Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-03 / 5. szám

mutat, mely a porosz kormáuy kebelében történt a kath. kérdésre vonatkozólag. A szeg nem sokára ki fog bújni a zsákból, valamint az is, mi az ára Bismarck lig ezen vallási türelmének. KÜLÖNFÉLÉK. A nemzeti képcsarnok-egylethez néhai b. Eöt­vös József m. k. minister arcképének, és a Munkácsy M. által festendő magyar népéleti képnek a m. n. muzeum részére megszerzése végett küldött további adományok. (4-dik közlemény.) A pesti izraelita hitközség 25 ft.; — Szapáry István gróf, és a mezőtúri takarékpénztár, min­denik 10 ft.; — a rudai „12 apostol" bányatársulat, Benyey Gyula, Benkő Rezső, Engert Tivadar, Fábry István, Fáhndisch Hugó, Grabovszky György, Koppéi L. M., Locatelli László, Més/ey György, Nóvák Antal, Ó-Buda város községe, Paxy Károly, Rőnyi György, Törnay (id.) Károly és Werklein Ferenc, mindenik 5 ft.; — Eördögk Ján. 4 ft ; — Zsoldos Ign. 3 ft. ; — Bartsik Márt., Császár (id.) Mih.,* Csernecky Józs., Eördögh And., Erkel Ferenc, Fogarasi Ján., Hersich Ign., Kiss Zsig., Orbay Ant., Tarnay (ifj.) Kár., Vész Ján. Arm., Virághalmi Ferenc, és Würtl János, mindenik 2 ft.; — Sejess Ferenc 1 ft. 50 kr.; — Almásy Ant., Böhm Jáu., Bolváry Antal, Brunauer Salam., Cserny N., Csáky Aladár gr., Cibulka Gusz., Demkő Imre, Egger Laj., Engerth Laj., Fésűs György, Fink Ferenc, Glázer Rezső, Gránzenstein Arthur, Henter N., Hoffer Ant., Horváth Ist., Jankovits Ján., Kár Józs., Karacsay Miki. Kauracsky R., Kerékgyártó Árpád, Klekner Alajos, Klemm Jusztin, Klimes Józs., Koller Kálmán, Köréuyi Laj., Küry Oszkár, Löwinger Józs. és Sándor, Mariska Vilm., Mayer Józs., Müller Jak., Oderszky Sánd., Palchó Alb., Petényi Sándor, P. M. Szeghalmon, Reizner Ján., Schwartz Vince, Schnierer Aladár, Szánky Nándor, Székács Ferenc, Szögyény Béla, Tankó Ján., Tarnay Alajos, Velkey Ferenc, V. I. Kassán és Zundel Kristóf, mindenik 1 ft.; — Appel Henr., Golnay N., Halkó Ján., Kleinrath Kár., Kuszenich Antal, M. M. Szeghalmon, Mossócy Mih., két névtelen Szeghalmon, Sólyom Balázs, Sz. A. Szeghalmon, Tura Gyula, és Vus­kits József, mindenik 50 kr.; — Fejér Etelka, és három névtelen Szeghalmon mindenik 20 kr.; — Steiner A. 10 kr. Kelt Pesten 1872. januárhó 16-án. M á t r a y Gábor, egyesületi titoknok. * A lbélai katli. lelkész, — ki, mint Weber ur mult heti vezércikkében emlité, dacára az 1868. LIII. t. c. 12 §-ának, Koremko Mihály tói reversalist vett arra nézve, hogy ez minden gyermekét katholikusnak fogja neveltetni, — 'közelébb interpellatio tárgyát képezte. Vécsey Tamás képviselő ugyanis a kultusministerhez kérdést intézett, valyon van-e tudomása a szóban levő esetről, s ha igen, mit szándékozik tenni szemben e visszaéléssel ? Mire Pauler azt válaszolta, hogy a kérdéses eset iránt megteendi a szükséges vizsgálatot s valamint eddig, ugy jövőben is, minden ily esetben ugy fog eljárni, amint azt a törvény megkivánja. * Középtanodai statistika. A „Népn. 1." szerint az ág. h. e v. egyház Magyarországon 20 helyen tart középtanodát, melyekben 205 tanár 118 osztályban műkö­dik. Ezen tanodák fentartása a lefolyt tanévben 185,074 ftba került. A rendes tanulók száma 3082, kik közül 422 helv. hitv., 343 róm. k., 457 izr.; 1921 magyar ajkú, 638 német, 428 tót, 23 román, a többi más külországi. Kinek a pápa a tollat kézbesiíi. Az „Univers" szerint Strossmayer püspök Jácint atyával értekezik s a csalatkozhatlanság elfogadására nem gondol. A bécsi „Vaterland"-ot pedig arról tudósitják az örök városból, hogy a szentatya maga kézbesítette Strossmayernek a tollat, hogy egy kész csalatkozhatlansági deklarátiót alá­írjon ; de a püspök azt visszautasitá. E két hirrel kap­csolatban a katholikus „Szabad egyház" ezt irja: Mi tudunk e hazában érseket, ki a kongressus idejében elő­kelő világi férfiak előtt oda nyilatkozott, hogy inkább lemond gazdag javadalmáról, mintsem az infallíbilitást elfogadja. Mondják, hogy Rómában a lemondást el nem fogadták, hanem tollat nyújtottak az érsek kezébe^ hogy aláirja azt, amiről önmagának nem tudott beszámolni; s az érsek nemcsak aláirta, hanem még egy kis zsinati dekoratio mellett ki is hirdette az aláirt szent dolgokat. Igen jellemző események! * Meliádiában a tanitók nagy része távirdai hiva­talnokká lett, mivel nem voltak képesek csekély tanítói fizetésűkből megélni. E kir, melyhez hasonló csaknem minden héten fölmerül, ujabb bizonyságul szolgál arra nézve, mennyire szükség volt Schwarc Gyulának a tanítói fizetés tárgyában tett indítványára. Óhajtandó, hogy ez indítványt a képviselőház mielőbb határozattá emelje, mert különben nemcsak hogy praeparandiáink hallgatói­nak száma fogévről évre csökkenni, de már meglevő taní­tóink is elhagyják lassanként a pályát, melyen a mostani drágaság mellett éhen kellene hallniok. * A magyarországi prot. egylet érdekében, mint a „K. Cs.f t irja, közelebbről jelentékeny mozgalmak tör­téntek. Enyeden, Kecskeméten, H.-M.-Vásárhelytt a fiók­egyletek végleg szervezkedtek. Felső-Zemplénben Laky András esperes ur és Háromszéken Demeter Sámuel ur körlevelet bocsájtottak ki fiókegyletek alakitása ügyében. * Köszönet-nyilvánítás. Miután tiszt. Petz Gyula és tiszt. Petrovics Samu urak által, boldogult férjem, néhai Kirner Ede, m.-berényi német ajkú ev. tanitó felett 1870. sept. 26-kán német és magyar nyelven tartatott halotti beszédek elárusított példányaiból, — melyeket a m.-berényi olvasó-egylet kívánatára, szánakozásra méltó állapotomra való tekintetből t. Dobay János gyulai nyom­dász ur tetemesen leszállított áron volt szives kinyomni, — sok helyről felülfizetések: is történvén, nekem Petz Gyula m.-berényi németajkú ev. lelkész ur által 94 ft. 20 kr. o. é. kézbesittetett: ezennel kedves kötelessé-

Next

/
Thumbnails
Contents