Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-07 / 49. szám

a legserényebb irók is nem adsequálhatták, holott ő az előtt egésséges korában igen halkal beszélő ember vala. Egésséges korában járt az elméje azon is, hogy esnénk a magyar nyelvnek s pallérozgatnók, s a sok szükségtelen diákizálást is hánynék ki belőle. Volt is magának olyan magyarsága, melyben deák szók nem volnának; a régi magyar szók eléjártak szép hathatósággal. Vala közép termetű, izmos, egésséges piros ember, az ételekben éppen nem válogató, a bort igen jól biró vendég, de a kinek nyelve soha a bőv bortól is nem botlik vala. Beszédei hasznosok valának, s ember-rágalmazás nélkül valók, vizsgálás nélkül nehezen hivő, igen erős nézésű férfi. Ősz, vén korában, özvegységében egy leány szolgálója az ártatlan vén embernek megterhesedék egy Lécfalvi nevű legénytől. De npm akarván a leány a lator legényre vallani spe matrimonii lactata; hanem csak h imezvén, hámozván, hogy ő egy István nevű embertől esett meg, gyanúba hozá a jámbor vént. Egy Baróti István nevü mérges diák pedig vén latornak is szidalmazván, sokáig itt tekerge a városon, néhai Köblös János és az akkori tanács álnok tutélája alatt. Kéntelenitteték azért az Öreg Szigeti István magát inquisitione mediante kitisztítani és justifikáltatni az igeni generális synodusban. Holott is a non comparens Baróti vasra Ítéltetik. De az enyedi tanács kezét nem tevé reája, hogy nemes ember volna : holott az ég alatt egy talpalatnyi öröksíg ) sem vala, 3 az atyja is egy pásquilusokat Írogató, senkit nem becsülő gonosz pap vala. De Szigeti Istvánnak a tanács nem vala barátja. Voltak e nagy embernek több szomorú fátumai is azelőtt, minthogy az első felesége (szép, kényes asszony) Bethlen Jánoshoz adta vala magát, ki is Szigeti István házánál tart vala szállást, ós móg ekkor csak csődör ifja volt a hitvány gróf. A fiában sem vala sok öröme. A nagyobbik leánya Mária, most püspökné, a második anno 1752. nov. maradt el a szegény zsémbes Kovács Zsigmondtól etc. De sok volna mind leirni, a mit ide tartozót tudok. Közli : Barabás József, egerbegyi ref. lelkész. Külföldi egyház és iskola. (ff) Svédország közoktatásügyéről. Svédország közoktatásügye oly nagy lendületet vett az utóbbi évtizedek alatt, hogy e tekintetben példányul szolgálhat bármely civilizált államnak. Gusztáv Adolf uralkodása alatt egyidejűleg kivivatván a politikai függetlenség és a vallás szabad gyakorlata : a felsőbb iskolák, melyek eddig nagyon ritkák s nyomorult szervezetüek valának , csakhamar szaporodásnak és javulásnak indultak a protestantismus jótékony befolyása alatt. Sok eredmény azonban ekkor móg nem volt felmutatható. Történeti tény, melyet Geyer történész kimutatása folytán a törtenészek elfogadtak, hogy Gusztáv Adolf trónralépésekor a városok közhivatalnokai annyira tudatlanok voltak, hogy nevüket sem tudták a hivatalos okmányok alá irni. XI. Károly alatt a népnevelés mindinkább haladt, tökéletesedett. Midőn belátták a kormány emberei, hogy a nép az iskolázás hasznát és horderejét nem látja be, behozták a kényszer rendszert. Az 1686-ki határozat értelmében „minden szülő köteleztetett gyermekeit taníttatni, s a tanítással a lelkészek bízattak me g." Ezen intézkedés nem szülvén meg a várt eredményt: XI. Károly egy ujabb rendeletet bocsátott ki, melynek lényegét a következők képezték : „senkisem léphet házasságra addig, mig előlegesen meg nem confirmál tátott, és senkisem confirmáltathatik meg addig, mig olvasni nem tud." E rendelet után nemsokára kénytelenek voltak kinyilatkoztatni a lelkészek, hogy nem győzik a tömeges tanítást, s igy történt, hogy önálló, s a szükségnek jobban megfelelő népoktatási szervezetről kellett gondoskodni. XIV. Károly, (Beruadotte) e még tökéletlen szervezet kifejtésén működött. Az 1842-ki törvény napjainkig a legnagyobb mélytánylásban részesült, s bámulatra méltó eredményeket hozott létre. Az évenként megjelenő statistikai adatok egyetlenegy esetet sem említenek, mely bizonyítaná azt, hogv a köznép a tanítás elemeit, a reánézve legszükségesebb ismereteket el ne sajátította volna; minden svéd folyékonyan ir és olvas ; minden svéd — igen csekély kivétellel — eieget tesz az 1842-ki törvény 7. §-ának, mely a népoktatás és az elsajátítandó ismeretek minimumául a következőket rendeli: 1. A svéd nyelv folyékony olvasása gotb és latin betűkkel ; 2. A szent történelem ismerete ; 3. Az egyházi zsoltárok éneklésének megtanulása; 4. A folyékony ,

-rás ; 5. A számtan négy alaptételének ismerete. (ff.) Inquisiiio modern kiadásban. \ legközelebbi francia közzsinaton a szabadelvű párt legyőzetett s az orthodoxia betű uralma emeltetett érvényre. Mi természetesebb, a franciaországi protestantizmus megfeneklése folytán vérszemet kapott a katholikus klérus s most azon reményben él, hogy ha a protestánsok többsége kezdi útját állani a józan haladásnak s a szabad vizsgálódás elvén alapuló felvilágosodásnak, egykori hatalmának boldog emlékeért ma is jogában áll, sőt kötelessége birói Ítélőszéke elé idézni azokat, kik szabadon, függetlenül gondolkoznak és e gondolkozásuk által az ő csalhatatlan egyházaik tanait valódi színükben mutatják be a világnak. Igy történt, hogy S t e e g Gyula, a francia protestantizmus szabadelvű harcosa, az urvacsorája felett irt cikksorozata miatt a bordeauxi egyházi hatóság elé idéztetett azon vád alapján, hogy cikksorozatában akatholika egyházat megsértette. E megidézés következményeiről nem