Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-02-16 / 7. szám
kifejezés nem volt komolyan ejtve, és ha csakugyan guny akart is fenni az, a mi keserű van benne „elnyelem"; mert Brassai bácsitól tanultam, még mikor a „Kis Naptárinak is szerkesztője volt, hogy „könnyű a szegényt megcsúfolni, de bajos megruházni." Nem azért hivják és küldik ki biz azokat a gyermekeket, a miért kikürtölve vannak, bárha egynémelyike több ismerettel rendelkezik a jelenben, mint ennekelőtte, időre sok érettebbek; hanem azért hivják és küldik ki őket, hogy önérzetük megbántása nélkül, tisztességes fáradság szine alatt, nyújthassanak némi segélyt a fenállhatásra s további képzésre ; hogy gyakorlat utján önbizalomra vergődjenek ; hogy magokat a szavalásban, nemes magaviseletben , társalgásban , emberismeretben képezhessék. Ki is tanulhatott valaha úszni a nélkül, hogy vizbe menjen ? Hát egyebek közt, a szavalás el van-e tiltva a növendékektől a közvizsgáknál, sőt a nagy közönség előtti nyilvános előadásoknál is ? Tudni való, hogy a legatioi beszédek az ifjúság korához alkalmazottak szoktak lenni, a kibocsátandó ifjakat az igazgató tanár előre megszavaltatja, utasitgatja, előadandó beszédeiket átvizsgálja; sőt előlegesen átvizsgálja az illető helybeli pap is, és utólagosan szeretettel birálja meg ilyetén eljárásukat. És az eként kiküldött ifjat, vagy ha ugy tetszik gyermeket, a nép örömmel fogadja, örömmel hallgatja, néha történhető botlásait is szivesen elnézi ; s szokott adományát örömest csatolja a megye álíal adatni szokott összegecskéhez, hogy várva várt legatusa segedelmezve legyen. Ilyen a tordai kigúnyolt legatio. A kinek nincs Ínyére, ne kérjen párt belőle ! Az öntelt ós elkónyesedett izlés előtt sok minden lehet „bolygatás" tárgya, s a szeretetnek is nem egy munkája tetszhetik elévültnek ; de nem tanácsos a buzgó ősök által kegyelettel felkarolt s a jelen ivadék által is hiven ápolt mindenféle segélyeszközöket, ujitási viszketegből, legalább addig megszüntetni, mig azok helyébe más célszerűbbeket nem állithatunk ; mert különben igen nagy parlagmezö hagyatik fenn a belmissio mivelésére, ós a fiatal egyházi reformegylet nyakába is nagyobb terhet akasztanánk, mint a mekkorát egyelőre megbírhatna. Kelemen István, szabédi unitárius pap. E sorok közlésénél meg kell jegyeznünk, hogy a „Hon" megjegyzésének közlése által távolról sem szándékoztunk unitárius testvéreinket s különösen * tordai főiskolájukat oly szinben tüntetni fel, mintha a legatió intézménye csupán náluk volna kirivó. Sőt inkább rá akartunk vele mutatni, hogy ez igy van erdélyi ós magyarországi protestánsoknál s az unitáriusoknál egy iránt s óhajtandó volna a viszonyok változtával a körülményekhez képest változtatni rajU, mert a közvélemény világiak ós egyháziak részéről ellene van. Miképen ós mennyiben történjók változtatás, nem feszegetjük most. Az összeülendő convent majd intézkedni fog s mi hisszük, hogy a közvéleményt nem fogja ignorálni, tudván jól, hogy azon intézmények," melyek elvileg jelentőségüket elvesztették, a gyakorlati életben sem állhatnak meg. Szerk. RÉGISÉGEK. A tolnai és tolna-külsomogyi egyházvídékek mult századi jegyzőkönyvei. (Folytatás.) Az erre következő zsinati végzések és kánonok: a hereegszőllősi 1576, a k o m j á t i (a váradi 1642-ki kiadás szerint), a pataji 1639-ből — mindhárom magyarul; Geleji Katona kánongyüjteménye — a kolozsvári 1698-ki kiadás után* és a szathmári 1646-ki — e két utóbbi latinul, valamint az espereseknek 1724. nov. 24-kén Kecskeméten tartott gyűlése s általok aláirt határozatai, részben a dunamelléki ref. superintendentia, részben az egész magyarországi ref. ekklésiák egyetemes történelmét érdekelvén, méltók, hogy a jelen nemzedék emlékezetében fölujittassanak. Némely más jegyzeteket mindazáltal, noha az egész superintendentiát illetik, kivonatilag ide irni méltónak látok. 1. A körösi sz. congregatio decernálta, hogy ennekutána a halotti prédikációtól a tanítók egy máriást vegyenek, ugy a keresztelőtől. 2. A keresztelés, ugy az esketés, reggeli könyörgés után legyen a nép előtt. 3. A parochialis vagy ekklésiai házakat megépítsék, minden hozzája tartozó épületekkel együtt sz. György napig. 4. A megölő ártáat is minden ekkla megadja prédikátorának, ugy a fejést, a juhos gazdák a sajtot, sub poena canonica. Kőrös 23. Mártii 1713. 2. A scholamesterek, a prédikátorok fiaitól fizetést ne kívánjanak; a köz rend pedig a vecsei gyűlésben lett végzés szerint fizessen. — Didactrum. 1. Az ABCisták: 40 dénár. 2. Az olvasók: 65 dr. 3. Rudimentát repetálók : 75 dr. 4. Grammatisták: 1 for. 5. Syntaxisták : 1 for. 65 dr. 6. Poéták: 2 for. *) *) Az 1639-ki pataji zsinatban végeztetett: „Az Candidatus vagy Procedensek felszenteltetésétül és testimoniálistul három forint, melynek egy forintja Püspek uramé, ketteje az ecclesiáé. Az eccla pecsétitül tartoznak dén. '25, a scribának: dén. 12. Az divortialis causátul fl. 2, melybül dispensáljon az eccla, de egy tallérnál alább ne menjen,"