Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-09 / 45. szám

Tizenötödik évfolyam. 45. sz.

Pest, November 9.1872. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. sr Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., első emelet. Előfizetési dij s Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A középtanodák kérdéséhez, i. A közoktatási miniszter a középtanodák szervezése ügyében a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat előkészítése végett f. hó 6-ikára szakértekezletet hivott össze, saz elibe megvitatásul terjesztett kérdéseket a lapok utján közzé is tétette. E közzétételnek más célja nem lehet, mint az, hogy azon általános, nemzeti érdekű kérdésben több oldalú nyilatkozásokat eszközölvén, teendő javaslatát ugy eddigi középtanodai állapotunk, mint általában közmivelődési viszonyaink és szükségleteink minden oldalú ismeretére alapithassa ; és mi, kik egykoron gymnasiumokban müködtünk, most pedig mint felsőbbtanintézetek tanárai a középtanodákból kikerült ifjúság készültségi alapjára tovább építeni vagyunk hivatva, elutasithatlan kötelességünknek ismerjük e tárgyban szerzett tapasztalatainkat azzal a lelkiismeretességgel s nyíltsággal előadni, melyet e nagy horderejű kérdés minden becsületes hazafitól méltán igényel. Ha aztán dolgozatunk folyamában tett tapasztalatainkból az eszközlendő szervezésre nézve is véleményünket elmondjuk, előre kijelentjük, hogy magunk is nem annyira véleményünkre, mint előadandó tapasztalatainkra fektetjük a súlyt. A föltett kérdések elseje ez : „A gymnasiumok jelen szervezetükben megfelelnek-e azon feladatnak, mely szerint a magasabb miveltség megszerzésére készülő ifjúságot a tudományos pályákra, kiváltképen az egyetemi tanulásra előkészítsék ?* Ha ez általános kérdést a benne rejlő didakticai mozzanatok szerint közelebb praecisirozni akarjuk, akkor azt ekkép ejthetjük: A középtanodáinkból kikerülő ifjak magokkal hozzák-e az egyetemre a tudományos szakképzettség megszerzéséhez szükséges előismereteket, a magasabb szellemi munkássághoz iigyesitett és kellőn fegyelmezett elmét, mely a tárgyba mélyedés munkáját megbírja, s attól vissza nem riad; továbbá, az ismereteik kifejezésére szükséges előadási képességet, hogy amit helyesen gondoltak, azt szóban és Írásban helyesen kifejezni is tudják, ós végre, a mi fő, a tudomány elsajátításához mindenek felett szükséges munka- és tanulási kedvet ? Az ekkép felállított kérdésre aztán mi, tett tapasztalataink nyomán határozott feleletet adhatunk, és aligha ellenmondásra találunk, midőn azt állítjuk, hogy a gymnasiumból kikerülő mai ifjúság positiv ismeretekben jóval gazdagabb, mint voltak például a 48 előtti gymnasiumok növendékei; nem csak mivel a szakrendszer folytán az algymnasiumban uézleten alapuló természetrajzi, a felgymnasiuniban mértani és természettani szélesb körű ismeretek szerzésére meg van nyitva az ut, hanem, mert a hazai irodalom tüzetesb müvelése is nagy részben az ujabb kor szerencsés vívmányai közé tartozik. De ha ez oldalról az eredmény általában kedvezőnek mondható, másfelől senki sem. állithatja, hogy a fent kijelölt többi tekintetekben mai gymnasiumaink feladatuk sikeres megoldását csak meg is közelítenék. A régi rendszer növendéke, midőn a felsőbb tudományok tanulmányozásához fogott, igaz, hogy csekély ismeretkészlettel rendelkezett, s a latin irodalmon kivül egyébben alig birt némi jártasággal; de minthogy kis ismeretkészletének teljesen ura volt s azt a klassicai nyelv megtanulása közben öntudatra fejlett esze és előadási tehetségével forgatni ós értékesíteni tudta, a tapasztalt siker tudata hatalmas ösztönül szolgált neki a tovább törekvésre ; nem tudott sokat, de akart és tudott tanulni és ez mindent pótolt.