Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-03 / 5. szám

Tizenötödik évfolyam. ;>. sz4 Pest, február 3. /<V7?. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Míria-utc a 10-dik sz., első emelet. Íí_ — . Előfizetési dij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévro 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. i Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásai 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. tpI aur ici jes száma piánjoftal méf szolpMoiit ^f Müliler, porosz vallásügyi minister működéséhez. Mtihler Henrik, volt porosz vallásügyi minister, 1812-dik évi nov. 4-kén született és mindjárt tanulmányai bevégzése után porosz .állami szolgálatba lépett; már atyja is igazságügyi minister vala. 1842-ben többnyire vig tartalmú költeményeket irt, és senki sem gyaníthatta benne a jövő vallásügyór komolyságát és szigorát. De már 1846-ban „az ev. egyházalkotmány története Brandenburg tartományában" című müve arról tanúskodott, hogy élénk érdekkel viseltetik az ev. egyház jogi ós alkotmányos éle:e iránt. Azóta többféle befolyásos állásban levén, neve a porosz ev. egyház sorsával legbensőbben össze van kötve. 1848-ban különösen mint a belmissio középponti választmányának titkára magára vonta a figyelmet. Már 1858-ban a felső konsistoriális tanácsba lépett, melyben Uechtritz halála után elnökölt, mig 1862-ben március 18-kán a vallásügyórsóg élére hivatott, mely állásában 10 évig, január 12-ig, mint látni fogjuk, sem a mo iern iskola, sem a protestantismus érdekében nem működött. A mi ellen Diesterweg különösen évkönyveiben oly határozottan küzdött, azt Mühler mint élete legfőbb célját valósítani akarta, t. i. az iskola alárendelését az egyház és annak hivatalnokai felügyelete és vezetése alá. Legtisztábban látjuk a vallásügyér ezen törekvését az u. n. „Unterrichtsgesetzentwurf"ban, melyben az összes iskolafelügyeletet kizárólagosan a lelkészek kezére akarta bizni, és mely ellen annak idejében a legjobb erők erélyesen felszólaltak. A többek közt a „ Proteotantische Kirchenzeitung" 1869-diki 50-dik számában ez áll: „A helybeli lelkész, vagy lelkészek, ha több hitfelekezetek léteznek, született tagjai a helybeli iskolai tanácsnak. A javaslatnak e pontja sajátságos módon akarja az öszszeütközéseknek elejét veuni; ebből világlik ki leginkább a javaslat klerikális irányzata. A lelkész jogában áll az oktatásra felügyelni, ő azonkívül tagja a helybeli iskolai tanácsnak, melynek elnökévé is kineveztethetik a kormány által. A lelkész rendszerint kerületi iskolafelügyelő is; valamint a kormány iskolatanácsosa ma szintén, de facto, nem más, mint a lelkész, — és §z azután az iskola állami igazgatása." Hasonló élességgel rosszalja az idézett javaslatot Gneist is a hitfelekezeti iskoláról irt müvében (Berlin, 1869), kimutatván, hogy abban az alkotmányos uton nyert népjogok megtagadtatnak és megaláztatnak. Mühler befolyásátak tulajdonitható, hogy még az 1866-ban Poroszország részére elfoglalt tartományokban is klerikális bilincsekbe akarták verni az iskolát, mi leginkább Nassauban történt. Ha tehát mind ennek dacára a porosz iskolák még is jó karban találtatnak, ezt nem Mühlernek, hanem átalában a fejlett miveltségi foknak, az állam gondoskodásának ós azon elvnek lehet köszönni, mely szerint „der Lauf der Zeit geht nie zurück." Ha Mühler káros befolyása az iskolára nézve inkább negatív, ugy kormánya az egyházra nézve egészen positiv természetű. Poroszhonban, mint tudjuk, az episkopális rendszer mellett a világi uralkodó jogában áll, az egyházi alkotmányt rendezni; de ezen jogát, ha a pro-9