Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-10-19 / 42. szám

Az iskolai adó földadó titán vettetik ki, a mely osztályba tartoznak általában az ingatlan javak. A körülbelől egy millió lakossal biró New-York város évi egyenes adója mintegy 18 millió dollár, és ennek egy kilencede, vagyis 2 millió dollár fordittatik ott nevelési célokra. Boston, mely mintegy 200,000 lakossal bir, egyenes adója 4 milíió dollár, s ennek mintegy nyolcada vagyis ötszázezer dollár iskolai adóként tekintetik. — Az Egyesült Államok egyenes adója nem ugy mint a brit királyságban személy érték és árenda után — amihez ismét több mellékes osztályzások tartoznak — hanem csupán vagyon és személyérték — real and personal estate — után vettetik ki. Az isk, adózás általános aránya Amerikában 6 percent, azonban New-York és Boston, mely két város vagyoni értéke 600 és 330 millió dollár, iskolai adója 5 vagy 5 és fél percentje az egyenes adónak; a mig a brit királyság területén, de főként Skóciában, hol az iskola-adó — school rate — csakis vagyoni érték után vettetik ki, nem haladja meg az l1

/* percentet. Ennél fogva a két állam közt e tekintetben is nagy a különbség, és ha az angol királyság a népnevelés ügyét az amerikaiakéhoz hasonló magosságra óhajtja emelni, a mit pedig erősen óhajt és elérni törekszik is, ugy az iskola-adónak a jelenleginél jóval magosabbnak kell lenni. Itt van a kulcsa, hogy miért ellenzék némely beati possidensek ugy Angliában mint Skóciában egy uj nevelésügyi törvény hozatalát és életbeléptetését; valamint ugyancsak e körülmény szolgált okul arra is, hogy a konservativek nom örömest hallgatták, ha a liberálisok valamelyike érvelései közben az Atlanti tenger túlsó partjairól hozott bizonyítékot s nem jó szemmel nézték, ha valaki az Egyesült Államokba a great nationhoz ment argumentumért. A helyi viszonyok szerint Amerikában a tanittatási költség is különböző, amennyiben a föntebb emiitett adóztatási mérv-arány általánosságban csakis a nagyobb városokra, s némi részben azon vidéki keriiletekro vonatkozik, melyek valamely nagyobb város szomszédságában esnek, így pl. New-York városban a tanitás, tanszerek, sőt a legtöbb tanintézetben a kézi könyvek ós általában a tanszerek is ingyenesek, a nevelés ott ugy szólván egy fillérbe sem kerül, már t. i. amennyiben semmiféle tandijat nem fizetnek a növendékek, amig New-York államban, vagyis annak vidéki kerületeiben már a szülők némi csekély tandij fizetésre köteleztetnek. A nevelési költség s általában a tanittatási teher tetemes megkönnyebbítésére szolgál Amerikában az, hogy a kormány a nemzeti haladás korszakában az el nem foglalt földek egy 16-od részét kiszakitá iskolai célokra. Ugyanezt tevék a brit gyarmatokban, főként Canadában az angolok is, s ami ezeknek nagyon gyakorlatiatlannak tünt fel, az az amerikaiak kezeiben nagyszerű eredményeket szült, amennyiben a köznevelés ügyén ugy fel, mint lefelé igen sokat könnyített, mert a hol ezen iskola-földek (school-section) valamely nagyobb város, mint pl. Chicago, St. Luis, Jefferson, Madison stb. közelében estek, a népnevelés a többi városok vagy kerületekéinél igen sokkal tökéletesebb; s amig ama földek egyrészről a tanügyet emelék, másrészről a költséget tetemesen lejebb szálliták. S ami már az általános nevelésügy költségeit illeti az Egyesűit Államokban az, a többi országokéihoz, de főként Nagy Brittaniáéhoz képest felette olcsó. Massachusettsben pl. nem több mint 5 dollár évente, vagyis osztr. pénz-értékben mintegy 12 fr., amig az egész Egyesült Államokra nézve, általános számítással 3V2

dollárba kerül egy gyermek évi tanköltsége, ami a brit királyságban két annyinál is több. Azonban, bár igaz, hogy a magos tandij talán egyes, szegényebb sorsú szülőkre nézve terhesebb Anglia és Skóciában, mint az Egyesült Államokban, de az is igaz, hogy a tanitók itt általában véve sokkal jobban vannak dijazva — amit azon országos érdekű ügy rendkívüli nagy fontossága méltán meg is kiván és kiváhnat — mint Amerikában, a hol a népiskola-tanítók és tanítónők, de sőt némely középtanintézet mestereinek díjazása is — néhány különösebben fölkorolt intézetet kivéve — alig emelkedik fölül a közönséges munkatéren, mit egy iparkodó kézi munkás minden tudományos ismeret nélkül is kiérdemel; amig itt Anglia és Skóciában valamint Irlandbau is, az uj iskola törvények általánosan igen jó karba helyezik a tanítókat. S amellett Amerikában az iskolai szünidők apró szakaszokban adatván ki, sem a tanítvány, sem a tanitó azt maga részére nem igen értékesítheti. Erre nézve itt főként Skóciában épen az ellenkező áll. Es amig az általános tanitói díjazás épen nem üti meg a közép mértéket, addig igen kevés sőt épen nincsen is egyes magasan kitüntető jutalmazás, ami itt Angliában igen gyakori. Az Egyesült Államokban legmagasabb dija van a new-yorki szabad főiskola — Free Academy — igazgatójának — principal — aki azonban csak 3250 dollárt kap, mely összeg Anglia pénzügyi viszonyainál fogva alig több mint 5000 frt., ha t. i. azon összegen itt akarna az illető valamit venni, vagy azt elkölteni. Hol áll ehez képest az etoni vagy harrowi collegiumok igazgatójának — head master — évi jövedelme, kiknek mindegyike 5 — 6000 font sterlinget kap évente, avagy csak a glasgowi ós edinburgi — high school — főiskolák (ami egy tökéletes 8 osztályú gynn-nak felel meg) igazgatóinak évi jövedelme. Mindezek dacára az amerikai nevelési és tanítási rendszer practicus voltáért még az angolok és skótok által is utánzandó példányul tekintetik; de csakis azóta kezdik azt bővebben tanulmányozni, mióta az angol királyságba is uj nevelésügyi törvények hozattak be. Az amerikai és angol iskolarendszerek közti különbség az, hogy amig amazok magokban foglalják nemcsak az elemi iskolákat és közép-tanintézeteket, minők az Academy-k, grammer school-ok, high school-ok hanem az egyetemeket is s ott mindezen intézetek között fokozatos összefüggés s igen közeli egymásutániság létezik; addig itt Anglia és Skóciában azon intézetek épen nincsenek szoros összefüggésbeu, s igy az egymásutáni fokozat sem