Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-23 / 47. szám

Stuartnak erre vonatkozó e szavait: „Képtelenségnek tartottam és tartom most is, hogy iskolában tanítsanak történelmet, kivéve azon elemi iskolákat, hol a munkásosztály gyermekei tanulnak, miután azok később nehezebben juthatnak könyvekhez. Ki tanult ugyanis valaha igazán történelmet magánolvasáson kivül ? Maga a nevelésrendszer adjon kedvet a növendéknek, hogy e téren a legvonzóbb pontokat fölkeresse. Ellenben a felsőbb iskola az a hely, hová a törtónet bölcsószetét kellene bevinni, s hol a tanárok ismertessék meg a tanulóval az emherisóg múltja főbb mozzanatainak okait." A történelem tanulása tehát legyen a tanuló magánszorgalmának tárgya, melyre a tanár csak ösztönt ós útbaigazítást adjon, s időről időre ösztönzései foganatbavótelóről magának tudomást szerezzen. — Mentül többet bizunk a jól irányzott és ellenőrzött magánszorgalomra, annál biztosabb reményünk lehet a munkaerő és munkakedv szebb kifejléséhez, melyre ma már, mióta megszűntünk Yerbőczy nemzete lenni, nekünk is csak ugy, mint minden kulturai népnek, legnagyobb szükségünk van. IY. A felsőbb osztályokban az erő forgácsolás elkerülése, s az egyöntetűség fenntartása első tekintetre több nehézséggel jár, a mennyiben egy klassicai nyelvvel (a göröggel) többet kell tanítanunk, tulfelül az utolsó két évben a tananyag még a rendszeres történelem előadásával meg a bölcsészeti propaedeutikával is szaporítandó. Ha azonban a növendék az alsóbb osztályokban folytatott helyes tanmód szerint elkezdett már maga eszével élni ós önlábán járni, a tanító pedig a gymnasium feladatát: t. i. az észfejtósfc s a szellemi önmunkásság megkedveltetósót szem elől nem téveszti, nem lesz nehéz az alsóbb osztályokban vetett szilárd alapra tovább ugy építeni, hogy a különbféle tananyagot egy magasabb szempont alatt egyesítve, az ifjút a kívánt célhoz eljuttassák. A beosztás itt is ugy intézendő, hogy a fősúlyt azon tantárgyakra fektessék, melyek leginkább alkalmasak arra, hogy a szellemi önmunkásságra szoktatásban eszközül szolgáljanak. E szerint az 5-ik és 6-ik osztályban is a fősuly még mindig a nyelvekre fektetendő, ugy liogy a heti óráknak nagyobb felét, tizenhat órát nyelvtanításra kell szentelni. E tizenhat órából öt a latinra* hat a most kezdendő görögre, ós öt a hazai nyelvekre esik. De a hazai és latin nyelvtanítással most"j már a rendszeres stylistica, a szónoklattan és a költószettan is összekötendő. E mellett magától értetik, hogy a nyelvtanítás ez előhaladt stádiumán az önerején való dolgozásnak még tágabb tért kell nyitni, mint eddig történt. Dolgoztatás a történelemből itt már nagyobb mórvek szerint űzendő ; a tanuló egyes korszakok vagy egyes országok történeteit tanulmányozza, s azokról referáljon ugy szóbelileg mint Írásban. E közben a tanár elég módot talál a tanulót az irály mindenféle nemeiben gyakoroltatni. A mi a görögöt illeti, ez hetenkinti hat órán két éven át olyanoknak taníttatván, kik a rokon és hasonló szerkezetű latin nyelvet már tudják, kétségkívül oda fognak juthatni, hogy az utolsó két éven át a görög klassicusokat négy órán hetenkint haszonnal olvashatják. A 7-dik ós 8-dik osztályban a latiu ós hazai nyelvekre szánt tíz órából a nagyobb rósz már a történelem rendszeres előadására fordítandó, mely azonban nem annyira pusztán politikai történelem, mint a kultura történelme és irodalomtörténet legyen, móg pedig először általános, aztán ^különösen hazai, az irodalomtörténetben fősúlyt fektetvén az irodalom viszonyára a társadalmi állapotokhoz, a minők: államszerkezet, egyház, ipar, tudomány és művészet. A természettudományiakból az 5-ikben vegytan a 6-ikban embertan (mint a későbben tanítandó lélektan előkészítő része) hetenkinti 3—3 órán, a 7-dikben természettan, a 8-dikban geographia ós növényi és állati élettan hetenkinti 5—5 órán tanitandók. A mathematikumokból az 5-dikben algebra, a 6-dikban geometria ós trigonometria (de csak a sikszögmértan) hetenkinti 4— 4 órán, a 7-ikben az algebra alkalmazása a geometriára, a 8-dikban a csillagászat hetenkinti 3—3 órán. Yégre A philosophiából a 7-dik és 8-dik osztályban a bölcsészeti propaedeutica (lélektan és gondolkozástan) hetenkinti 3—3 órán. Ily beosztás mellet a gymnasium egész folyamatán keresztül mindvégig a tanuló lelki eréjének fokonkénti fejlesztése marad főfeladatul; s ópen e tekintetből az úgynevezett reálók is ugy vannak besorozva, hogy azok közül a gymaasium alsó osztályaiba azok vétettek fel, melyek sikerrel csak szemléltetve taníthatók ós a lelki erők közül leginkább az emlékező tehetséget veszik igénybe, de azért a tanítást mégis ugy kell intézni, hogy mindegyik tan-ág vé-93*