Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

száma most, a kik ily állást foglalnak el az iskolával szemben. Ha megteszi is a lelkész a szükséges útbaigazítást, ha ad is egyes tanácsokat a tanügyre vonatkozólag : tovább nem megy, s hagyja az iskolai kérdés elintézését az időre. Sokan azt mondják, hogy az iskolák felügyelete most már a kir. tanfelügyelők kötelessége. Nem tartom. A tanfelügyelőknek nines joga ebez. A tanfelügyelők kötelessége megvizsgálni, valyon az iskola fel van-e a törvényszabta kellékekkel szerelve ? valyon a törvény által rendelt tantárgyak tanittatnak-e ? de hogy a tanitó micsoda rendszer szerint tanit ? hogy a tanitó szorgalmas-e ? hün teljesiti-e kötelességét: ezt megítélni már az iskolát tartó felekezeti elöljárók kötelessége Ki gyakorolhatja hát az iskolalátogatást és felügyeletet ? Én szerintem nem más, csak a can. visitatió. Csakhogy természetesen, az egész iskolák felügyelete az ő kezökbe tétessék ; töröltessék el a körlelkészi intézmény s a can. visitatió adjon évenként vagy félévenként jelentést és elásni ificatiót az iskolákról. Az egyházmegye utasitsa az egyházlátogató urakat kötelmeik hű teljesítésére ez oldalról is, és meglesz bizonynyal a jó eredmény. A can. visitatióra küldötteknek már, az egyházmegye tekintélyes fórfiaiból választatván, meg lesz mint iskolalátogatóknak is szükséges tekintélyök, és mint idegenek jelenvén meg az egyházakban, gyakorolhatják minden tekintet nélkül törvényadta jogaikat. És hogy más oldalról jöhető kívánalmaknak is elég tétessék, a megyében vagy járásban lévő tanítói testület ajánlatára, vegyenek magokhoz egy egy szakértő vagy példány-iskola vezető tanítót, mint vizitátort; azzal látogassák az iskolákat, annak véleményét hallgassák meg, s együttesen, hárman végezve tegyék meg a szükséges teendőket. És ha ez igy lesz ; és ha mindenik megteszi a maga kötelességét: a can. visitatió egyik legéletrevalóbb őre lesz a népnevelés ügyének. A can. visitatió ellen, a többek között, felhozzák, hogy az sokba kerül. Hogy miért kerülne az sokba? nem tudom. A visitatió rendes körülmények között csak egy nap van egy egyházban, s ha e napon kéthárom embernek egy ebédet ,és egy vacsorát adnak, hogy az miként kerülhetne sokba ? nem értem. Különben, a hol nem telik, nem is szükséges tractát adni, s ha az egyháztól nem telik is egészen, adjon a pap is; hiszen lehetetlen, hogy oly szegénységben volnánk, hogy egypár paptársunknak évenként egyszer egy ebédet ne tudnánk adni. Hanem ha azon régi slendrián szokást gyakoroljuk, hogy ha még pár tojás kell is a leveshez, azt is a curatorral vétetünk; ha, a mint törtónt, még a házat sem meszeitetjük, mig a gondnok az illető véka meszet meg nem veszi; ha ugy készülünk a visitatió elfogadására , hogy az azoktól maradt étel maradékok még napokig elég magunk s családunk eltartására: akkor bizonynyal sokba kerül. Különben a kit nem illet, ne vegye magára. Szentkuty ur s vele a „kontrások" azt mondják, hogy az ügyes-bajos dolgok elintézése sem teszi szükségessé a visitatiót; mert hiszen ha kisebbek: a presbyterium, ha nagyobbak : a megyei gyűlés végzi el. Nem érthetek velők egyet; mert hiszen a visitatió intézmény jótékonysága, hogy igy szóljak épen obben, s ez által nyilvánul s a ki a visitatió haszontalanságát ez oldalról vitatja, az vagy nem érti a dolgot, vagy a mi egyházi életünket nem ismeri s igy járatlan Izraelben. Jönnek elő az egyházakban oly egyes esetek, melyeknek elintézése a presbitériumok hatáskörét túlhaladja, s ez esetek, Szentkuty ur szerint, tartoznának már a megyei gyűlés elé. Igen, de a megyei gyűlés az elébe adott tárgy felett, mint törvényszék itél már, ott a békéltetésnek helye nincs, s a dolognak törni vagy szakadni kell. Igen, de némely dolog elintéztethetik törés ós szakítás nélkül is, ha van egy közeg, mely előtt a felek megjelenvén, ott felvilágosítást, intést és jóakaratú tanítást nyerhetnek. Ilyen közegnek tartom én a visitatiót. A kik a mi egyházi életünket ismerik, nagyon sokszor tapasztalhatták, hogy egyes visitatorok, kik felfogták hivatalos állásuk célját, lelkes és humánus eljárásuk által hányszor kiegyenlítik az egyházak s a hivatalnokok közötti zavargást; hányszor segítenek ott, hol az ügy, ha az egyházmegye s igy a nyilvánosság elé megy, hosszú visszavonásnak, békétlenségnek és prostitutionak lett volna alapja. Igy a visitatió mintegy az egyházi békebiróság jellegét viseli. Lecsendesíti a zavargó elemeket, kiegyenlíti az ellenmondásokat; s valóban elmondhatják, hogy sok hivatalnok hivatala megtartását, becsületét köszönheti a visitatorok helyes és becsületes eljárásának ; a mennyiben felvilágosítással, tanítással még egyszer feltartották az ellenök zuduló áramlatot s ha nem egyebet, legalább időt nyerhettek, mely alatt hibájokat jóvá tehették. Számba véve továbbá azon körülményt, hogy az egyházmegye mint testület, egyedül csak a visitatió által értesülhet az egyes egyházak beléletéről, vallásos állapotáról s szelleméről; számba véve, mondom, ezt, 8 azt, a mit feljebb a visitatióról mint számadó, mint békebiró s mint [iskolafelügyelő közegről elmondottunk , bizton levonhatjuk azon következtetést: hogy a canonica visitatió mai nap is igen szükséges és hasznos intézménye egyházunknak. Szentkuty ur a „szőrszálhasogatások" 4-dik pontjában a confirmatió ügyét veti fel. Azt mondja : hogy a gyermekek contirmálása a 12-dik évben igen korán van, mert ez által míg egyrészről elmarad azok iskoláztatása a 15-dik évig; más részről éretleneknek adjuk a szent vacsorát. A gyermekek hogy mily korban confirmáltassanak, e kérdés ref. egyházunkban többször vitatás tárgya volt már; de e vitatkozás eredménye mindig az volt: hogy az valóban legalkalmasabb a vallásos eszmék befogadására igen alkalmas gyermeki korban, t. i. a 12-dik évben ; és ennek hasznosságát, célszerűségét Sz. ur által felhozott két ok sem dönti meg. A confirmatió nem akadályozza semmiképen a gyermekek 15-dik évökig való iskolába járását. Az országos törvény kimondotta, hogy ők ezt tenni kötelesek. Az or-