Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-11-16 / 46. szám
2. Jézus és a hagyomány. 3. Jézus és a különböző vallások papjai. 4. Jézus és a szertartások. 5. Jézus és a mysticismus. 6. Jézus és a dogmák. 7. Jézus és a csoda, 8. Jézus és az Isten országa. Ezen érdekes egyházi beszédek nyomtatásban is meg fognak jelenni, s főbb eszméikkel annak idejében megismertetjük t. közönségünket. (ff) Veszélyes jelenség az orosz egyliázi életben. Néhány év óta az orosz egyház a legnagyobb zavarban van az üresedésbe jött papi állomások betöltése kérdésénél. A fiatalság ugyanis oly nagy mértékben kezdett idegenkedni a papi pályától , hogy a theologiai semináriumok üresen tátongnak és a tanárok a puszta falaknak tartanak előadást. E jelenség okát két körülményben találják. Az orosz egyházak oly nyomorúságos helyzetben vannak, hogy papjainak nem képes biztosítani azt, a mire egy tanult, mivelt ember társadalmi állásánál fogva igényt tarthat; s ennek természetes következménye, hogy mindenki örömestebb lép világi pályára, mint a mely biztos, nyugodt jövőt, fáradozásaiért méltó jutalmat biztosit ; annyival is inkább, mert a világi pálya az orosz állami viszonyok folytán gazdagsággal és tekintélylyel kecsegtet, mig az egyházi téren nemcsak nélkülözni kell ezeket, de a szó szoros értelmében nyomornak teszi ki magát az ember. Tout comme chez nous ! * Az amerikai liittéritők Törökországban a konstantinápolyi Róbert-collegiumon és beiruti syriai tanodán kivül most alapitanak ismét egy collegiumot Aintabban örmények számára. A Róbert-collegium czélja nyugati tanulmányokat honositani meg keleten, az aintabi azonban a törököt választotta tannyelvül. Örmény protestánsok és az egyesült államok már nagy összegeket Ígértek e czélra. Í> lo-i* ooo.TÍ, KÜLÖNFÉLÉK. ' 1 IC Kerestetik: A „Protestáns E g yh á z i és I é k o 1 a i Lap" 1858. évfolyamának 20 ik Mma; az 1859 ik évfolyamnak 1, 9, 10, 12-ik száma, s cím és mutató táblája ; az 1860-ik évfolyam 37-ik és 50-ik száma és az 1863-ik évibői a 32-ik szám. Kinél a Prot. J^ap-kijelölt évfolyamai oly hiányosak volnának, Hogy 1.4 % szám;,;kivétele- nem nagy kárt okozna O-bonnök, vagy a kinek. 1859-iki és 1863-iki egész lapja van r eladó, szíveskedjék árát pénzben vagy folyó és jövő évf lapokban tudatni a „Keresztyén család" szerkesztőségével, egy levelezési lapon. *op * (ff) Papválasztás. Liszkai József győri lelkész pápai lelkészszé történt megválasztatása folytán üresedésbe jött győri egyház f. hó 4-én tartotta a pap választást. Az egyháztagok, mint tudósítónk irja, a legnagyobb számmal gyűltek egybe, hogy érvényesítsék jogukat ezen, az egyház érdekeire nézve felette fontos választás alkalmával. Mindenki meg volt győződve arról, hogy a választás ugy az egyház, mint a hazai protestantismus érdekeire nézve azon esetben leend áldásosr, ha a közbizalom oly férfiúban öszpontosul, kinek eddigi működése teljes biztosítékot ád az iránt, hogy a győri egyház szabad szellemű és irányzatú tagjait multjukhoz és feledhetetlen emlékű lelkészeik törekvéseihez hiven azon az uton vezérlendi, melyet a kor kiáltó szava és a hazai protestantismus helyzete mutat ki számára. E meggyőződéstől vezéreltetve a győri egyház derék tagjai az egyházi téren irodalmi működéséről s emelkedett, szabad szellemű gondolkozásáról előnyösen ismert mocsai lelkészt, P ereszlényi Jánost szemelték ki maguknak, s közfelkiáltással elválaszták egyházuk lelkészeül. Midőn örömünket fejezzük ki e szerencsés választás felett, s üdvözöljük a szabad szellemű győrieket s elválasztott lelkészüket, nem habozhatunk annak kifejezésében, hogy ezen egyhangú választás nagy részben azon irodalmi működésnek tulajdonitható, melyet a mostani válságos időkben Pereszlényi János részéről tapasztaltunk. A legnemesebb törekvésnek méltó jutalma az ily megtisztelő méltánylás, s bizoayuyal örvendetes jeleuségnek tarthatjuk, ha protestáns egyházaink a választások alkalmával erre a tekintetre is súlyt fektetnek , mint ezt Győrben s nem csalódunk, ha hozzá tesszük, Geszten is tapasztaltuk. E jelenség nagyban befoly a munkavágy, a tanulmányozási kedv felélesztésére és fokozására; egészséges egyházi élet pedig csak ennek általános meghonosulásával érhető el. * Kolozsvárról a következő távirat érkezett. Lobogók hirdetik egyetemünk megnyitását. A templomokban isteni tisztelet. A Lyceumban 11 órakor egyetemi tisztviselők s a rector beigtatása nagy közönség előtt. Korbuly olvassa a tisztviselők megválasztását helybenhagyó miniszteri leiratot, Groisz dókán a rectort üdvözölve beiktatja. Berde rector beszédében a tudomány hatalmát fejtegeti, hálát mond a királynak, kormányának. Groisz olvassa Pauler és Hatala rector üdvözlő táviratát. A redouteban 205 személyre díszebéd, toasztok mondattak a királyra, s a kormányra. Estve kivilágítás, a színházban díszelőadás, öröm mindenütt. E hirrel kapcsolatban megemlítjük, hogy a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán az első félévben a következő tárgyak adatnak elő : I. Bölcsészeti előadások. Bevezetés a philosophiába, előadja Szász Béla, r. t. A régi philosophía törtéuete ; ugyanazon tanár. Psychologia (bevezetésül a neveléstanba,) Felméri Lajos. Neveléstan ; ugyanazon tanár. II. Történelmi előadások : A középkori államok alakulása s a népek politikai, társadalmi és szellemi fejlődése • Ladányi Gedeon. Európa több államai a XVI. században ; ugyanazon tanár. A magyar vezérek és szent István kora, különös tekintettel a mivelődes történetére, a források bírálati ősmertetésével Szabó Károly. Átalános mennyiségtani .ós