Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-12-21 / 51. szám
lus és Cn. Bebius, Pamphilius consulsága idejében sűrű könyhullatással adott jelt szomorkodásáról. — A R. é. u. 666, ós Kr. sz. e. 86. évben, midőn L. Sylla és Qu. Pompeius voltak consulok, Isis istennő megjelent, ós sokan voltak kik őt szemtől szembe látták. — Ugyanezen évben Minerva szobra egy leégett templom füstölgő romjai közöl teljesen ép és érintetlen állapotban került ki. Szavahihető emberek bizonyitották!—Az meg még mindennapibb dolog volt, hogy egyes istennőknek az élet válságos körülményei közt hatályos közbenjárást tulajdonítottak, s áldozatokkal, fogadalmi táblák ós szobrok felállításával rótták le hálájokat a hivők, vagy olyanokkal előlegesen biztosították maguknak az ohajtott segítséget. Gyakori ily esetek fordultak elő betegségből való szerencsés folgyógyulás alkalmával, vagy midőn meddő házasóvek után egy nem várt gyermek örvendezteté meg a szüléket. Egy férj Juno közbenjárásának köszönte azt, hogy tőle jó idő óta elhidegült neje ismét szerető hajlamokkal fordult felé ; egy hölgy Isisnek hoz áldozatot elvesztett hajzatának csudás ujranövóse fölötti őrömében. - Quis talia credat, nisi sit pro teste vetustas ! * A magyarországi prot. egylet tagsági dijaügyében. A protestánsegylet 1871-rki alakító közgyűlése a tagsági díjra nézve azt határozta, hogy az első évre a tagok önkéntes adományából álljon ; az 1872-i közgyűlés pedig ugy intézkedett, hogy azon egyleti tagok, kik egyszersmind valamely vidéki fiókegyletnek is tagjai, a központi pénztárba évenként 50 krt űzessenek, azok pedig, kik fiókegyleti összeköttetésben nem állanak, évenként 1 frtot. Minthogy az első évben az önkéntes adakozást a tagoknak alig egy negyedrésze teljesítette : a f. óvi közgyűlés megbízott, hogy egyenként szólítsam fel a késedelmezőket, ugy az első óvi önkéntes adomány megtételére, mint a második évi tagdíj befizetésére. Azon reményben, hogy az ily felszólítás fölöslegessé válik, bátor vagyok az illetőket hírlapok utján tisztelettel felkérni, hogy az első 18TYa -ik évre tetszósok szerinti összeget, a második 1872 /3 -ik évre pedig az őket illető tagdijat az egylet pénztárnokához vagy hozzám beküldeni szíveskedjenek. Megemlítem egyúttal, hogy a tagdijak meghatározása a felülfizetéseket nem zárja ki, valamint hogy a második évre 1. az irodalmi vállalatokra, 2. a hazai missióra ós 3. humanisztikus célokra, melyeket a protestánsegylet felkarolt ós eddig is tettleg gyámolított, külön rovatok nyittattak az önként adakozni kívánók számára. Egyletünk csak ugy teljesítheti azon nemes feladatot, melyet maga elé tűzött, ha mindenik tagja szellemi, erkölcsi és anyagi tekintetben buzgón támogatja, s a támogatás megvonása az egyletre egyértelmű az Önmagában szétmállással. Szomorú kilátást nyújtana egyházunk jövője iránt, ha a protestánsegylet tagjai, épen azok, kik másokban a vallás-erkölcsi élőt ujraébresztésére egyesültek, tehát feltehetőleg a vallásos élet legbuzgóbb hivei, ellankadnának ós félrevonulnának a munka megkezdése előtt. Ha a só megizetlenül, mivel sózattatik meg, és ha a zöldellő fán ezt mivelik, mi esik a száraz fán ? Pesten, 1872. dec. 6-án. Kovács Albert, egyl. titkár. * Nyilatkozat. A Protestáns Egyházi s Iskolai lapok f. é. 37-ik számában egy ref. lelkésznek hozzám intézett felszólítására van szerencsém válaszolni, hogy a cáfolatra felelni fogok. Válaszom azonban, mely nagyobb terjedelemre nőtte ki magát, hogysem az oly sok felől igénybe vett, s az igazság lelkes védelmeért is oly becses lapját igénybe venni merészelném : mint röpirat fog megjelenni. A „Néhány őszinte szó felekezeti kül: helv. hitv. tanítóink társadalmi jogállása felett" irott röpiratban kijelentettem, hogy világos, tiszta érvekkel legyőzetve egész őrömmel, s nagy lelki megnyugvással vonulok vissza állításaimmal. Minthogy azonban ref. lelkész ur cáfolatában elferditéseket, személyeskedést igen, csak az őszinte örömmel várt legyőző érveket nem találtam : van szerencsém e becses lapban addig is válaszolni, hogy a röpiratban foglalt elvekhez tovább is szorosan ragaszkodom. Midőn jelen nyilatkozatomnak becses lapjában teendő közlésére tisztelettel felkérném, mély tisztelettel stb. Egy ref. tanitó. * Nyilvános köszönet és kérelem. A pesti ref. theologusok „Önsegélyező-egylete" f. é. november 5-én megalakulván, működését azonnal meg is kezdette. Csekély ugyan az alapösszeg, melylyel jelenleg rendelkezhetünk, de kezdetnek mégis elég. Biztat a remény, hogy részint saját buzgalmunk, részint a minden szép és nemesért hőn lángoló magyar prot. közönség szives áldozatkészsége folytán a kis mustármag idővel terebélyes fává növekedhetik fel. E reményünkben már is megerősít azon élénk érdekeltség, melylyel segélyző-egyletünk megalakítása többek részéről találkozott s ez alkalommal örömmel hozzuk köztudomásra, hogy Vass Kálmán 1 ftot, Feleki József 3 ft., Balogh Andor ügyvéd 1 ft., Vasváry Benő 2 ft., Nagy Ferenc 2 ft., Schmiedt Tódor 2 ft. Mészöly Pál lelkész 1 ftot adományozott a segélyegyleti tőke gyarapítására: Midőn ezen szives adományokért segélyegyletünk nevében őszinte hálánkat és köszönetünket nyilvánítanék, egyszersmind mély tisztelettel kérjük e lap tisztelt olvasóit, kegyeskedjenek sokszor tanúsított jótékonyságukat a kezdet nehézségeivel küzdő egyletünkre is kiterjeszteni s szives adományaikkal bennünket megörvendeztetni. *) Pest 1872. december 17. Szőcs Farkas elnök. Lévay Lajos pénztárnok. Tóth Sándor jegyző. * Nyilatkozat. Nem kétlem, hogy Vaiszló ós Viszló községnevek már többször összetévesztettek, de hogy a legközelebb szept. hóban tartott egyh. ker. gyűlés jegyzőkönyvében nem tévesztésből, de méltón lett Viszló azon egyház sorában említve, melyek az iskolák fentartására pengőkrajcárokat nem Ígértek, ez történeti igazság. Elhiszem, hogy mint eddig segélylyel járult iskolai célokra, ugy ezután is teljesíteni fogja a viszlói egyház köteles tartozását, de hogy a bekért és küldött. nyilatkozatban a viszlói egyház iskoláinknak, jelen állapotában segélyt nem igért, azt, ba ugy tetszik a helyreigazítás Írójának, a beküldött nyilatkozat hiteles másolatával is igazolhatom. *) Az adományokat készséggel veendi át. A szerk.