Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-07 / 49. szám

szetkara számára az 1871-dik évben a Károlykaszárnyában 5000 ftért kibérelt és fölszerelt két tantermet is. És e két óriási teremnek, melyek közül az egyik 350 hallgatóra van készítve, egyetlen tanár, 5 — 10 növendékkel vette hasznát , mert az uj világ-utcában oly helyen van, hogy a magyar történetet előadó Kerékgyártó tanár nem győzte tüdővel az óriási teremben a szűk utcából tízszeresen viszhangzó kocsizörejt tulkiáltani. Yiszszament hát a régi egyetem-épületbe. A magyar ministerium pedig semmi haszonért hűségesen fizette a cs. k. katonai kincstár számára az 5000 p. ftot. S ez ellen mindeddig egyetlen szó* nem emelkedett. Egyetlen hang nem kárhoztatta az ily nedves és a kocsizörej miatt teljesen használhatatlan helyiség kibérléséért az egyetemi tanácsot és a minister iumot. Pedig mikor a tanitói nyugdij-a lapra nem jut 5000 ft, akkor helyesebben kellene sáfárkodni az '5000 ftokkal! A ministerium legtöbbet tett az orvosügy emelése körül. Különösen fontos az 1869. nov. 30-iki legfelsőbb határozat kieszközlése, mely szerint kimondatott, hogy a pesti egyetem orvostudori s gyógyszerészi oklevelei a bécsi egyeteméivel egyenjogúak , melynélfogva a pesti egyetemi orvostudorokat, ha Bécsben kívánnak gyakorlatot űzni, ottan uj vizsgára kötelezni többé nem lehet. A másik nagyfontosságú intézkedés a pozsonyi és n.-váradi bábaiskolák életbeléptetése, mely a képzett bábák hiányán igyekezik segíteni. A pesti egyetemen az utóbbi 5 év alatt csak a sebészek (106-al) és a r. kath. theologusok (2-vel) kevesbedtek, minden más fakultás gyarapodott. Eszerint 187°/t

ben volt 70 r. és g. cath. theologus, 1336 jogász, 516 orvos, 177 bölcsész, 78 sebész, 117 gyógyszerész és 75 szülész. — Az állam közvetlen rendelkezése alatt 779 ösztöndij, 138.314 ft. értékben áll. A kir. J ó z s e f-m üegyetern a hasonnevű ipartanodából fejlődött. 1857

/8

-ban már mint polytechnicum működött. A ministerium életbeléptetése óta a műegyetem beiszervezete lényegesen megváltozott. Az 1871, jul. 10-diki legfelsőbb elhatározás folytán egészen egyetemi rangra emeltetett, a műegyetemi tanács önható igazgatósága alatt. A tanszékek, tanárok fizetése, jutalom és ösztöndijak szaporittattak. Taneszközök és gyűjtemények, tanodai épületek vétettek meg. A műegyetem Pestre költözésekor a Nágel-féle ház 43.800 ftért kibérlését, az alku tulcsigázott volta miatt, a közvélemény teljesen elitélte. A műegyetemi tanulók 186G

/7

-ben 250-en voltak, 187%-ben már 451-en, igy hát számuk 5 óv alatt 201-el növekedett. A közmivelődési ügyeket tárgyaló IV. és utolsó szakasz a m. nemzeti muzeumon kezdi meg a közintézetek ismertetését. Minden magyar által jól ismert történetét előrebocsátva, áttér az egyes szakok gyarapodására. Minden egyes szak örvendetesen szaporodott. Az ország segélye és a közönség lankadatlan adományozása virágzóvá tette ez intézetet. Gyűjteményei átalakíttattak. A könyvtár rendeztetett, a régiségtár szintén, és ugyanitt a szoborgyüjtemény hiánya pótlasára gypsz másolatok állíttattak fel. A természetiek tára a föld kerekségét felöleli. Ez már nem speciális magyar, mint pl. a könyvtár. A Xántus-féle keletázsiai expeditiokor szerzett nagyszerű népismei-, a Lobkovitz-féle világhírű ásványgyüjtemény jutányos megszerzése folytán a föld csaknem minden vidéke képviselve van a természetiek tárában. A képtár 383 dbra szaporodott, s különösen sokat nyert Ligethy képtárőr szakavatott rendezése által. A muzeum pénzügyei azonban, a nagy kiadások miatt nem a legjobban állanak. A törvényhozás ugyan a segély megszavazásában nem fukarkodik, mégis a rendkívüli kiadások folytán az előirányzott összeg ritkán elegendő. Akármennyit ad ki ez intézetre az ország, nem sajnálhatja, mert legalább láttatja van. A magyar nemz. muzeum gyűjteményei oly nagy mennyiségű anyaggal rendelkeznek, minővel kevés ilynemű intézet. Ebben hát nincs hiány. De annál érezhetőbb a gyűjtemények rendezésénél megkívántató munkaerő hiánya-Ezt csak igen csekély részben pótolhatni napidijasok által. Szakképzett egyének (specialitások) pedig oly kevesen vannak, hogy ezek gyér száma miatt a muzeum tisztikara csak azon mérvben fog szaporittathatni, amint a tudományok szakmivelésének kedve a nemzetben gyökeret ver, s a tudomány munkásai közbecsüléseu kivül jó állásra is számot tarthatva, örömmel s odaadással szentelendik magukat a musealis munkálkodás szerény, de nagyfontosságú pályájára. * A képzőművészetek terén nagyban haladunk. 1839-ben alakult a műegylet, 1845-ben a nemzeti képcsarnokot alakító egyesület, s 1861-ben a magyar képzőművészeti társulat, mely utóbbinak bevétele az első évi 1630 ftról 1869-ben 28.176 ft. 8 krra emelkedett. Eötvös József minden szépért lelkesülő szelleme a képző művészeteknek közművelődési és nemzetgazdasági jelentőségét teljes mórvben méltányolva, működése egyik főfeladatául a művészetek fölkarolását tűzte ki. E célra szükségesnek találta fiatal tehetségeket ösztöndijak által támogatni. Az 1867. óta megszavazott jövedelemből lehetővé vált mostanig 36 művészt összesen 28.800 frt erejéig ösztöndíjban részesíteni. Ezenkívül addig is mig a nemzet pénzviszonyai megengedik, ministeriumunk Izsó és Engel művészi vésőjét, Székely, Benczúr, Madarász, Thán és Lotz ecsetjét vette igénybe. Ezenkívül képzőművészeti tanács állíttatott fel. Megszereztetett a hg. Eszterházy kétpár, s annak hiányai az Ipolyi által adományozott praerafaelita 60 képpel pótoltattak. Igen nevezetes és üdvös intézkedés volt az országos mintarajztanoda s tanárképezde szervezése. Az uj intézet látogatói száma már 80-ra emelkedett, kik 3 évi tanfolyam alatt a rajzban, festészet és szobrászatban kötelesek a megkívánt tanulmányokat megtenni, s ha rajztanári oklevélre akarnak szert tenni, elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenniök. — Tervben van egy, a muzeumi és Eszterházy képtárt, s a közp. rajztanodát magába fogla-