Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-31 / 35. szám
paradoxon, faTtudok egy minden communiokor most is használt aranyozott kelyhet mutatói, mely az ide í /i órajárásra fekvő Balogd pusztamajorság romjaiban találtatott, hol a cseh huszitáknak virágzó községük volt, s hogy abból lett e fölebb vonult helység és egyház, az igen sok jelenségekből kitűnik, lévén itt még ma is cseh református családok, u. m. Horacsek, Bulicsek Szalawecz sat. A kelyhen semmi keresztnek nyoma nincs, — dombor vágányok képezik alján, szárán az emaillirozást — egyetlen betű sincs rajta, találta egy ref. földmives ezelőtt 20—25 évvel, ez van pecsétünkre is metszve. Mikor még Kanizsáról nemcsak pénzt osztogattak, hanem parancsokat is a basák — azoknak szavára vonult fölebb a nép és egyház — a török idők uláni időből semmi okmány — mint a vallomások mutatják, azután Mesterek lettek, de templom mindig volt, később a tapsonyi plébános keresztelt, ezután a ns kisfaludi ref. lelkész, hova affiliálni is akarták, de végre 1700-ben megengedtetett a paptarthatás, még a kath. uraság is restelvén, hogy a kis gyülekezet vonja maga után a nagyot, ó is folyamodott, -- mindent igért, — e helytartósági leirat szavai szerint „et fundum pro ministro (lelkész) convenientem et competentem assignare, et oratorium propriis sumptibus erigero, atque ades supplicantes a sumptibus 'relevare paratum sit (t. i. a domi nium.) Majd talán valaha meg is adja ez igéretét. De már a templomra nézve késő, mert az akkor épült templomot inkább a parochiával, helységgel együtt lejebb parancsolta, oda ismét uj templomot kellvén építeni a ref. népnek, e helyett egy pár tized után ismét másikat, de ez sem levén képes befogadni bennünket, eljő nemsokára az idő a bővitést követelvén. Igy változott nép, helység, templom, lelkészség, s most legújabban önálló segédtanitóság becsületes dijjazásra alakult itt, és ha minden bizonytalanságra épült helyiségeink, s még a matrikulákat is végkép elrothasztó veszélyes legü papházunk is fölépülhet: rendes iskolatanitóságot akarunk fölállítani, de nem az ezer viszályt okozó, tanidőt mulasztani parancsoló földbirtokkal, hanem kész fizetéssel. Ily örökmozgékony életű egyház egyik régi okmányát , hogy megmentettük a végenyészettől , ugy hiszem többet tettünk, mint egy tucat elrekedt kortesvezér. F. J. Külföldi egyház és iskola. (M.) A francia luth. egyh. uj szervezetékez. A francia luth. egyház zsinata egy hót lefolyása alatt elvégzé munkáját. Julius 23-án nyittatott meg, s már 29-én zárülését tartá. A pártok egymáshoz való közeledésére az első impulsust a reformátusok zsinata adta. Ez tudvalevőleg egy kötelező erejű, uj hitvallást állított fel, mely mig egyfelől a liberálisoknak sokkal kevésbbé elfogadható mint a — történelmileg legalább — szentesitett ostai confessio, másfelől pedig az orthodoxokat semmigá kép sem elégíti ki. A reform, egyházzal való egyesülés vágya ezáltal azon mértékben csökkent, a mely mértékben növekedett a luth. egyház egysége fenntartásának vágya. Az egyértelműségre való eljutás megkönnyittetett továbbá azáltal, hogy a mümpelgardi kerület csupán csak egy határozottan liberális képviselőt küldött; a többiek pedig mindnyájan az úgynevezett közvetitő-liberalisokhoz tartoztak, kik sok tekintetben az orthodoxokhoz közelítenek. A párisi ésj mümpelgardi képviselők személyes megbeszéléseik szintén nem kis mértékben előmozditák némely félreértések eltávolítását. De az egységrejutásnak kiváltképeni alapja az volt, hogy a mümpelgardiak a hitvallásá illető dolgokban engedtek, mig a párisiak ugyanezt tették a szervezetet illetőleg. A mümpelgardiak hosszas vonakodás után elfogadták az augustana confessiót hitvallási alapul, a párisiak pedig sürgető kérésükre elfogadták a mümpelgardi szervezetjavaslatot. S miután e javaslat már egy év óta ismeretes és mindkét részről áttanulmányoztatott: csaknem discussio nélkül lett elfogadva. Ez uj szervezetet reform, democratuak nevezhetjük. Az egyházközség választja az egyházi tanácsot, melynek 8 világi tagja van és azon esetre, ha a gyülekezet egynél több pappal birna : minden papra két világival több választandó Az egyh. tanács választja a consistoriumot, mely két harmadrészben világiakból áll. A cousistorium az illető gyülekezet egyháztanácsával együttesen választja a papot. A consistoriumok választják meg az évenként összeülendő provinciális zsinattagokat. A párisi zsinat administrative el lett választva a mümpelgardi zsinattól. A provinciális zsinatoknak egy állandó bizottsága, — mely két papból és három világiból áll — képezi a legfőbb egyházi hatóságot. A prov. zsinatok választják a minden három évben összeülendő egyetemes zsinatra a képviselőket, a mely zsinat inkább a vallási, mint az administrationalis ügyekben bir szabályozó tekiutélylyel és semminemű állandó bizottsággal nem rendelkezik. A luth. rendszerből egyedül csak az egyházi felügyelők (superintendensek) hagyattak meg, kik jogilag tagjai ugyan, de nem elnökei az állandó zsinati bizottságoknak. Ilogy azon veszély elkerülhető legyen, mely a fr. reform, egyházat fenyegeti az által, hogy évenként tartandó egyet, zsinata minden ülésében kérdésessé tétethetik, ugy egész alkotmányrendszerének, mint hitvallásának érvényessége, ezen veszély elkerülhetése végett mondjuk, a luth. zsinat egy igen praktikus határozatot hozott. Az uj szervezet szerint ugyanis nincs joga az egyet, zsinatnak arra, hogy a törvényesen megállapított szervezetet megbolygassa; hanem ha az egyház érdeke azt kívánja, hogy valamely változtatás tétessék a szervezeten : ugy egy specifikus alkotmányozó zsinat egybehivása szükséges. Ezen alkotmányozó zsinat pedig, az egyet, zsinat két harmadrésznyi többsége által hívható csak egybe, s tagjai számának kétszeresnek kell lenni. Az egyháznak törvényes alapja és szervezete ezáltal biztosítva vau a többségnek netaláni önkénye ellen.*E határozat meghozatala után így szólt Jeanmaire lelkész .* Azt hiszem mi, kik itt jelen vagyunk, nem -fogunk több alkotmányozó zsinatot megérni!
