Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-16 / 46. szám

2. Jézus és a hagyomány. 3. Jézus és a különböző vallások papjai. 4. Jézus és a szertartások. 5. Jézus és a mysticismus. 6. Jézus és a dogmák. 7. Jézus és a csoda, 8. Jézus és az Isten országa. Ezen érdekes egyházi beszédek nyomtatásban is meg fognak jelenni, s főbb eszméikkel annak idejében megis­mertetjük t. közönségünket. (ff) Veszélyes jelenség az orosz egyliázi élet­ben. Néhány év óta az orosz egyház a legnagyobb za­varban van az üresedésbe jött papi állomások betöltése kérdésénél. A fiatalság ugyanis oly nagy mértékben kez­dett idegenkedni a papi pályától , hogy a theologiai se­mináriumok üresen tátongnak és a tanárok a puszta fa­laknak tartanak előadást. E jelenség okát két körülmény­ben találják. Az orosz egyházak oly nyomorúságos hely­zetben vannak, hogy papjainak nem képes biztosítani azt, a mire egy tanult, mivelt ember társadalmi állásánál fogva igényt tarthat; s ennek természetes következménye, hogy mindenki örömestebb lép világi pályára, mint a mely biztos, nyugodt jövőt, fáradozásaiért méltó jutalmat biztosit ; annyival is inkább, mert a világi pálya az orosz állami viszonyok folytán gazdagsággal és tekintélylyel kecsegtet, mig az egyházi téren nemcsak nélkülözni kell ezeket, de a szó szoros értelmében nyomornak teszi ki magát az ember. Tout comme chez nous ! * Az amerikai liittéritők Törökországban a kon­stantinápolyi Róbert-collegiumon és beiruti syriai tano­dán kivül most alapitanak ismét egy collegiumot Aintab­ban örmények számára. A Róbert-collegium czélja nyu­gati tanulmányokat honositani meg keleten, az aintabi azonban a törököt választotta tannyelvül. Örmény protes­tánsok és az egyesült államok már nagy összegeket Ígér­tek e czélra. Í> lo-i* ooo.TÍ, KÜLÖNFÉLÉK. ' 1 IC Kerestetik: A „Protestáns E g y­h á z i és I é k o 1 a i Lap" 1858. évfolyamának 20 ik Mma; az 1859 ik évfolyamnak 1, 9, 10, 12-ik száma, s cím és mutató táblája ; az 1860-ik évfolyam 37-ik és 50-ik száma és az 1863-ik évibői a 32-ik szám. Kinél a Prot. J^ap-kijelölt évfolyamai oly hiányosak volnának, Hogy 1.4 % szám;,;kivétele- nem nagy kárt okozna O-bonnök, vagy a kinek. 1859-iki és 1863-iki egész lapja van r eladó, szíveskedjék árát pénzben vagy folyó és jövő évf lapokban tudatni a „Keresztyén család" szerkesztősé­gével, egy levelezési lapon. *op * (ff) Papválasztás. Liszkai József győri lelkész pápai lelkészszé történt megválasztatása folytán üresedésbe jött győri egyház f. hó 4-én tartotta a pap választást. Az egyháztagok, mint tudósítónk irja, a legnagyobb szám­mal gyűltek egybe, hogy érvényesítsék jogukat ezen, az egyház érdekeire nézve felette fontos választás alkalmá­val. Mindenki meg volt győződve arról, hogy a válasz­tás ugy az egyház, mint a hazai protestantismus érde­keire nézve azon esetben leend áldásosr, ha a közbizalom oly férfiúban öszpontosul, kinek eddigi működése teljes biztosítékot ád az iránt, hogy a győri egyház szabad szellemű és irányzatú tagjait multjukhoz és feledhetetlen emlékű lelkészeik törekvéseihez hiven azon az uton ve­zérlendi, melyet a kor kiáltó szava és a hazai protestan­tismus helyzete mutat ki számára. E meggyőződéstől vezéreltetve a győri egyház derék tagjai az egyházi té­ren irodalmi működéséről s emelkedett, szabad szellemű gondolkozásáról előnyösen ismert mocsai lelkészt, P e­reszlényi Jánost szemelték ki maguknak, s köz­felkiáltással elválaszták egyházuk lelkészeül. Midőn örö­münket fejezzük ki e szerencsés választás felett, s üdvö­zöljük a szabad szellemű győrieket s elválasztott lelké­szüket, nem habozhatunk annak kifejezésében, hogy ezen egyhangú választás nagy részben azon irodalmi műkö­désnek tulajdonitható, melyet a mostani válságos időkben Pereszlényi János részéről tapasztaltunk. A legnemesebb törekvésnek méltó jutalma az ily megtisztelő méltánylás, s bizoayuyal örvendetes jeleuségnek tarthatjuk, ha protes­táns egyházaink a választások alkalmával erre a tekin­tetre is súlyt fektetnek , mint ezt Győrben s nem csaló­dunk, ha hozzá tesszük, Geszten is tapasztaltuk. E jelen­ség nagyban befoly a munkavágy, a tanulmányozási kedv felélesztésére és fokozására; egészséges egyházi élet pedig csak ennek általános meghonosulásával érhető el. * Kolozsvárról a következő távirat érkezett. Lo­bogók hirdetik egyetemünk megnyitását. A templomokban isteni tisztelet. A Lyceumban 11 órakor egyetemi tiszt­viselők s a rector beigtatása nagy közönség előtt. Kor­buly olvassa a tisztviselők megválasztását helybenhagyó miniszteri leiratot, Groisz dókán a rectort üdvözölve be­iktatja. Berde rector beszédében a tudomány hatalmát fejtegeti, hálát mond a királynak, kormányának. Groisz olvassa Pauler és Hatala rector üdvözlő táviratát. A re­douteban 205 személyre díszebéd, toasztok mondattak a királyra, s a kormányra. Estve kivilágítás, a színházban díszelőadás, öröm mindenütt. E hirrel kapcsolatban meg­említjük, hogy a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán az első félévben a következő tárgyak adatnak elő : I. Bölcsészeti előadások. Bevezetés a philosophiába, előadja Szász Béla, r. t. A régi philosophía törtéuete ; ugyana­zon tanár. Psychologia (bevezetésül a neveléstanba,) Fel­méri Lajos. Neveléstan ; ugyanazon tanár. II. Történelmi előadások : A középkori államok alakulása s a népek po­litikai, társadalmi és szellemi fejlődése • Ladányi Gedeon. Európa több államai a XVI. században ; ugyanazon ta­nár. A magyar vezérek és szent István kora, különös te­kintettel a mivelődes történetére, a források bírálati ős­mertetésével Szabó Károly. Átalános mennyiségtani .ós

Next

/
Thumbnails
Contents