Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-23 / 47. szám

KÜLÖNFÉLÉK. Köt estetik: A „Protestáns E g ykázi és Iskolai Lap" 1858. évfolyamának 20-ik száma; az 1859-ik évfolyamnak 1, 9, 10, 12-ik száma, s eim- és mutató-táblája; az 1860-ik évfolyam 37-ik ós 50-ik száma és az 1863-ik éviből a 32-ik szám. Kinél a Prot. Lap kijelölt évfolyamai oly hiányosak volnának, hogy 1—2 szám kivétele nem nagy kárt okozna bennök, vagy a kinek 1859-iki és 1863-iki egész lapja van eladó, szíveskedjék árát pénzben vagy folyó és jövő éri lapokban tudatni a „Keresztyén Család" szerkesztőségével, egy levelezési lapon. * A pesti népoktatási kör f. hó 17-én tartott közgyűlését Türr István elnök nyitotta nng, s utána Gyulai Béla az egylet tevékeny jegyzője olvasta fel a jelentést. Az egylet két óv alatti Összes pénzforgalma 10992 ftra, s ezen ősszegből a tagdijak csak 772 frt 10 krra ment, a melyhez a főváros 1000 fttal, a közoktatásügyi ministerium 5000 frttal járult s a többit mintegy 15 ft magánadakozást leszámitva — a központi népoktatási körnek kellett pótolnia. Az egylet összes tagjainak száma azon napig 129 volt, s azok nagyrésze részint egészen ösmeretlen volt, részint ismételt felhivások dacára sem fizette tagsági diját, a mely egy évre összesen két, azaz két forintból állott (az alapító tagokó 40 frt.) E jelentós után a régi bizottmányi tagok újra megválasztattak, s Irányi Dániel indítványa folytán elhatároztatott, hogy minden ismertebb polgárhoz házanként küldjenek felszólítást s igy erkölcsi pressiot gyakoroljanak a belépésre. * A mi elismerést és üdvözletet érdemel. Hiteles tudósítás nyomán a következő érdekes esetet közöljük t. olvasóinkkal. N. N. felszentelt kath. pap megunván a szellemi rabságot, melyet különben kényelmes állásánál fogva tűrnie kellett, megvált állásától és az egyedül üdvezitő egyháztól, és kálvinista lett. Mint ilyen házasságra óhajtván lépni, mivel választottja a róm. kath. egyházhoz tartozott, a kihirdetésnek mini a két félnél meg kellett történni. S ime, horrendum! a kath. plebánus ur nemhogy megtagadta volna a kihirdetést, hanem örömmel vállalkozott annak teljesítésére, s megtörténte ntán az elbocsátót is kiadta, mégjegyezvén, hogy a felek között semmi házassággátló akadály nincs. A kath. plóbanus ur e tettével az országos törvényt respektálta, s mi üdvözöljük őt, mint egyházának oly szabadelvű tagját, ki hazája törvényét elébe teszi egyháza rendszabályainak mindazon esetekben, midőn azok collisioba jönnek egymással. Szükségtelen talán megjegyeznünk, hogy N. N. a kiadott elbocsátó alapján ref. szertartás szerint megeskettetett. * A nöképzöegylet, tanodája gyarapítására az 1873-dik farsang első vasárnapján (azaz január 12-kén) újólag tombolajátékot tart, hogy ezáltal több szegény 1 iuyt részesíthessen minden dij nélkül a magasabb kiképzés szükséges kellékeiben, s e végett felkéri a közöaséget, hogy a tombola számára valami kisorsolandó aján- ! dékot küldjön be. Az ajándéktárgyakat legfeljebb 1873. évi jaouár 1-ső napjáig kérik, gróf Teleki Sándorné lakására, Szorvitatér 2-dik szám , gróf Teleki-palota, beküldeni. Az adakozók nevei a lapok utján fognak közzótátetni, valamint az ajándéktárgyak gróf Teleki Sándorné által, nyilvánosan nyugtáztatni. * Szeretetház lesz Pesten is. A városi tanács legközelebbi közgyűlésében egy 2000 négyszögöloyi területet ajánlott fel e célra a kőbányai park körében, s egyszersmind felszólította Molnár Aladárt, a füredi szeretetház lelkes alapitóját, hogy az e célra kinevezett bizottsággal magát érintkezésbe téve, egy részletes tervet készítsen el a szeretetház épülete és berendezésére nézve. Sok sikert kívánunk e nemes vállalatnak! Irodalom. (g) A v

Közigazgatás" cimü heti szakközlöny, melynek szerkesztője ós kiadója Bakos Gábor, főmunkatársai Barth László és Kassay Adolf, most lépett uj, második évfolyamába. Mellékleteit képezik Hont-, Felső Fehér-,, Liptó- és Békésmegyék hivatalos közlönyei. Alig van lap, mely fokról fokra inkább javulna és tökélyesbülne, mint a Közigazgatás, amely eleintén jóformán nem volt egyéb száraz adattárnál ; később a törvények, rendeletek, statutumok, szóval a hivatalos okmányokon kivül a törvényhatóságok körébe vágó, nagyobbrészt gyakorlati, ügyesen irt cikkeket is közölt s ma már, különösen uj folyamának előttünk fekvő első számában a szakdolgozatok az okmányokkal oly helyes arányban állanak, hogy a megyei, városi tisztviselők gyakorlati és tudományos igényeit e közlöny egyaránt kielégítheti. Előnyére válik ezenkívül még a lapnak az is, hogy uj folyama könyv alakjában jelenik meg s igy beköttethető levén, a törvényhatóságok tüzetes adattára, krónikája, másrészről becses kézikönyve lesz a helyhatósági ós községi közigazgatásnak és önkormányzatnak. Előfizetési ára, dacára, hogy most jóval terjedelmesebb, mint azelőtt, maradt a régi: egész évre 8 ft. * A „Magyar Nyelvőr" IX. füzete megjelent. Tartalma: Az idegen szavak ós a purismus. Volf György. Egy hirdetmény. Szarvas Gábor. „Magam" birtokos éstulajdonitóraggal. Komáromy Lajos. A népirodalomból. Budenz J. Yárosonki. P. Thewrewh Emil. A Ferenclegenda. Szarvas G. Népnyelvhagyományok: 1) Közmondások. Ferenczi. 2) Népdalok. Szetsödi Julcsa. Gaál Ferencz. Barna Dezső. Erdélyi Béla. 3) Népmesék. Pfciffer Júlia. Steiner. 4) Szólásmódok. Gaál. Fatér. 5) Tájszók. Iványos Soma. Ferenczi. 6) Helynevek. Kriza János. Ballagi Aladár. — Instantia a 18. századból. Géresy Kálmán. — A magyar nyelv, a) A folyóiratokban. Komáromy. b) A hiilapokban. Steiner. Idegen csemeték. Irsile. Lörincz