Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-08-24 / 34. szám

még azok is, kik képviselőket nem küldöttek, részvétőket vagy csatlakozásukat kijelentették s egyúttal azon érdekes adatot is hallottuk, hogy jul. 11-ike, azaz a felhívás kelte óta, 15 uj tanító-egylet alakult Magyarországon. Örömmel iktatjuk hasábjainkra e nemes törekvést. Az előértekezlet jegyzőkönyvének hitelesítése után a budai tanitóegylet által ajánlott szervezett megvitatása került napi rendre. Az egylet cime lett : „a tanitóegyletek országos szövetsége." A többi pontok néhány kisebb módosítással elfogadtattak s ezek szerint az elfogadott első fejezet igy hangzik : A „tanitóegyletek országos szöve t s é g é n e k" c é 1 j a a következő pontokban van körvonalozva: A magyarországi tanitóegyletek szövetsége főfeladatául tekinti általában a népmivelődés előmozdítását és emelését, különös tekintettel a néptanoda és a paedagogiai tudomány önállósítására. Részleteiben a szövetség feladata, odahatni s arra törekedni : 1) hogy a néptanoda a nevelési tényezők közepette (szülei ház, politikai és egyházközség, megye, egyházi hatóság és állam) a tanoda fontosságához mérten az öt megillető önállóságra vergődjék ; 2) hogy a tanitók miveltsége megfeleljen a néptanítói fontos állásnak; 3) hogy a néptanítói állás társadalmi fontossága mérvében emelkedjék; 4) hogy a neveléstudományi elvek meghonosittassanak és fejlesztessenek ; 5) hogy a paedagogia mai álláspontjához mérten legyen szervezve a népiskolai oktatás egész terjedelmében; 6) hogy a népiskolai tanintézetek célszerűen legyenek felszerelve és bútorozva ; 7) hogy a néptanítóknak oly fizetés adassék, mely fontos állásuknak megfelel; — s akként szolgáltassák ki, hogy a tanitó tekintélye ne csorbittassék; 8) hogy a tanitók, azok özvegyei és árvái az önsegély elveivel megegyezőleg, de az állam és község segélyének igénybevételével rendszeresített nyugdíjban részesüljenek; 9) hogy a tanodai felügyeletet a népoktatás terén működött jeles szakférfiak által kezeltessék az államkormány megbízásából; 10) hogy a néptanítók jogai s kötelességei az élet különböző viszonyaiban körvonaloztassanak ; 11) hogy létezzék közeg, mely jogosan ^és célszerűen képviselhesse az összes magyarországi tanítóságot. Ugyan-e czélok az ország egyes tanitóegyleteiben is, melyek lehetőleg kis területeken munkálkodnak, kitüzvék ugyan, de szűkebb körben mozogván ez egyletek, különösen feladatul tekintik ezentúl is: a) a barátságos ügytársi közlekedés könnyítését, az iigytársi benső vidorság élesztését és állandósítását s végre a hozzátartozóság érzetének ápolását és öregbítését; b) a tovább képzés hajlamának és törekvésének ébresztését és támogatását; c) az általános és a szakmiveltség megszerzését és gyarapítását s ezenkívül az önbuvárkodást is a nevelés-oktatás tudományában ; d) a tudományos és szakirodalom legújabb s maradandó becsű régibb termékeinek megismertetését, megbirálását s nevezetesen az eszmecserét e termékek fölött; e) az egyes tanodákban szerzett oktatási eredmény-és sikernek, nem különben azon módnak is, mely által az eredmény eléretett, megismertetését; f) a tanoda kül- és belélete körüli dolgok fölötti vélemény-nyilvánitást; g) a társadalom minden rétegeiben a tanügy iránti érdekeltség ébresztését; h) a tanítás-neveléssel foglalkozóknak anyagi, szellemi- és társadalmi állásának emelését. Az egylet czéljainak elérésére szolgáló eszközökre nézve a „Magyarországi tanitóegyletek szövetsége" következőket határozza meg: A mennyiben az ország egyes tanitóegyletei alapszabályiig- meghatározott időben közgyűléseket, úgynevezett munkagyüléseket tartanak, a melyekben az egylet által felkért vagy saját elhatározásból vállalkozó egyének 1) előadásokat, értekezéseket tartanak ; 2) tanügyi napi kérdések fölött véleményt mondanak; 3) tudományos és paedagogiai tételeket állítanak föl s azokat vita alá bocsátják; 4) tudományos és szakbeli könyveket és folyóiratokat ismertetnek és bírálnak; 5) beadott Írásbeli paedagogiai föltevények fölött tanácskoznak; (3) tanodai és társadalmi éleményeket közölnek egymással; 7) kölcsönösen egymás tanodáit meglátogatják s megítélvén a tanítás módját, tapasztalataikról véleményt mondanak ; a mennyiben továbbá az ország egyes tanitóegyletei könyvtárak alapítása és gyarapítása által a tagoknak továbbképzésükre módot nyújtanak : a mennyiben végre az egyes tanitóegyletek tagsági dijakkal s ezenkívül évenkint tartandó felolvasások-, szavallatok-, hangversenyek- és kiállításokkal párosult hasznos mulatságok vagy pedig adományok és netaláui végrendeleti hagyományok által mozdítják elő kitűzött céljaikat : annyiban a „Magyarországi tanitóegyletek szövetsége" a cél elérésére — az egyleti működés számára felsoroltakon kivül — a következő eszközöket használja föl : 1) a társadalom minden rétegeiben, nevezetesen az irodalmi körökben, községekben, kerületekben, országgyűlési és kormánykörökben oda fog hatni: a) hogy a kitűzött szövetségi céloknak megfelelő intézkedések tétessenek, miért is az illető községek, testületek, felekezetek, kormány, közoktatási tanács és törvényhozás elé indokolt javaslatokat fog terjeszteni a tanitóegyletek határozatainak alapján, b) hogy a tanoda fontossága- és lényegéről helyes fogalmak terjesztessenek a közönségben, mire nézve oda törekszik a szövetség, c) hogy népnevelési egyletek, népoktatási körök, nevelési társulatok alapítása és terjesztése által, mint szintén a napirodalomban is a nevelés ügye iránt érdekeltség keltessék a nagy közönségben! 2) a tanitók továbbképzésének eszközét nemcsak az egyletek munkaüléseinek látogatásában s könyvtárainak használatában leli ; hanem — követve a munkafelosztás nagyfontosságú és el nem mellőzhető nagy elvét — szövetségi működését a tudományok szakmái s a tanodák nemei szerént szervezve, tehát szakosztályokra oszolva — fogja végrehajtani: ezenkívül egy paedagogiai nagyobb terjedelmű folyóiratban fogja létesíteni azon kapcsot, mely nem csak a szövetség tagjainak t. i. a tanitóegyletnek, hanem minden egyes egylet tagjának is összekötő kapcsául fog szolgálni : végre országos paedagogiai könyvtár