Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

alakban *) a következő renddel: Zsoltárok (40 levelen). Példabeszédek (15 1.), Énekek éneke (3 1.), Prédikátor (9 1.), Sirák (25 1.), és végre Jób (15 levelen). Az uj testamentom könyvei a következő rendben állanak: 1. A négy evangyéliom szokott rendben; 2, Pálnak 9 levele, u. m. a rómaikhoz, a korinthusiakhoz irt két levél, a galatabeliekhez, efezusbeliekhez, filippibeliekhoz, kolossébeliekhez, és a thessalonikabeliekhez iit két levél; 3. A zsidókhoz irt levél; 4. A Timotheushoz, Titushoz és Filemonhoz irt levelek: 5. Az Apostolok cselekedetei; 6. A közönséges lev 3lek, még pedig : Jakab, Péter 1-ső és 2-dik levele, János három levele és Júdás ; 7. A Jelenések könyve; 8. Barnabás és Hermás, Hátra van még valamit mondanunk a kézirat keletkezési korára vonatkozólag. Tischendorf a sinai codex keletkezését a 4-ik századra teszi. Ez állítását egyfelől a codex uncialis jellegével 2

) bizonyítja, a mely tökéletesen megegyez a Pompeji és Herculanumban talált papírtekercsek jellegével, azzal a különbséggel, hogy a sinai codex pergamenre van irva. Másfelől pedig azzal bizo') Stichometrikai alakban és rendben irni annyi, mint a mondatot sorokra szakgatni, azaz egy mondatból annyit irni egy sorba, hogy értelme legyen. Igy irta Eutbalius diakon az 5-dik században az apostoli leveleket és az apostolok cselekedetét. Utána valaki az evangyéliomokat is. 2) Uncialis jelleg az, midőn a kézirat az ábc nagy betűivel van irva, igy p. o. ENAPXHHNOAOFOC, magyarul: KEZDETBENVALAAZIGE. BELFÖLD. A pesti reí. theolognsok önsegélyző-egylete. E lapok hasábjain olvastam néhány sort e segélyegyletről, s a karácsonyi ünnepek alkalmával a theologiai intézet igazgatójának pár szavát, melyben megengedi ez alkalommal, nevezett egylet számára a segélygyüjtést. Az egylet alakítása, bár nem uj, de életrevaló eszme, és a különböző iskoláknál alakitottaknak haszna, már gyakorlatilag bizonyitva van. De nagy kérdés az, hogy theologiánk ifjai birnak-e eszközökkel segély-egyletök pénztárát annyira gyarapítani, miszerint ebből évről évre lehessen segíteni a szegényebbeket. A ref. papnövendékek -— lehet mondani — általában szegények s egymásért keveset áldozhatnak, társadalmi ismeretségök sem olyan a fővárosban, hogy ők csak viszonyítva is olyan eredményre számithatnának, mint akár a jogászok, akár az orvosnövendékek segély-egylete. Meglévén ezen okok, célszerű lett volna, s még ezután sem lesz késő, ha az egylet alapszabályait e lapokban közlik az illetők, hogy annak módozataival , segélyezési irányával tüzetesen megismerkedhessünk mi vidéki lelkészek s azt egyházainkkal is közölhessük. Megmondom miért óhajtom én a most mondottakat. Azért, mert a segély-egylet valódi szilárd alapra állítását, nyitja, hogy a sinai codexben nincsenek nagy kezdő betűk. A kik a palaeographiát tanulmányozták, azt állítják, hogy a legrégibb görög kéziratoknak, a melyeknek korát az 5. vagy 6. századig fel lehet vinni, mind nagykezdő betűje van. Igy nagy kezdő betűkkel vannak ellátva a codex Yaticanus, Alexandrinus, Ephraem. Syri Rescriptus ós még egy néhány régi codexünk, melyeknek keletkezése korát a 6-dik század kezdetéig fel lehet vinni. A Sinai codexnek ily kezdő betűi nincsenek, a honnan Tischendorf a palaeographusokkal azt következteti, hogy a sinai codexnek nem csak minden eddig ismert codexünknól; sőt az 5-dik századnál is régibbnek, tehát a 4-dik században keletkezettnek kell lenni. S e következtetését oly tekintélyes bizonyítékokkal indokolja, hogy állítását mindaddig nincs okunk kétségbe hozni, mig erősebb bizonyítékok az ellenkezőről meg nem győznek. A mi végre a sinai codex megjelölését illeti, minthogy a görög és latin abc betűi a sok codex megjelölésével már ki vannak merítve, Tischendorf a bibliai irodalom e nagybecsű kincsét a héber ábc első betűjével jelölte és ^-nek (Alephnek) nevezte. Ennyit szükségesnek tartottam a sinai codexről a t. olvasó közönség tudomására hozni. A ki e tárgyban többet akar tudni, mint a mennyit e lap keratén belől közölni lehetett, utasítom a kezünk alatti „Notitiára" ós magának a codexnek Lipcsében Brockhausnál megjelent kiadására. Simén Domokos. az ifjúság, tanárok és más központi tényezőkön kivül, nagy mértékben várom a vidéki egyházaktól, lelkészektől, s ezeknek segítsége nélkül nagyobb eredményt nem is igen jósolok. Pedig nagyon szeretném, ha nevezett segélyegylet szép virágzásnak indulna, mert ugyan hol van rá nagyobb szükség, mint épen a mi papnövendékeink között. Emlékezzünk vissza deákkori életünkre, látni fogjuk, hogy mily jó lett volna sokakra nézve, ha lett volna segélyegylet, mely külcsönnel vagy másképen segítette volna őket. óh tudom, hogy voltak közöttünk olyanok, kik kitűnő tanulók, szerények, takarékosak s más szép tulajdonokkal birók voltak ; de egyszersmind annyira szegények, hogy gyakran napokig, sőt hetekig pár garasból voltak kénytelenek tengődni s a szó szoros értelmében csupán kenyéren élni. Ha lett volna segély-pénztár, könnyen lehetett volna ezek szegénységét enyhíteni, a nélkül, hogy szerénységüket'vagy Önérzetüket megsértettük volna. Ezért látom én szükségesnek, miszerint a pesti ref. theologusok önsegélyző-egylete minél nagyobb virágzásnak örvendjen. Hogy ez megtörténhessék, kérem lelkésztársaimat — különösen azokat, kikhez legátusok mennek —miszerint ezen egyletet pártfogolják, még pedig ugy, hogy az egylet pénztárának az egyházaktól mintegy rendes jövedelme legyen. Ezt pedig elérhetjük az által, ha minden olyan egyház presbyteriuma , a hova legátus jár, elhatározza, 26