFÉLÉK. (ff) A prot. árvaház évi közgyűlése f. hó 21-én tartatott meg az evang. iskolaépületben. A tagok meglehetős számmal jelentek meg, mely körülmény oka az eddig folyvást tapasztalt érdeklődésen kivül bizonynyal az, hogy e gyűlés volt hivatva az árvaház egyik legfontosabb és legáldásosabb hatású kérdése felett határozni. Ugyanis a több évi vajúdás után megérett s elvben mindenki által elfogadott eszme kivitele, egy uj és tágasabb árvaház építése, akár a szükség, akár a közohaj szempontjából annyira égetővé lett, hogy az árvaház minden tagja azon elhatározással lépte át a tanácskozó terem küszöbét, hogy addig ki nem lép azon, mig az uj, 100 árvát befogadó árvaház építtetése iránt teljes megállapodás nem történik. Voltak ugyan többen, kik, ha elvben elfogadták is az építést, de nem akartak addig hozzá kezdetni, mig a pénztárban a szükségelt összeg begyülve nincs; de ezek ellenében győzött a másik rész, melynek lelkes szóvivői ft. Török Pál és Hornyánszky V. valának, vitatván, hogy a protestantismus minden kegyeleten alapuló intézete buzgó lelkesedésből épült fel. Ezen értelemben határozattá emeltetett, hogy a bizottmány belátása szerint intézkedjék, gondoskodjék minél több segédforrásról, bocsásson ki gyüjtőiveket, s ha az építkezést megkezdhetőnek véli, kezdje meg, a szükségelt szerződések kötésénél elnök képviselvén az egyletet. Örvendünk e határozatnak, mely kilátásba helyezi, hogy nemsokára 100 árvát befogadó árvaházunk lesz, a kibocsátandó gyüjtőiveket pedig közönségünk ismert jótékonyságába ajánljuk. (ff) Az ultramontan párt programmja. S i m o r János hercegprímás a Szent-István-társulat közgyűlésén tartott, megnyitó beszédében oly nézeteket fejtett ki, melyek nem hagynak kétségben bennünket az iránt, hogy az ultramontanismus, mely még mint szervezett párt mindeddig fel nem lépett, ereje tömörítésén működik s egyszerre csak mint sisakos vitéz akar előugrani, hogy felforgassan minden békés fejlődést, és útját állja azon szent törekvéseknek, melyek az egyház és az állam közti békés viszonyt célozzák. Simor e beszédében nem mond uj dolgokat, hanem nyíltan proclamálja — a kath. főpap-