Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-08-17 / 33. szám

ittéritési eset uj kiadásban, mely a Makrancl Szepsihez tartozó leányegyházfoan egy nap alatt következőleg hajtatott végre: 1872-ik év julius 30-ikáu beállít két makranci ember főnökömhöz, nag-ytiszteletü Hadházy László úrhoz, jelentvén, „hogy makranci lakos ref. vallású zsellér ember Farkas István, halálos betegségbe esvén, élete végalkonyán óhajt a ref. vallásból a római vallásba áttérni, és jelenteti általunk ebbeli szándokát." Az áttérés illyen módon, világositá fel az atyafiakat főnököm meg nem történhetik, mert a törvény értelmében az áttérni akarónak személyesen kell kinyilatkoztatni ebbeli szándokátjinás különben az áttérés semmis és törvénytelen. Erre a két ember eltávozott, de nem Makrancra mentek, hanem a Szepsii róm. kath. plebánus úrhoz, kinek filiája a makranci egyház, s magát a plebánus urat hon nem találván, segédéhez fordultak tisztelendő Pikula Mátyás úrhoz, ki elment Makrancra, és áttéritette a szegény haláloságyban fekvő beteget, ki egy maga volt egy népes családban, és a sok rokonság között a ref. vallásnak követője, mi több, még ugyanazon nap alkonyán, a hivatalos jelentést is, az áttérités végrehajtása felöl lelkészi hivatalunknak hivatalos pecséttel ellátva, megküldötte, és pedig következőleg : Hivatalos jelentés. Arról, hogy Farkas István makranci lakos, eddig a helvét hitvallás követője, halálosan megbetegedvén, és súlyos betegsége miatt a törvény által előirt formalitásoknak eleget tenni képtelen levén, az általa választott és alább irt két tanú előtt ünnepélyesen ktjelenti, miszerint neki a római katholika anyaszentegyház kebelébe áttérni, komoly elhatározott szándéka van, ugy szinte kijelenti, hogy áttérési szándéka körül, a rom. kath. lelkész részéről, semmi rábeszélés, vagy kényszerítés sem forgott fenn. Mely áttérési szándék kijelentése után, a fent nevezett alólirt előtt, és az alább nevezett két tanú jelenlétében a keresztény katholika hitvallást, halálos ágyán julius 30-ikán letévén, a róm. katholika anyaszentegyház kebelébe ünnepélyesen felvétetett. Miről is az illető lelkészi hivatalt tudomás végett tisztelettel értesítem. Kelt Makrancon 1872. julius 30-ikán. Előttünk: Lőrinc János, saját kezevonása T akács András m. k. mint tanuk. (P. H.) P i k o 1 a M á t y á s, segéd lelkész. Másnap azaz julius 31-ikén a szepsii illetékes plebánus ur hazaérkezvén, a mint értesült az esemény felöl, azonnal levelet küldött lelkészi hivatalunkhoz, és az egyházi tanácshoz, melyben előadván, hogy ő ezen törvénytelen, és jogkörét meghaladó tettét segédének, magáévá nem teszi, hogy ő az áttérifcettet hivei sorába be nem iktatja, hogy ő ennek végrehajtásával segédét meg nem bizta, s igy az egész eljárást semmisnek nyilvánítja, s egyszersmind kéri az egyháztanácsot ezen törvénytelen tettnek elnézésére, Ígérvén, hogy jövőre semmiféle ily törvénytelenség, részéről elő nem fog kerülni. Más tekintetből azonban védi is segédét a törvéuy hiányával, a mennyiben a halálos ágyban fekvő beteg emberre nézve, rendkivüli körülményőkről, nem rendelkezik. Továbbá, hogy segéde va'ami avas könyv utasitása nyomán indult el, mely neki azt sugalmazta, hogy a halálos ágyában fekvő beteg embernek, a legkeményebb szivü ember is teljesiti kívánságát, tehát ő is teljesítette sat. Ezen levél következtében főnököm azonnal rendkivüli egyháztanácsgyülésre hivatta össze 18 értelmes tagból álló egyházi előljáióságát, kik is mindnyájan pontosan megjelenvén, tárgyalás alá vétetett, a "tisztelendő Pikula Mátyás szepsii róm. katholikus segédlelkész által, az áttérités végrehajtásáról kiállított hivatalos jelentése, mely is az egész egyháztanács által törvénytelennek, botrányosnak és törvénysértőnek találtatván, a segédje mellett kérelmező plebánus urnák kérelme, részint azért, mert a védelmére felhordott érvei egyháztanácsunkat meg nem nyugtathatták, részint, mert a törvényt sértő segédlelkész ur, bűnös voltát elismerve, engedelemért, vagy elnézésért ő maga nem is folyamodott, végre azért, mert az 1868. LIII. felekezetközi országos törvénynek meggázolt tiszteletét helyre kell állítani, nem teljesíttethetett-Ennélfogva tisztelendő Pikula Mátyás szepsii róm. katholikus segédlelkész urnák, makranci ref. leányegyház főgondnoka felperesSége alatt, fenyítő perbe fogatása komoly megfontolás után egyhangúlag elhatároztatott, s ennek végrehajtásával egyik egyházmegyei ügyvédünk meg js bízatott, illetőleg meghatalmaztatott. Jakab János, szepsii ref. segéd-lelkész. Külföldi egyház és iskola. Elkésett levelek Skóciából. I. A május hó közepétől mintegy junius közepéig terjedő négy heti időszak a legérdekesebb hónapja az évnek Skóciában, de különösen ennek fővárosában Edinburgban, amennyiben ez szokott évente szintere lenni a különböző ref. egyházak országos gyűléseinek, melyeken néhány külföldi ref. egyház küldöttei ós képviselői is rendesen megjelennek. Ezen négy hétre mindenki, de főkint azok, kik az egyházi ügyek iránt érdekeltséggel viseltetnek, nők ugy, mint férfiak nem közönséges kíváncsisággal szoktak várakozni. Nehezen várják az egyh. gyűlések (ecclesiastica meetings and General Assemblies) hónapját az azon gyűléseken tettlegesen szereplő lelkészek és elderek vagy presby terek, hogy akkor ami szí vökön fekszik, szabadon kibeszélhessék, nem különben a gyüléstermek karzati közönsége kétharmadrészben nők, hogy az ott hallott beszédek által felköltött érzelmeiknek, mik a jól ismert vita-