Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-09-21 / 38. szám
sz'ntén nagy áldozatkészséget tanusitott; mert a rendes kiadásokon kivül 200 ftot utalványozott egy képezdei növényházra, 159 frt 79 krt adott kertészeti és gazdászati munkálatokra, végre a kertészettanár fizetését 100 fttal ujabban is emelte. Az intézet beléletére vonatkozólag megemlitendök még a következők. A kormányzó tanács, egy egyházi és egy világi elnökön kivül, négy rendes tagból és a rendes tanárokból állt. A tanári szék tagjai voltak : az igazgató, 3 rendes ós 4 segédtanár. £A tanárok és a tanulók számáról az 1867 /8 tanévtől kezdve, egy statisztikai kimutatás közöltetik az értesitőben , mely szerint a növendékek száma öt év alatt fogyott egygyel, a tanároké növekedett két segédtanárral; az utolsó tanévbei volt 4 rendes- és 4 segédtanár s 73 tanuló. Taneszközökkel a képezde jól fel van szerelve, s a muzeum, a zeneeszközök gyűjteménye, a pénz- és ritkaságtár a mult évben is több müdarabbal szaporodott; a könyvtár áll 423 kötetből, a mult évben szaporodott 115 kötettel. Az intézet kebelében két ifjúsági egylet létezik, u. m. öuképezde és olvasóegylet. A tanulói élet könnyítésére szolgáltak: a) a mult évben alakított segélypénztár, melynek jövedelme 78 frt 79 kr., kiadása 69 frt 92 kr. volt; b) a tápintézet, mely közös a lyceuinmal, s melyben részt vett 30 növendék, ezek közt jótéteményesek voltak 19-en, féljótéteményesek 4-en, ingyenesek 7-en ; c) hétféle ösztöndíj. Tanitói állomásokra a lefolyt évben 19-en bocsájtattak ki, 5-en rendes-, 11-en segéd-, 2-en helyettes tanítókul és 1 nevelőül. Tanitőképességi vizsgára jelentkeztek 10 en, visszalépett 1, képesittettek 9-en, felső nép- és polgári tanitóképességi vizsgára jelentkezett 2, visszalépett 1, képesittetett 1. — Ennyit a tanitóképezdéről. A népiskolákról szóló jelentés rövidebb , de nem kevésbé tanúskodik az áldozatkészségről, melyet Nagy-Kőrös városa az oktatásügy körül kifejt. Népiskola van 15, melyben 728 fiu és 790 leány, összesen 1518 növendék nyert oktatást. A tanítás a lefolyt évben is az egyházkerület által legújabban hozott népiskolai tanterv szellemében történt. A szegényebb növendékek közt könyvekre a Zsigrai-alapból 20 frt osztatott ki. A népiskola ez évben kettővel szaporodott. A jelentés végén közöltetnek a tauitóképezdébe való fölvétel feltótelei. A jövő iskolai év oct. 1-sején veszi kezdetét. Válasz a + b. urnák. A „Prot. Egyházi és Iskolai lap" 36-ik számában, -f b. aláírással egy cikkecske jelent me^, melynek névtelen szerzője a sárospataki főiskola állapotáról a mult iskolai évben kiadott „Jelentést" ismertetvén, alkalmat vesz magának egy kis kötekedósre, mely magában véve figyelmet sem érdemelne, ha kirívó guny és faggató roszakarat nem járna vele. Ez az a miért a cikkecskére válaszolnunk kell, hogy valahogy el ne higyje magát a páncélos vitéz. Névtelen a 4* b. ur feltűnőnek találja, hogy a sárospataki főiskolai évi jelentésben az akadémia, gymnasium és elemi osztály ugy említtetnek meg, mint a főiskola alkatrészei, és erre gúnyos modorban megjegyzi: „ez már aztán egyszer az elemzés, minden vegytani készület, fáradozás nélkül, csakúgy hamarjában". Ha önt a + b. ur roszakarat nem vezérelné, tudnia kellene, hogy amaz „elemzést" nem Sárospatakon és nem most találták ki, hanem másutt is és már régen. Egykorú az a prot. főiskolák keletkezésével és oly sajátságos viszonyra mutat, mely történeti multunkban, fejlődésünkben gyökeredzik, mely előtt szemet nem hunyhatunk, ha még egyszer annyira szeretjük is azokat a német egyetemeket. Mindjárt a reformatio után a váradi, debreceni és pataki iskolákban ott találjuk a gymnasiumot 03 akadémiát egymás mellett, noha nem mostani szervezetükben, hogy egyik a másikat szülje, táplálja, hogy az épület legyen egész: alappal és tetővel ellátva, A 16., 17. és 18-ik században még leggyakrabban „Collegium" volt neve az olyan prot. tanintézetnek, melyben az akkori gymn. tantárgyakon kivül, hittaui és bölcsészeti tudományok is adattak elő. E folyó században már a főiskola elnevezés jött divatba és jelenleg főiskolának nevezi magát nálunk minden oly prot. tanintézet, mely gymuasiumához legalább egy theologiai vagy egy jogi tanfolyamat ragaszthatott. Főiskolának tartja magát Patakon kivül: Debreczen, Pápa, Kecskemét, Pozsony, Eperjes stb. Ha már ezen iskolák évi tudósítást adnak magukról, mindég ily cimet használnak: „a debreczeni, pápai, pozsonyi, eperjesi stb. főiskola értesitvénye" és mindezen iskolák értesitvényében akadémiáról és gymnasiumról együttesen van szó, ugy tekintetvén ezek, mint a főiskola alkatrészei, sőt a debreceni 1870/1-iki értesitvény a tanitó képezdót, a háromosztályú polgári iskolát, a négy osztályú elemi iskolát, végre a szoktató iskolát is a főiskola alkatrészei közé számítja. A -+- b. ur azzal árulja td különösen roszakaratát, hogy épen csak a sárospataki főiskoláról közlött jelentésben veszi észre az állítólagos hibát. Ha ön a -f b. ur nem tud tisztába jönni a főiskola fogalmával, melyet a prot. egyház öntudatában százados szokás és gyakorlat erősített meg: a méltányosság azt hozná magával, hogy valamennyi prot. főiskola ellen forduljon, mert ön szerint mindannyian tévúton járnak és magától a magyar prot. egyháztól kérdezze meg: mit akar azzal a „főiskola" cimmel. Tegye ön ezt mentül elébb ; majd akkor velem együtt, azt hiszem, mások is hozzá szólnak a tárgyhoz ós' eldűl a per. Addig pedig csak hódoljon ön meg a közszokásnak, az egész prot. egyház által bevett gyakorlatnak. Addig csak vegye ön jó néven, bogy a prot. egyház-ker. kormány és a kegyes pártfogók az általok áldozatokkal fentartott főiskoláknak képét egészben szeretik látni ós nem dirib-darabban, csonkán. Ne botránkozzék ön meg azon, hogy a „magyar prot. főiskola" fogalmát nem adja jól vissza az a Hochschule, mert csak tapasztalhatta már, hogy nekünk is vannak oly eredeti fogalmaink, melyeket nem lehet, hála istennek, németre fordítani.
