Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-03-09 / 10. szám
tás állapotának javítására nézve, különösen a felekezeteknél, szükségesnek tartaná egy közoktatási bank felállítását, a melyhez iskolai célokra szükséges költségekért azok fordulhatnának. A pénzügyi bizottság jelentését elfogadja az általános tárgyalás alapjául. Pulszky Ágoston szükségesnek tartja a törvény revisióját, a tanfelekezeti tanítók fizetés-minimumának meghatározását. A közadó iskolai célokra fordítandó százalékának meghatározását nem tartja helyesnek, mert tud községeket, hol 10 °/0 -né\ is többet áldoznak; ily körülmények közt a megszabott 5 °/0 "e t kevésnek tartja. Az internátus kérdését illetőleg, mig kárhoztatja azon merev rendszert, mely ellen a francia szabadelvüség sikerrel küzdött, nem feledheti, hogy Anglia legtöbb egyeteme, Amerika nem egy legújabb intézete az internátus redszerén vau szervezve. A tanfelügyelőség kérdésénél fejtegeti, hogy ezek hatáskörét a középiskolákra is ki kell terjeszteni, mely kiterjesztés jó hatással leend az egyetemi oktatásra is, melyet megelőzőleg felvételi vizsgát ajánl. A külföldi tanerők működéséhez-, mint buzdító példához is szép reményt köt. Végül a könyvtárak rendezésére hívja fel a miniszter figyelmét és óhajtja, hogy a há- rom lő városi országos könyvtár, ha még nem egyesittethatik, olyképen rendeztessék, hogy egyik a másikat kiegészítse. Elfogadja a pénzügyi bizottság jelentését. Utána Nikolics Sándor emelt szót a szerb egyházi ügy kérdésében. Törvényen alapuló önkormányzati joguk felfüggesztetvén, visszaállítását sürgeti. Zichy Antal hosszú beszéde dacára a ház figyelmét egészen leköté. Beszédét általános érdekűvé tette kiindulási pontja, a mely szerint az összes tanrendszer egyöntetűségét hangsulyozá. A kisdedovodáknál legfőbb dolognak tartja, hogy ne annyira taníttassanak a gyermekek, mint inkább játszanak. A tanítással megölik a gyermek szellemét. A középtanodákra nézve nem osztja Oláh Gy. nézetét, mert ezeknek céljok nem lehet az úgynevezett semidoktus emberek képzése. S hogy ilyen célra ne legyenek igéuybevehetök. a szakiskolákra hivja fel a minisztérium figyelmét. Minden szakiskola a miniszter felügyelete alá helyeztessék Az egyház ós állam kérdését igen fontosnak tartja, de nem tudja, nem meri eldönteni, elérkezett-e már napi rendre tűzésének ideje, mert három nézet levén minden egyénben összevegyitetten nálunk, u. m. a vallásfenhatósága az állam felett, az állam mindenhatósága vallási ügyekben, a szabad egyház szabad államban-féle elv, tárgyalása fusiokat és confusiokat eredményezne, a mely minden lenne, csak gyakorlati nem. Ily kérdések nem doktrinair módon, hanem esetről esetre oldhatók meg. A törvény revisiója ellen van ő is, habár óhajtja, hogy a felekezeti tanítók fizetése rendszeresítessék, a nyugdíjaztatás és fokozatos előléptetés behozassák. Végül védelmezi a tanfelügyelőket ós a miniszteri jelentést. V é c s e i Tamás nem elvi fejtegetésekbe bocsátkozik, hanem a kultusminiszterium hatáskörébe vágó uémely egyes kérdésekre hivja fel a ház figyelmét. Ilyen az anyakönyvek kérdése, a melyekn ek vezetésük egyes felekezetekre levén bizva, oly botrányok történnek, hogy a hadkötelezettség elkerülhetéseért leányok gyanánt írnak be fiukat. Ezt ki kell az egyházi hatóságok kezéből venni. Meg kell szüntetni azon anomaliát, hogy a legfontosabb, életbevágó ügyekben nem független bírák, hanem a családi szentélyről fogalommal sem biró szentszéki ülnökök Ítélnek. A reversalisokkal űzött visszaéléseknek is határt kell szabni, valamint azon abnormis helyzetnek is, hogy három naptár szerint számítunk, s mintha csak oly nagyon bőviben lennénk a munkás kezeknek, megüljük mind a három szerint a sátoros ünnepeket. Ezután igy folytatja: „Ily tüneményekkel szemben, miniszter ur, mert hiszen ön az egyedüli ember, ki előtt ezt megemlíteni szükség, figyelmét hadd bivjam fel ezen kérdésekre és öntől az egyház és állam közti viszony szervezésének legalább előmunkálatait tisztelettel kérjem. Nagyon érdekelt engem Zichy t. képviselőtársam előadása épen ezen fontos kérdésben. Felemiitett három rendszert, de mikor a kézzelfoghatót akartuk látni, hogy melyik az, a melyet ő pártol, a felelettel adós maradt, pedig mindaddig folytonosan meg fognak ujulni a kellemetlenségek, s a képviselőház idejét mindaddig fogják confessionalts sérelmekkel fogyasztani, mig reformátori kézzel meg nem oldjuk az interconfessionalis kérdést. A confessionüis kérdést mondom, mert a vallás belső lényege ide nem tartozik; a vallás ügye előttem szent, mivel meg vagyok győződve, hogy a tiszta erkölcsnek alapja a józan vallásosság és hogy népüuk elpusztul, ha a vallásosságtól megfosztjuk ; de a confessionalis viszszaéléseket sanctionálni, nem állhat a törvényhozás programmjában." A külföldi tanárok behozatala ellon felszólal, inkább óhajtaná a középtanodai és egyetemi ifjúság szellemének emelését jobb tanrendszer által. „Vannak oly férfiak, a kiknek neve villanyos hatást gyakorolna az ifjúságra; ha egy Ballagi, egy Arany, egy Hunfalvi Pál, s más ily férfiak, nem mondom rendes tanárokul, hanem a maga utján mégis megnyeretnének, hogy tudománykincseiket bocsássák az ifjúság rendelkezésére, ez igen nagy sikerű volna " Végül Som sic h Pál emel szót ós Irányi D. tegnapi beszédére válaszol. Védelme alá veszi a kath. papságot, elsorolja érdemeit és visszautasítja az oly vádakat, melyekkel I. D. illette. Beszédét igy fejezi be : „ Egy esek hibáiért nem lehet egész osztályokat kárhoztatni. Ma már nincs értelme az ilyen vádaskodásnak, a mit sohasem is gyakoroltak az igaz protestantismus hivei. Nem félünk mi, tisztelt képviselő ur a papságtól, és nem fél tőle a kormány se ; de van valami más, a mitől igenis félünk: s ez a vallásos érzületnek elpusztulása (Élénk helyeslés); mert Darwinnak merész hypothesisek és még merészebb inductiók alapján összetákolt theoriája, és Strausznak ezen theoriára épített furfangos, de senkit ki nem elégítő, annál kevésbé megnyugtató okoskodásai dacára örökké igaz marad az, hogy mig ember ember lesz, mig gyarló em-20*
