Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-21 / 51. szám

rnény, várrom. — Szepes megye: Markusfalva, örtornyos várkastély ; Nedec, Schawnik, várromok. — XVI. Szepesi város, ha már külön van irva, akkor Lőcse, régiségeivel nem a megyéhez, hanem ide sorolandó, ki vau még, hagyva: Gölnicbánya, váromladék, várkerités; Késmárk, Tököly-vár. — Temes: Allyos, Kizdia, római sáncok vagy későbbkori földvárak. — Tolna : Bat vagy Bativár, várrom; Duna-Földvár, őrtorony; Leányvár, Nyanya, Simontornya, várromok. — Trencsén : Budetin, Szkalka, Temetvóny, Trencsén, Zsolna, megannyi nagyszerű várrom. — Turóc megyében Likava nincsen, e vár massiv romjai Liptó megyében, a Chocs hegyén emelkednek ; Znióváralja, a rógi vár maradványai. — Ugocsa : Nyalábvár romjai. — Vas: Dolinc, Mura-Szombat, Yecse, régi templomok; Egervár, várkastély, Szent-Mihály, góth stylü templom; Yasvár, góth stylü dominikánus kolostor és templom. — Veszprém : Palota, Pápa, Somlyó, Szolgagyőr, Tós (két várrom a Bakonyban), Ugod, várromok.— Zala : Egregy, román stylü templom; Kemend, a Kisfaludy Sándor által megénekelt omladék, az 1860-as évek elejéig legnagyobb részben megvolt, amikor azonban, magyar birtokosa a déli vasúttársaságnak a vár nagy négyszögkockáit eladta s elhordatta, ma csak egy csonka fala áll még ; Kigyós, Páka, Pölöske, Rezi, Sümeg, Strigó, Tátika, várromok; Tűrje, góth stylü templom, remek kivitelű rózsaablakkal (Radfenster). — Zemplén: Bodrog-Keresztur, erőd ós több XVI., XVII. századi régi magán épület ; Bodrog-Szög, megerőditett ref. és r. kath. imaház, Homonna,, várkastély; Kis Kövesd, megerősített régi ref. templom ; Nagy-Kövesd, 5 emeletes donjon, mély várkút és izmos várfalak ; Olasz-Liszka, kora góth stylü templom ; Páciny, várkastély ; Parics, várrom, Sárospatak, négyszög mészkőkockából épült várfal, három tornyú vár, és r. kath. előbb ref. góth stylü templom, belül stylszerütlenül ujitva ; S.-A.-Ujhely, a vár utolsó maradváayait 1865-ben részeg katonák döntötték le, ma a várnak csak nyoma látszik ; Szeghi, vármaradványok ; Szerdahely, várkastály és várkerités ; Szerencs, régi ref. templom ós várkerités, Sztropkó, a régi vár omladékai, Tokaj, a régi vár némi nyomai a Tisza-Bodrog egyesülésénél. Zólyom: Korpona, góth stylü bitó ; Libetbánya, a négyszögű vár romjai ; Végles vagy Vigles, várromok. Alsó-Fehér : Fenes, római épületromok ; Gyulafehérvár — Vöröspatak, római ut, a nép nem tudván megmagyarázni a tünemény okát, hogy ez utat a gyom nem veri föl, javitani nem kell, ördög utjának nevezte el; Marosportó, római épületmaradványok ; Szent Mihálykő, középkori várrom ; Tótfalu és Metesd közt római sziklafal, a nép szerint óriások müve, kik az Ompoly völgy lakóit az Ompolynak e fal által elzárása által ki akarták pusztítani. — Aranyosszék : Alvinc/'római propugnaculum, az u. n. Zsidóvár; Pannamalma, hajdan Izabella királynő szállásául szolgált épületrom. Belső-Szolnok: Bethlen, várkastély ; Szamosujvár-Némethi, átalakított románkori egyház. — Brassóvidéke: Törcsvár romjai. Felső-Fehérben Kreuzburgnak magyar neve is van: Nyén. Hunyad: dévai vár nagyszerű omladékai; Őralyja Boldogfalva vagy Orja Boldogfalva létezik, Boldogaszonv e megye területén nincsen. Küküllő : Keresd, Radnóth, várkastélyok. Marosszók: M.-Vásárhely, rógi vár, épségben. - Torda : Görgény-Szent-Imrén a görgényi vár alapfalai; Torda, góth stylü templom ; Zsábenyica, két várhely.— Udvarhelyszék : Budvár, Márévára, és Udvarhelyen Székelytámad és Székelybánja várak romjai. Már most kérdjük, összefér-e a magas ministerium s az akadémia méltóságával, hogy egy a nemzet miveltségére fényt vetendő cél elérésére oly fércmüvei áll elő, hogy emlékezetből is száz meg száz kihagyott műemléket lehet elősorolni ! Nagyobb tanulmány s nem egy embererő kell Magyarország régi műveltsége hü képének fölmutatására. Az előterjesztéshez Göncy Pál által szerkesztett két térkép van mellékelve. Az egyik térkép föltüntetvén színezett staffirozásban az iskolalátogató gyermekek számát, ebből azon hízelgő tapasztalatra jutunk, hogy épen a tisztán, vagy túlnyomóan magyar megyékben áll az arány legkedvezőbben. Fehér, Somogy, Veszprém megyékben látogatja legtöbb gyermek az iskolát, t. i. 99—94°/0

, Moson, Sopronban pedig áz ott levő magyarság szintén még emeltyű a kedvező arány megütésére. A magyar nemzet 1

/i4"0

d részét magában foglaló Pestmegye 65 százalékkal áll fölötte a középaránynak. Már a tiszavidéki magyar megyékben az arány nem szól annyira mellettünk. A legmagyarabb 3 megye: Heves, Csongrád, Szabolcs még sok idő múlva érhetik el a dunántuli magyar megyék örvendetes magaslatát. A székelység, Erdélyhez mérten jól, de a magyarországi középarányhoz mérten a középfokon csak kevéssel áll fölül, 60—55 százalékot tüntetvén föl. Erdélyben legjobb az arány a kis szász székekben, de nem Szebenszékben, hol csak 52 százalékot tesz az iskolába járók száma. Szebenszék e hátramaradottságát bizonyára az erősen képviselt román elem okozza. A románság miveletlensége e térképből első pillanatra szembeötlik s megdöbbentő. Azon megyék, melyekben legkevesebb gyermek látogatja az iskolákat (35—10 százalék), csupa román vagy tulnyomólag románajku népességüek. Krassó, Arad, Alsó-Fehér, B.-Szolnok, Szászváros szék, Zaránd ós a legsötétebben színezett Hunyad megye, mind ilyenek. Bihart is bizonyára nem a magyarság, hanem a román elem döntötte a leghátramaradottabb megyék közé. Reánk protestáusokra nézve örvendetes tapasztalat az, hogy amily mérvben vegyül a népesség közé a prot. elem, oly arányban áll előbb a népnevelés terén. A jórészt prot. dunánt-uli (köztük a legkatholikusabb Zala legkedvezőtlenebb, 54 százalékkal) megyéken kivül mutatják ezt a székely ós szász székek és a szomszédai közt legprotestansabb s egyúttal legelőbb (89 százalékkal) álló Gömörmegye. A másik térkép a középtanodákat tünteti föl egyes szakok s felekezeti vagy állami jellegük szerint különkülön színekkel. A jeleket kissé határozottabban kellett volna elkülöníteni, mert igy, használatához sok idő kell s egy-kettő könnyen fölcserélhető egymással. Néhány uj