Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-03 / 5. szám

leket állítani oda dogmákul, és igy harcot előidézni ott, a hol szeretetet hirdetni egyedüli feladatunk? Ha szerző tudósok számára ir, akkor igenis rendjén valónak találnám, ha mindenekelőtt álláspontját jelölvén ki, a könyve felletti Ítélethozatalt elősegíti. De az a közönség, melynek számára e könyv íratott, ebből tanulni, épülni, de nem bíráskodni hivatott. Mire való tehát felzavarni a tiszta kedélyt oly kérdések feszegetése által, melyeknek sem genesisét kellőn méltányolni, sem horderejét felvetni nem képes ? Ma, mint minden időben, az emberi természet nemesb aspiratioi a vallásban keresnek menedéket, s ezért Jézus, kinek tettei és beszédei a vallás örök eszméit legméltóbban képviselik, kalauza lesz az emberiségnek az ég felé vezető utón minden időkben. Ha tehát szerző e szempontból vállalkozott Jézus történetének megirására, és mondhatni, hogy abbeli feladatát derekasan megoldotta: akkor kezébe adta az olvasónak a tényeket, és bátran rábízhatta, hogy a vitás kérdésekben maga alakítson magának véleményt, ugy a hogy tud. Ezek rövid észrevételeim a munka eredetijére. A mi a fordítást illeti, erről csak annyit, hogy könnyen olvastatja magát és ritkán veszszük észre, hogy a gondolatok nem magyar agyban szülemlettek. A kiállítás is csinosnak mondható, és 1 frt 50 kr. akkor sem volna nagy ár oly jókora kötetért, ha jövedelme jótékony célra nem fordíttatnék is. B a 1 1 a g i Mór. BELFÖLD. A tiszántúli superintendens látogatása Nagy-Táradon. Nagytiszteletü tanár ur! E hó 11-ike nagy nap volt a n.-váradi egyházra. Ugyanis ftdő Révész Bálint püspök ur becses megjelenésével tisztelte meg az egyházat, mint érteaülék, nem egészen a n.-váradi reform, hívekhez való vonzódása által indíttatva; hanem inkább, mert az illem kötelessége azt hozta magával, hogyan.-váradi latin szertartású püspöktől nyert látogatást visszaadja, mit ő nt. Nagy István helybeli lelkész kíséretében meg is tőn. Az uj idők mily nevezetes jelensége! Már látom, hogy el jő az idő, melyet Ézsaias próféta megjövendölt, midőn „a farkas a báránynyal lakik, és az oroszlánfi a kecskegödölyével szalmát eszik." Azonban, nem ezek a dolgok azok, melyek miatt tollat ragadtam. Mert, hogy egy püspök hiveit meglátogatja, az nem korszakot alkotó jelenség ; hogy egy kálvinista püspök egy pápista püspököt megkeresett, ez is megtörténhetett már, bár tudomásom szerint debreceni püspök n.-váradit még eddig látogatással nem tisztelt, meg. Fontosnak tartom ftdő Révész urnák itteni föllépését azért, mert sárral dobált oly neveket, melyeket én a tisztelet egy sajátságos neme nélkül soha sem tudok említeni. Ugyanis a n.-váradi ref. egyh.-tanács e napra, az iskolák további jellegének minősége és isk. épületekre nézve határozandó, rendkívüli közgyűlésre jött össze. De e gyűlés a tanácstagok kis száma következtében, kik a zivataros idő miatt alig tizennégyen jelentek meg, elhalasztatott. Azonban, miután püspök ur épen t. Nagy István urnái volt, Tar Imre főgondnok ur megragadta az alkalmat, hogy a n -váradi egyház nevében, a jelenlevő egyháztanács-tagokkal üdvözölje püspöküket. Miután ftdő Révész ur értesült összejövetelök céljáról, kötelességének tartotta ez ügyre vonatkozólag a superintendentia álláspontját (az isk. kérdésben) a jelenlevő egyháztagokkal tudatni, egyszersmind figyelmeztetni az egyházat arra, hogy a magyar, főleg protestáns autonómiát, a községi iskolák által miiy nagy veszély fenyegeti. Hogy pedig beszéde annál szivrehatóbb legyen, előadta a jelenlegi iskolai törvény keletkezését, mint ez Révész Imre füzeteiben elég bőven meg van irva; elmondta, hogy midőn még e törvény szentesítése előtt, a prot. egyház vezérférfiai megkérdeztettek, csak azok nyilatkoztak mellette, más szóval a községi iskolák mellett, kiket önérdek vezérelt. Pl. Ballagiék csak azért, mert b. Eötvös azzal kecsegtette őket, hogy a theol. tanintézetet a pesti egyetembe fölveendi; Árvay pedig már előre biztosítva volt a zsiros tanfelügyelőségről. Előadta, hogy a községi iskolák által a prot. egyházat sokkal nagyobb veszély fenyegeti, mint a pátens által, mert akkor a külről jövő támadás ellen az egész protestantismus mint egy szilárd kőfal állott, de most az egyháznak saját fiai árulják el azt, mit három század küzdelme helyesnek bizonyított, stb. Különben végre megjegyezte, hogy ő nem pártérdekből beszél; de az ilyen ál-alkotmányos állapotra (sic) az iskolákat nem meri bízni. Ez elvi kérdés, mely megfontolandó. E fontos püspöki szóra Tar Imre gondnok ur azt válaszolta, hogy a püspök iránt való tisztelet tartóztatja sokra nézve ellenkező véleményének kifejezést adni; azonban arról akarja biztosítani a ftdő urat, hogy midőn az iskolák községiekké nyilvánítása történt, elvi kérdésről szó sem volt. Az egész financiális opportunitásból történt. A többi nem tartozik ide. r. 1. Ha főtisztelendő Révész Bálint ur hazánk mai viszonyai között a protestáns egyházra nézve üdvösebbet nem tud, mint, hogy — ami ezelőtt soha nem történt — az ultramontanismussal egy követ fújjon, és a nemzet képviselete által hozott törvény ellen agitálva, hátráltassa az egy haza földjén élő polgárok egymáshozi közeledését: ez vélemény dolga, s én nem kétlem, hogy főtiszt. Révész Bálint ur e tekintetben a legjobb hiszemben cselekszik s eljárásában a legtisztább meggyőződéstől vezettetik ; viszont hiszem, senki sincs feljogosítva felőlem föltenni, hogy nem jó hiszemüleg cselekszem, midőn a kérdé-