Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-03-09 / 10. szám
Tizenhatodik évfolyam 1Q. sz. Budapest, Március 9. IS 73. PROTESTÁNS Szerkesztő- és Kiadó-hivatal Mária-utca 10-dik sz,, első emelet, Előfizetési dij t Helyben házhozhordással s vidékrepostai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. Bélyegdij IH^Kiknek előfizetése az évnegyed végével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Teljes példányok még mindig kaphatók. Keserít panaszokra némi vigasztalás. Jelige : Wenn du einsfc meine Wiinsche hörst, Du, der du Alles lenkst, Und, unerkrochen, deinem Freund Ein friedlich Dörfchfü schenkst ; Dann will ich unter'm Halmendach Froh wie ein Engel seiu, Und Gut, und Krafl, mid Leben dir Und deinem Menschen weih'n. Komm Leidender an meine Brust Und weine hier dich satt.: Hier schlágt fin menschlich Her/, daa einst Wohl mehr gelitten hat. D i n t e r. Szomorú tény,' miszerint ujabb időben a papi tekintély és szeretet folytonos hanyatlása feletti panaszok mindig- sűrűbben merülnek fel. Legújabban a „Prot. Egyh, és Isk. Lap* ez évi 2-ik számában egy: „Mi sielteti falun a protestáns pap tekintélyének és szeretetének hanyatlását* cimü, e tárgyra vonatkozó cikk jelent meg' Dr. Foki úrtól, mely engem e sorokban foglalt szerény nézetem közlésére birt. Én részemről a papi tekintély és szeretet hanyatláséinak okozásával általában sem a nyers és miveletlen néptömeget, s különösen, sem a szabad papválasztást, sem a lukmát nem vádolom. A nyers tömeget nem, mert hogy ez szeszélyesebb a leánynál, változóbb a tavaszi időjárásnál, csak azt tanusitja, hogy ezen szeszélyesen ingadozó változás egy elrejtett mélyebb ok okozata, egy bizonyos törvény tüneménye, mely ok ós törvény megszüntetésével maga a tünemény is elenyészik. Ezen ok és törvény a helytelen vezénylés. Mindenki tudja, hogy az uralkodó szokások a legborzasztóbb kényhatalmak, melyek alatt az emberek nyögnek, és pedig annál nagyobb mértékben, minél kisebb fokú szellemi miveltségök és erkölcsi önállóságuk. E kényhatalmak szava előtt el kell némulni az észszerűség, a rend és az erkölcsiség minden intésének ós a „hiába, ez már igy van szokásban nálunk" -féle felelettel a legüdvösebb törekvések agy outi portatnak. Világos, hogy a nép, mely megcsontosult szokásaihoz legmakacsabban ragaszkodik, mindenki iránt, ki élén áll, s igy különösen lelkésze iránt is, csak addig állhatatos szeretetében ós tiszteletében, mig az szokásainak körén belől tündököl mint jó szónok, nyájas tanácsadó, részvétteljes segitő ós kedélyes vendég az illető házi ünnepélyes alkalmaknál. Ellenben, ha a pap kilép a javitások terére, melyen a nép nem otthonos, szintén oly világos, hogy a nép szeretete ingadozni kezd, ós ha a pap törekvésének nem tud oly szinezetet adni, mintha sz a nép akaratából eredne ós szokásait nem bántaná, össze is dűl. De ez nem orvosolhatlan baj. A népnek ama ijesztő alakban feltüntetett szeszélyes, ingadozó és változó jellemvonása biztosíték arra, hogy a pap iránti elveszett tisztelete és szeretete ismét feltámadhat. Igaz, hogy itt nagyot nyom a mérlegben azon körülmény, mily subjectiv fogalmunk van a szeretetről ós különösen a tekintélyről. A szeretet ós tekintély feltámadásának főfeltétele pedig az, hogy mi ugy tudjunk feledni, mint a köznép. Hazánk egész múltja, de különösen utolsó három évtizede mutatja, hogy törvényes állami viszonyaink újjászületése csak azért 19
