Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-07 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal Mária-utca 10-dik sz., első emelet. Előfizetési dijs Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál egyszeriért 7 kr. sorja. ~ Bélyegdíj külön 30 kr. 5 kr. A debreceni reformmozgalmak. Én azt a vitát, mely Pest és Debrecen közt folyik — talán már le is folyik nem Kokára 1 — ha soká tart és nagy szenvedély­lyel, végzetesnek tartom Debrecenre nézve. Egy köztiszteletben álló oszlopembere a tiszántúli egyházkerületnek. Nincs oly kezdemény, s nem is volt soha, szé­les e világon, a melynek ne lettek volna meg a maga barátai és ellenségei. És ez jól van igy. Szomorú dolog volna, ha az öntudatos és szabadságra hivatott ember, különösen a jelenkorban már, saját fejével nem gondolkodnék, s aggasztó jövő sötét előjele, ha bármely vezérszerepre hivatott nagy szellem zászlója alá is, feltétlen bizodalommal sorakoznának a gondolkodó fők. Az ilynemű feltétlen bizodalom, az igazság keresésének végetlen mezején, s az eszmék és elvek csatáiban, szégyen az azt tanusitói a, és épen nem lekötelező a mesterre nézve sem, a kinek az ily szellemi önállóságra még fel nem vergődött, vagy arról önkényt lemondott mameluk szavába esküszik. Az ég óvja meg egyházunkat az ilyenektől! Mi pro­testánsok vagyunk, s igy azon egyház tagjai, amely a szabad gondolkodást, jóakaratú buvárlatot, szem­lélődést, véleménynyilvánítást, szóval az egyéni füg­getlenséget a gondolat világában, nemcsak örömmel fogadja, de egyszersmind meg is várja — kivétel nélkül ! — mindenkitől. Ez alapon, ha valaki, ón bizonynyal örömmel üdvözöltem, midőn a korszerű és valljuk meg ! e 1-odázhatatlanná vált egyházi reform­eszmék megpendittettek, s szemben az e lapok hasáb­jain folyt discussiókkal, az ellenzéki jogosult harcok is csakhamar megindultak minden oldalról. Ez élet­pezsdülés egy szép jövő hajnalpirja volt, a melyet megpillantva, az egyházát buzgón szerető protestáns ember szíve magasan dobbant meg, öröme pedig egészen eget ért. Jaj de örömünk nagyon rövid volt ! A szép hajnal öléből vérben kelt fel a nap ; arra éb­redtünk szép reményünk édes álmaiból, hogy a j ó irányban megindult mozgalmakat ós küzdelmeket, valami újkori Jónás, állítása szerónt az Amittai fia, az eszmék magaslatáról, a gyarló szenvedély ós egymásttépő sze­mélyeskedések posványába rántotta alá. Hogy minő célból jött ki, e magas szemöldökkel meg­szólalt próféta, a cethal gyomrából? nem kere­sem; de azt merem állítani, hogy az utókor gyászkeretben fogja örökemléküvé tenni e szerencsétlen próféta nevét. Hogy a magyarországi prot. egylet alapszabá­lyaiban lehetnek, sőt vannak is olyan pontok, a me­lyek félreértés, sőt talán bizalmatlanság alapjául szolgálhatnak, s hogy ezekre nézve nemcsak üdvös lenne, de óhajtandó is, hogy annak idejében javítás alá essenek, ezt senki sem fogja elvitatni, s legke­vésbbé az, akinek alkalma volt személyes meggyő­ződóst szerezni a felől, hogy mily körülmények kö­zött lett valósággá azon indítvány*), miszerint a négy alapszabályi javaslatból öntessék össze egy ö >dik, a mely aztán — a mennyire lehetett — mindenik főbb pontjait magába ölelvén, el is fo­gadtatott. Ámde azok a kedvezőtlen körülmények — a kezdet nehózségóveli küzdelemnek nehéz körülmé­nyei ! a melyeknek hatása alatt e szabályok készül­tek, az időben el fognak enyészni, s igy eljön egy­kor kótségkivül a kedvező alkalom, a midőn majd javitás alá fognak kerülni a kérdéses pontok. E javitás szükségessége ós mikóntiségé­nek kimutatása már tiszte, csekély nézetem sze­*) Lásd a magy. orsz. prot. egylet évkönyve 62-ik lapját. 71

Next

/
Thumbnails
Contents