Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-10 / 6. szám

béke szelíd olajágát óhajtják, de a harctól sem félnek, ha a szükség ugy hozza magával. Még egy pillantást vetett szónok egy tán keletkező sektió feladataira. Theologia ne űzessék abban, a száraz theoriának nincs abban helye. Egyes sektiók (fiókegyletek) ne nyúljanak az egyházi rendszerbe, változtatásokat tenni. Az egyes sektiók céljaiul tűzi ki: nyilvános, népszerű előadásokat tartani, valamint egyes, nevezetes egyházi kérdéseket megvitatni. Szónok ezen beszéde mély benyomást tett a gyűlés tagjaira. Álláspontjának alapos megvilágositása, a meggyőződés bensősége és melegsége, mely helyenkint megható lelkesedésig emelkedett; azon érzet, hogy eme lelkes, tettekben gazdag életű férfi egész odaadással csüng a közvetítő irány létrejöhetésén : ez sokakban, sőt minden jelenlevőkben emelkedett hangulatot keltett, és az egylet alapját veté meg. E r m e 1 Gyula. A kultusz-minisztérium költségvetése feletti vita a porosz országg'yülésben. (,,Sz. E.")A január 30-iki nevezetes ülésről, melyben Bismarck oly hatályosan kikelt az ultramontánok izgatásai ellen, Berlinből a következőket irják: A nap hőse F a 1 k, az uj kultusminister. A ház feszült figyelemmel kisérte beszédét, de F a 1 k, ugy látszik, meg is érdemli, hogy nagy reményeket kössenek hozzá. Nem terjesztett programmot a ház elé, a mi természetesen annyit jelent, hogy nem beszélni, hanem cselekedni szándékszik. Egy ideig minden jól ment. E e i c h e ns p e r g e r nagy mérséklettel szólalt fel a katholikus centrum mellett, ecsetelve annak mártyrságát, jámbor szándéklatát, beváró magatartását, a loyalis harcot, melyet folytat, stb. De társai, a satyricus Mallinckrodt és Windthorst volt hannoverai igazságügyminister, sehogy sem tudtak megbarátkozni e szelíd hanggal, jajveszéklésbe és rekriminatiókba törtek ki a kultusministerium katholikus osztályának eltörlése, valamint a paritási elv megsértése felett, s végre a szokott fenyegetésekre mentek át. F a 1 k erélyesen válaszolt nekik, hangsúlyozva múltját, mint az igazságügyministerium tagja. Tiz évi működése, mondá, erőt kölcsönözend neki, hogy a jogot fentartsa s egyidejűleg igazságos legyen a vallásfelekezetek iránt, bár ministerré neveztetése tagadhatlanul első lépés volt az egyházi ügyeknek a kultus- és igazságügyministeriumtóli különválasztására. Az ultramontánok ellenségeskedésével nem törődik; ezt ő már ministerré neveztetése előtt is tapasztalta, mert azt hitték, bogy L u t z nyomdokait fogja követni, csak nagyobb erélylyel és eszélyességgel. — Utána ismét Windthorst beszélt, követelve, hogy az államministeriumnak katholikus tagja is legyen, midőn váratlanul B i s m a c k lépett a terembe. Windthorst provokatióival szemben a herceg nem maradhatott semleges ; — felszólalt tehát s egy órai rögtönzött beszédében határozottan szakított a jezsuita párttal. „Különösen arra utaltak — mondá a többi közt, — hogy az államministeriumnak egyetlen katholikus tagja sincs ; ezt őszintén sajnálom, mert a ministeriumban többségre van szükségünk, mely kész legyen a kormány által választott irányt támogatni. Hiszi-e előttem szóló, hogy pártjának valamely tagjától ilyesmit remélhetnénk ? (Derültség.) A ministeriumban, osztályai laza összefüggése dacára, bizonyos homogenitás nélkülözhetlen, melyre nézve a centrum tagjai igen csekély garautiát nyújtanak. Ezen felekezeti töredék létezése politikai téren, szorosan véve, egyike a legmeglepőbb szörnytüneményeknek. Nyomást gyakorol a katholikus tagokra, hogy az ellenségeskedések kikerülése végett pártjához csatlakozzanak, és a vallást a szószéki viták tárgyává teszi. (Helyeslés) Elvem : minden vallásfelekezetnek szabad mozgást engedni, anélkül, hogy ezért szükségesnek hinném, miszerint számarányukhoz képest az államliivatalokban képviselve legyenek. E számarányt én nem is ismerem, de egyáltalán nem is akarok tudni róla; ellenben figyelmeztetem öi őket, hogy miként most a katholikusok, ugy a többi vallásfelekezetek: a lutheránusok, reformátusok és zsidók, ép annyi joggal képezhetnének igényt az államhivatalokra, és részemről tapasztaltam, hogy ép ez utóbbiaknál találni kiváló képességet államférfiúi működésre. (Nagy derültség.) Midőn Franciaországból visszatértem, az állam belügyeivel foglalkozandó, a centrum ezen újonnan alakult töredéke ellenem oly állást foglalt, melyben csakis a párt mozgósítását láthattam az állammal szemben. (Helyeslés.) Megerősített e nézetben azon körülmény, hogy a párt élén ama harckész tagot láttam, kinek szavait ép most hallottuk, s ki oly okoknál fogva, melyeket tisztelek, már a priori nem nagy rokonszenvet tanúsított a porosz államszervezet iránt, ugy hogy méltán kétkedhettem, valyon a birodalom uj alakulása megfelel-e óhajtásainak. Főgondjaim közé, sorolám módot találni, melynek, segélyével a német nemzettel való összeköttetés megszakítása nélkül, fentarthatnám az érintkezést a nevezett párttal ; de ezen gondtól csakhamar megszabadított ama mozgó hadsereg magatartása. Keméltem, hogy a kormány támaszra fog találni azon egyházi pártnál, mely a császárnak megadja a mi a császáré; de e helyett sajnálkozással értesültem, hogy a választási beszédekben s a sajtó nyilatkozataiban, melyek a választások céljából terjesztettek, a kormány esetleges tévedései a legrikitóbb színekben ccseteltettek, mialatt a jóról egy szóval sem történt említés. Noha pápa ő szentsége és a püspökök bizonyítványai nyíltan kimondák, hogy a kath. egyháznak teljes oka van az államintézményekkel s a neki adott becsületteljes állással megelégedni, az izgatás nem szűnt meg, mi végre engem is arra bírt, hogy egy lépést tegyek viszszafelé. Panaszra adott okot még a kultuszminisztériumban a katholikus osztály feloszlatása. E hivatal az idő folyamán oly jelleget öltött, mintha csak az állam ellen az